Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894

felállított nevelőháznak (serainarium) első alapvető megindulása.*)

Ez időtájt látogatja meg a hevenyében felállított iskolát gr. Apor István fökincstáros, előkelő kísérettel. A serdülő ifjak latin vers szavalatai és talpraesett feleletei annyira megtetszettek a főurnak és kíséretének, hogy szorgalmuk fokozására azonnal könyvjutalmakat oszt ki, s további támogatásáról a rendet biztosítja.

1711-ben kevéssel a karácsonyi ünnepek előtt a Jezsuita-rend Ausztria és Magyarország tartomány-feje (provinciális), Hevennesi Gábor látogatja meg a bit felújításában oly szép sikert aratott missiót. Szeben felől jőve, útjában mindenütt a katb. főnemesi családok vetélkednek a tisztelet nyilvánításaiban. Udvaraikban vendégszeretettel fogadják; fogataikat a tovább szállításban rendelkezésére bocsátják. Úgy, hogy mire Szent-Demeterről a gr. Gyulaffi fogata a marosvásárhelyi új missióba hozza, a hitbű előkelő családok tekintélyes tömege verődik össze. A tiszteletnek e nyilvánítása, de leginkább a valláshoz való ragaszkodás kedves hatása alatt e rendfő már 1812-ben azon meglepetésben részesíti a marosvásárhelyi rendet, hogy 20 szegény tanuló teljes ellátására 4000 rh. frt alapítványt tesz egy alapitó levél kíséretében, melynek tartalma a következő:

„Minthogy a kath. vallás Erdélyben a Jézus társaság vezetése alatt álló nevelőházakból kikerült ifiak által tartható fenn és terjeszthető tovább, s minthogy

Maros-Vásárhely városa igen alkalmas hely egy nevelöház emelésére, különösen oly szegény ifiak számára, kik a

*) A már sokszor említett paroehialis domus história erre vonatkozó feljegyzése: „Positaper hoc suntfundamenta florentissimo gymnasio hie loei erigendo por numerosae iuvontuti seolastirae eruditionom, qui si aninis sequont;lnis con'immta fuerit, eopiosam spem íiuctuum polticetur ex his tenellis plantatis colligendorum.“