Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1890

34 ­nulók fegyvert hordozzanak. A német nyelv és irodalom intensivebb és magosabb aestetikai becsléssel való tanítását sürgeti. Rendezi a tanárok fizetését. A rhetor és poésis tanárok fizetését 350 vfban., a syntaxis, grammatika és principia osztályok tanárai fizetését pedig 300 vfrban állapítja meg. 1791-ben midőn a nevelőházat iskola he­lyiségül rendeli el, a kijavításra és átalakításra 1000 frtot utalvá­nyoz. Ugyanazon évben a „Mária Társulat“ felújítását nem engedi meg; hanem utasítja a vallástanitókat és az ünnepi hitoktatót, hogy a vallástan előadásánál kiváló gondot és ügyességet fejtsenek ki a vallásos érzület, Isten-félelem, az erkölcsi tisztaság, stb. felkeltésére és gyakorlására. 1791-ben a tanítás-óráknak szigorú betartását kö­veteli. 1793-ban megtiltja, hogy görög olvasmánnyul Sz. János evan­géliumát. használják; utasítja a görög irodalom klassikus Íróinak müveire. 1795-ben a plébánost a neveló'ház mostani bolthelyén saját költségén berendezett vendéglőért 229 frt 7 kr. kárpótlásban része­síti. — 1797-ben a heti szünetelő napokat és a sátoros ünnepek több napi szünetét határozza meg, a mely szerint hétköznap kedden és csütörtök délután előadás nem tartatik; a karácsonyi szünet az ünnep megelőző napjától az ünnep 3-dik napjáig; a húsvéti nagy- szeredától szintén az ünnep 3-dik napjáig; a pünkösdi hasonlóképpen az ünnep megelőző napjától 3-ik napjáig bezárólag; az őszi nagy szünet sept. 8-tól nov. 1-ig terjed. Nemkülönben feljegyzésre méltók századunk első évtizedeiben a nevelésügyi mozgalmak, tervelések és intézkedések, melyek azon­ban a marosvásárhelyi gymnasium és nevelőház életében és fejlődé­sében szembeötlőbb nyomokat nem hagynak hátra. Felemlíthető 1806-ból a gubernium leirata, melyben megtiltja a magántanulókkal szemben eddig gyakorolt eljárást, hogy év vége előtt álljanak vizsgálatra. (A maga rendjén.) 1807-ben a tanárok ké­relme, hogy fizetősöket ezüst-pénzben kapják, nem teljesittetik; ez csak azon tanári testületeknél történhetik meg, melyek fizetésöket ma­gán természetű alapokból húzzák, mint pl. a szebeni vagy kolozs­vári. 1809. Losteiner János nevelőházi regens egy új nevelőház eme­lése iránt tesz előterjesztést. Ezen tervbe vett új nevelőház eleinte 81-, később 54-, végre 40 ezer frt költségfedezetre volt véve. A tan­ügyi kormány egyiket sem fogadhatja el. Honnan vegye a roppant összeget? Az ösztöndíjalap egyáltalában képtelen arra. Mindazonál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom