Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1893
- 32 kai, mely dalt Manlius Torquatus és Vinia Áurunculeia lakodalmára irt glyconi versformában, melyet az aeol költészetből vett át. A versmértékek itt is épen úgy, mint a görögöknél, két csoportra oszlanak, fiú- és le- ánykarra. A szerkezet drámai haladásánál s egyéb hasonlatosságánál fogva, bár a Sapho hymenaeusaira emlékeztet, de a tartalom, az ünnep egymásra következő cselekményei és a gondolatok igazi rómaiak. A görög mintákra való emlékezés érezhető ugyan a hasonlatokban és számos költői ékitésben, de azért ez az átültetés a hazai földbe egészen önálló. Catullusnak egy más, alakjában különböző, de ugyanazon tárgyról szóló költeménye az u. n. Epit- halamihm, mely kiválólag Sapho eredetije után készült tiszta görög tanulmány s az előbbinek ellendarabját képezi. Az ifjak és szüzek között váltakozó dal úgy látszik a görög zenei pompát és karokat tüntette fel. A költészet és tisztaság varázsa van e második nászdalban, melyben a görög múzsa szenvedélyét vagy szabadosságát valami patriciusi komolyság látszik mérsékelni. Valószinüleg megrendelésre készült a Diannát dicsőítő hymnusz, meg ugyanazon rhytmusu, mint a liimaeneus, kettős karokkal. Dicséri az istennőt, születését, tulajdonságait s mint a szülések segítőjéhez és a fühlmivelés pátronéjához oltalomért esedezik a római nép számára. Most említett munkái az aeol lantos költészet tanulmányozására vallanak. Kétségtelen, hogy Archilochust és Hypponaxot is ismerte. De ismerhette Anakreon phalaeceáit és priaj eáit is, jóllehet az első serkentést az alakok használatára az alexandriai divatos