Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1857

Tényéktől, hogy azokkal szellemi azonosságánál fogva bizonyos bofolvásnak alá ne legyen rendelve, — oly szellemi befolyásnak, mely azoknak, és az emberiségnek szellemi természete- s rendeltetésével el- válhatatlan kapcsolatban van. Ezt el nem ismerni annyit tenne, mint — a folytonosság törvénye ellen — hézagot állitni be a teremtmények szakadatlan láncolatába; vagyis elismerni: hogy az anyagi világban e lánczolat, egymásra hatás és visszahatás megvan, s midőn innen tovább lépünk, ott megszakad. Megtagadnék ez által egyszersmind ama működési hatáskört is, melyben a Teremtő minden lényt saját önjéhez mért tehetségekkel látott el a teremtés végczéljának előmozdítására.

Sok tudós fők izzadtak meg ama titkos viszony megfejtési-törekvése közben, mely a mi testi és szellemi részünk közt létezik, s meg közlünk, és a túlvilágai szellemek közötti viszony- s azoknak ránk hatása tárgyában; s mégis alig van tárgy, melylyel kevésbé lenne tisztába a világ, mint ép ezzel; nem egyéb, mint a kutatások túlfeszültsége miatt; mert miután az ideál-bölcsészet vagy is a keresztény-ellenes észharcz megostromolván a sz. Írást, kiküszöbölte onnan a titkokat, és csudatételeket, mit mutathatott volna fel a harcz eredményéül egyebet mint: scepsiét, rationalismust, indifferentismust s a t. ily mysleriosus tárgyakban mint a kérdés alatti is? ennél fogva ily álbölcsészeti eszmékkel satu- rált korban nem könnyű vállalat a szemlélődő bölcsészet szövétnekével árasztani világot ama befolyásra, mellyel a minden korbeli oraculumok az emberekre hatollak, s a vallás bölcsészet s természettan ide vonatkozó felvilágosításait öszhangzatba hozni.

Ha figyelemmel vizsgáljuk az oraculumi nyilatkozatokban azon közeget — médium — melynél fogva a túlvilágai szellem az emberi, szellemre hat, — a tünemény varázserejü nagyszerűsége mellett hogy eligazodhassunk, figyelemre kell méltatnunk, hogy: a gonosz lélek, a világ fejedelme hatalommal bir a földet környező levegőre mint ennek fejedelme, és működik ez által a hitetlen emberekre. „Et vos cum essetis mortui delictis et peccatis vestris. In quibus aliquando ambulastis secunduin saeculum mundi liujus, secundum principem potestatis aeris liujus, Spiritus, qui nunc operatur in íilios diffidentiae“

S. Paulus ad Eph. II. v. 1. 2. Hogy a levegő — mint közeg által a gonosz szellem befolyási gyakorol az emberi testre, és az emberi test s lélek között létező szoros viszonynál fogva a lélekre — minthogy a test minden alkotó részeivel egyetemben műszere a léleknek — ezt sz. Pál a maga idejében csak látnoki lélekkel mondotta; levegő fejedelmének nevezvén a gonosz szellemet, ki az ő bűn-sátorát ebben üti fel az ingadozó lelkeknek elcsábítására; hanem ily kifejlett s elöhaladt korban tudományosan is megvitathatjuk, miután a legközelebbi időben létre jött asztalok légbe emelkedése s több ide tartozó jelenetek is csak ez úton lehetnek alaposan megfejthetök.

Levegő nevezet alatt ama finom légnemű folyadék értetik a természettan meghatározott állítmánya szerint, mely finom folyékonyságánál fogva nemcsak földgömbünket környezi mindenütt bizonyos magasságig; hanem a föld felületén, és benne lévő tárgyakat is minden legkisebb részleteikben úgy áthatja, mintha a földgolyó a rajta- körűié- s benne levő testekkel egyetemben a légbe mintegy bele lenne mártva, s ez által teljesen áthatva. E szétáradó tulajdonságon kívül még egy más sajátsága a levegőnek a rugékonyság, melynél fogva a legkisebb rezzenés is benne a részek rezgő mozgása áltál gyorsan továbboztatik és messze terjed. A mi érzéki szerveink úgy vannak alkotva, hogy midőn a rezgésbe hozott levegörészek által érintetnek — a receptivitásnál fogva — a hatás elfogadtatik általok s közölletik a lélekkel. így jutunk el a meleg és fény, villauyosság s deiejesség jeleneteknek tapasztalati ismeretére.

A testünkben keletkező benső mozgások származnak az erekben széláramló ruganyos nedveknek s vérnek az agyvelö híg részévoli közlekedése s folytonos keringéséből; s minthogy ezen említett testrészek a levegörészek által át vannak hatva: a rezgő mozgásba jött légrészek hasonló mozgásba hozzák az ereinkben szótáramló s keringő vért és nedveket; ekkor a milyen a lelki állapot, olyan érzelmek, gondolatok, eszmék keletkeznek bensőnkben, ámbár a lélek erős hatalommal bir ezen szét áramló nedveket s vért a keringésben különbözőkép módosítói, mint a különbféle indulatuk néma vagy. nyilvános kifejezésekor látható, hallható.