Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1893

- 26 ­Megcsalni és elárulni Nem átallasz engemet? Csalfaságot szeretnek tán Már magok az istenek? Mit tegyen hát, igy az ember Bízni kibe, hol lehet? Jó liiszemmcl szivem neked Hogy kitárjam biztatáí S hogy mindenem jó kézbe van Édes hitbe ringatál. És mégis most visszavonulsz S minden szavad s tettedet A szolok és futó felhők Játékául engedőd. Elfeledéd, de majd rátud Az igazság angyala S megbánatja rút tettedet Még veled is valaha. Költőnk fiatal évei vig czimborái közt mozgal­masan teltek el. Érzékeny szive kifáradt Catullusnak az örökös csapongásban s megunta a futólagos sze­relmi viszonyokat. Baráti indulatát, vigságát, haragját, rokon- és ellenszenvét már gyakran kiöntötte dalaiban; egyre volt még szüksége: a szerelemre. Ez is meg­jött. Huszonhat éves volt Catullus, mikor Lesbiát és a szerelmet megismerte. Ki volt ez a Lesbia nem tudjuk, csak azt, hogy milyen volt, mert Catullus ver­sei eléggé megismertetnek vele bennünket. Az adat Lesbiáról nagyon kevés. Ovidius azt mondja, hogy Lesbia álnév. Apuleius pedig kijelenti, hogy Lesbia igazi neve Clodia volt s ma már be is van bizonyítva, hogy valódi neve Clodia volt. De hogy ki és miféle Clodia, azt nem tudjuk. Schwabe szerint Metellus

Next

/
Oldalképek
Tartalom