Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1890
29 — saját czéljaira tetszés szerint használja fel, a ki aztán egy pár száz frt költséggel a nevelőház azon részét, a hol most a holthelyiség van, korcsmává alakította át, nem valami nagy épülésére híveinek II-dik József császár, a ki az uralkodásra lángelmét és népei iránt kiváló jó indulatot hozott, de a ki népei, különösön pedig a magyar nemzet 9 száz éves történetével és alkotmányos jogaihoz való szívós ragaszkodásával számot nem vetett, végre is kevéssel halála előtt visszavonván sérelmes rendeletéit, a nevelőházak megszüntetésére kiadott parancsolata is visszavonatott és meg lett engedve, hogy azok előbbi rendeltetésűknek visszaadassanak. De ez nem történhetett meg hamarosan. A nevelőház épületei összeomlófélben állottak. Ablakok, ajtók, kemenczék, az összes bútorzat semmivé voltak téve. Ugyanazért 1789. és a következő évek annak helyreállítása, ép karba való hozatala fölötti tervezgetés közt telnek el. Majd a gubernium parancsol rá a plébánosra, mint gymnasiumi praefectusra, hogy a nevelőház jó karba hozataláról gondoskodjék; majd ez sürgeti erélyesen a hatalomnál, hogy mivel a katonaság tette lakhatatlanná az egész házat, ő gondoskodjék annak helyreállításáról. Végre abban történt a megállapodás, hogy az iskola helyeztessék át a nevelőház azon részébe, mely könnyen kijavitható és e czélra berendezhető, s ha igy sem nyerhetne elég helyiséget, a plébános engedjen át saját residencziájában nehány szobát, maga a nevelőház pedig vitessék át az iskola épületébe. így is történt. A derék Liszi András ismét regenssé neveztetvén ki, 1792- ben a gymnasium épületében helyezkedik el. Hogy minő szegényes és kezdetleges állapota lehetett akkor az intézetnek, s mily nagy gonddal járt annak ellátása, kitűnik abból is, hogy a 9-re leolvadt alapitványos ifiuért egyenként 30-, összesen 270 vfr. évi átalány utalványoztatok Azért a tanügyi hatóság meg is rendeli, hogy a regens házi használatra lovakat és szekeret ne tartson.- Ezen állapot 1795-ig tart Liszi András, a tudós professor és nagylelkű regens elhalálozásával 1793-ban a gubernium Göntzi Ferenczet nevezi ki regensnek, a ki hivatala elfoglalása után Ferenczi András plébánossal és gymnasiumi praefectussal odamüködik, hogy az iskola úgy, mint a
