Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1874

— 8 ^ bsli gyakorlatokkal folytonosan kisérve. K. k, Névy Józeef és Névy Lászlótól, olvasókönyv Bodnár Zs. es Ivanyi Istvántól. Hét. 3 óra. In- Latinnyelv. Mondattan a. névmásokról. A határozatlan módú igékről. Állapot jelzők- ro! hanyatszavakrol es igenevekrol. Fordításul Julius Cae. de bello Galileo III. könyvét. Prosodiai szabályok alkalmazásul es émtózve Ovidius IIL _ elegiája. Külön az előadó tanár saját dolgosa- tabo a atmnyeiv ekessegerol es költői képekről. Hetenként eg у írásbeli dolgozat. K. k. Szepesi Imre mondattana. Hetenkent 6 óra. ‘, Németnyelv. Az elemi szabályok ismétlése, szórend, mondattan és ékesszólástan hozzá­tartozó peldakkat és az olvasó könyvben előforduló mondatok elemzésével kísérve, K. k. Mozarts Lesebuch Il-ik kötete. Hét. 3 órán. У. Történelem. A Habsburgházból származott királyokról a jelen időszakig. K. k. „A ma­gyarok története Horváth Mihálytól. „Erdély történelme» Matusik Nép. Jánostól. Hét. 3 óra. Л- í. Számtan. Az egybevetéstana. Összetett viszonyok és arányok, összetett hármas szabály . Egyszeiü kamat számolás, időhatár számolás, i ársaságszabály, Vegyitésszabály. Lánczszabály. Ka­matok kamatja. Elsőfokú egyenleteknek megfejtése. K. k. Számtan középtanodák számára. Dr, Sza­bóki Adolf. Hét. 2 óra. VII. Tömör mértan. Az egyenesek íekvése egymásra nézve. Az egyenesek fekvése valamely lapra nézve. Lapoknak fekvése egymásra nézve. Testszögek, vagy szögletek. Hasábok, gúlák, sza­bályos soklapok. Henger, kúp, teke. A mértani testek felülete és köbtartalmának kiszámítása. K. k. Mértani nézlettan Dr, Szabóky Adolf. Hetenkint egy iskolai, minden 14 nap eoy házi írásbeli gya­korlat. Hét. 2 óra. УIII. Természettan. A lebegény tüneményei. Delej esség és villany osság. Az égi testek tünemé­nyei. A vegytan fogalma. Vegytani irás és számolás. Életmütlen vegytan. Elemek° K. k. Dr. Lut- ter Nándor Természettana hét. 3 óra. V. Osztály, I. Hittan. Bevezetés és a katholikus egély igazságának bebizonyítása. K. k. Dr. Wappler Antaltól I. rész. Hét. 2 óra. II. Magyarnyelv. Irálytan, általános rész. Az egyszerű irály kellékei a közönséges prózá­ban, a próza különböző fajai, az értelmezés és bővítés főbb módjai a közönséges prózában; a szép irály, a szép irály kellékei. — Költészettan: szépészeti alapfogalmak, a költői előadás ; hangsúlyos verselés. A tananyag olvasmányokon folytonos, irálytani elemzéssel kisérve; szavalmányul különböző műfajú költői darabok. K. k. Névy Lászlótól, olvasókönyv szintén. Hét. 3 óra. III. Latinnyelv. T. Livius Patavini historiarum liber í-mus, ennek fordítása, elemezése és magyarázata. P. Ovidii Nasonis Carmina Selecta. Ebből lib. í. és lib. II. Fastorum. E libris Meta- morphoseon lib. I. et lib. VIII. Hét. 5 óra. IV. Görögnyelv. Hangtan. Alaktan: a főnevek,’ melléknevek, névmások, átámnevek ejtege­tése; melléknevek fokozása; elöljárók, igehatározók, kötőszók; némi az igeragozásból. A megfelelő fordítandó gyakorlatokban a tananyag szó- és mondat-tani elemzéssel kisérve. K. k. Szepesi Imré­től. Hét. 3 óra. V. Németnyelv. A mondattan és ékesszólás folytonos ismétlése, az olvasmányok folytatása, elemezése, különböző költői darabok. K. k. Deutsches Lesebuch für die untere Klassen dér Gym- nasien & J. Mozárt 3. band. Hét. 3 óra, VI. Történelem. Ó-kor. Ázsia és Afrika fő népei: Az indok, chinaiak, babylon és aszyrok, medok, persák, phoeniciek és Aegyptus története. Továbbá a görögök és macedónok története összekötve a görög művészet-, tudomány- és irodalommal. A római birodalom a királyok, köztársa­ság és császárok korszakában a nyugot-romai birodalom megdüléséig. Megfelelő földrajz. K. k. Somhegyi Ferencztől. Hét. 3 óra. VII. Természetrajz. Növénytan fogalma. Szerv isme. Növények életéről. Növények szaporo­dása, Magnövények. Levelek, rügyek, virág, gyümölcs és csirmagnövények. Rendszerisme. A növény­tan történeti vázlata. K. k, Kries János. „A természetrajz vezérfonala." Hét. 2 óra. VIII. Betüszámtan. A betiiszámtani mennyiségekről átalában. A betüszámtani mennyiségek négy művelete. A számok oszthatósága. Algebrai törtek. Tizedes törtek. Láncztörtek. Viszonyok. Arányok. Hármasszabály. Arányos osztás. K. k. Betüszámtan. Dr. Szabóky Adolf Hét. 3 óra. IX. Mértan. Sikmértan. Két egyenesnek szögei. Egykörü vonalok. A háromszögekről. Négy­szögekről. Sokszögekről. Mértani viszonyok. Aranyok. Háromszögek hasonlósága. Sokszögeid hason­lósága. Öszhangzó osztás. A területek összehasonlítása. A terület meghatározása. A kör. Az egye­nes vonal vonatkozással a körre. A szög vonatkozással a körre. Két körnek fekvése egymásra néz\e Körbe irt és kör köré irt sokszögek:. Körmérés. Kerülék. Mentelék. Hajtalék. K. k. Mocnik Méfc tana. Dr. Szabóky Adolf. Hetenként egy iskolai, minden 14 napban egy házi Írásbeli gyakorlat, Hetenként 2 óra. VI. Osztály. I. Hittan. A kath. egély tankönyve, Dr. Wapler Antaltól. П. Rész. Katholikus hittan Hét. 2 óra. Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom