Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1893

- 37 ~ Calvuson és a már előbb említett Cinnán kívül igen sokan voltak még abban a körben, melyben Catullus élt, kik kísérletet tettek a lyrai költészet terén egy-egy szerelmi vers írásával; mint. pl. Cor­nelius Nepos, Q. Cornificius, Caelius, Cicero stb. de ezek költői működése nem méltó nagyobb figyelemre, hiszen csak olyan műkedvelő poéták voltak, kik csak kedvtelésből, úri szokásból verseltek. Meg kell még e korszakban emlékeznünk T. Lucretius Carusról, a szép téhetségü költőről, kinek működése bár a didaktikus költőliez tartozik, de nem tagadhatjuk, hogy bizonyos mértékben lyrikus is volt, mint azt alább látni fogjuk. T. Lucretius Carus erőre, nagyságra, nagyszerű­ségre egyike volt Róma legnagyobb költőinek. Fájda­lom azonban semmit sem tudunk viszonyairól és fokozatos kifejlődéséről. Valószínűleg Rómában született Kr. e. 95-ben s ott nőtt fel a görögök bölcsészeti korszakának befolyása alatt. Átvette onnan az istenek iránt való hitetlenséget és a szellemi lélek tagadását, az erény iránt való közömbösséget, szóval mindazt, mi a lelkesedésnek ellensége s mi kioltja úgy a kép- zelmet, mint a szivet. De azért még sem lehet félre­ismerni, hogy Lucretrus lelke a természet látványai­nak benyomása, a közélettől való irtózása, a vissza- vonultság és magányos szemlélődés szeretete csodá­latraméltó hangokra ihlette. De az okoskodás vissza­tartotta Lucretiusnál a szellem szárnyalását. Képzelnie a szőrszálhasogató dialektia következtében le van bi­lincselve. E bilincsek alól azonban kiszökik a költő lelkének fénye s legalább fel-felcsillog s ekkor szár­maznak ama lángoló vonalak,'amaz elragadó bájak, me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom