Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1890

— 67 — kösen rendelkezett. Kezdetben az erd. rom. kath. Status újból azon kérdés megoldása előtt állott, mint állott e század 2-ik évtizedében, hogy vagy a régit bővíti ki új építkezés által, vagy az arra legal­kalmasabb hely — a Minorita-ház megszerzése iránt teszi meg a lé­péseket. De azalatt mig e tárgyban a tervezgetések folynak, 1873-ban az iskola fedélzete leég és igy az épület közös tulajdonosai: a hit­község és az érd. rom. kath. tanulmányi alap azon kényszer hely­zetbe jutottak, hogy a réginek helyére új épületet kellett emelniök. így vétetett fel az újból építendő ház tervezetébe az iskola szükség­lete is. Azért az eddig egy emeletből álló házat két emeletre építik. A költségek hordozására és az új épület birtokjogára nézve a két fél között abban történt megállapodás: hogy a hitközség a 15 ezer frt. fedezetet kívánó házat törlesztésre fölvett pénzzel felépiti; a 18 évig terjedő tőketörlesztés és kamatösszeg 27 ezer frtot. fog képvi­selni. Ebből a tanulmányi alapra évi 300 frt. esik; 18 év alatt te­hát az érd. róm. kath. Status 5400 írttal, járul a törlesztéshez; e kötelezettség teljesítése után 1891. szept. végén a felső emelet fel­tétlen birtokába jut, a melyet a gymnasium elhelyezésére használ föl. Az épület már 1874-ben elkészült, s még azon év őszén az iskola abban helyezkedik el. Elhamarkodott, az iskola szükségletével, kü­lönösen jövő fejlődésével számot nem vető volt ezen építkezés is; de a régi szűk, sötét, az összeomláshoz közel álló, piszkos és egész­ségtelen helyiséghez képest az új palotának tekinthető. A 6 osztályra emelt gymnasium a tanulmányi alapra nagyobb terhet rakott, mert az osztályok szaporítása felszerelési és egyéb személyi és dologi kiadásokat vont maga után. így bútorzatra 103 frt, az eddigi 95 frt fa- és világítási átalány helyett 150 frt, az is­kola szolga 100 frt fizetése helyett 157 frt, a torna eddigi 50 frt átalánya helyett 100 frt utalványoztatok, azonban a rajztanitás dí­jazása és az iskola másnemű felszerelési költségeinek fedezése a tan­díj terhére esett, mely a 60-as évek után állandó gyakorlatba jött. Ugyanezen időre esik a nevelőház bebútorozása 325 fr. kia­dással, valamint az udvar szárnyépületeinek a piaczi bolttal és emeleti lakással egészen újból való fölépítése, melyre az ösztön- dij alap majdnem 12 ezer frtot áldozott. De valamint a gymnasium építésénél kellő figyelem az iskola czéljaira és szükségeire forditva nem volt, úgy itt is a nevelőház paedagogiai érdekei számításon ki­5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom