Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1851

I. A’ TANODÁK KEZDETE, S JÓTÉKONYHATÁSA AZ EMBERISÉGRE. Áll embernek 3. iskolája vagyon, első a’ szülőiház, második a’ rendes tanoda és szentegy­ház. utolsó a’ nagy világ, melyben tanéve végződik. Midőn a’ természet mint édes anya, min- . len élő lényt rendeltetésére eljuttat, a’ magával tehetetlen csecsemőt egészen nemzőinek ápo­lására bízta; a’ mit amazokban a’ természeti erő ösztön visz véghez, azt az emberben szülői dajkálásnak nevelésnek kell telyesiteni úgy annyira, hogy a’ testben, lélekben nevekedö kis— dfd első éveinek minden gyámolát, ’s oktatóját egyedül bennök találhatja fel; kinek bölcsője felett ha a’ kedvező sors csillaga virasztott, a’ szelíd múzsák karöltve fogadják a’ tudomá­nyok sz. hajlékába. s .Nevelés oktatás az embernek második teremtője; nevelés által szelídülnek a’ vadindula­tok, nemesülnek az érzések, fejlődnek az anyagi és szellemi erők; a’ magosb tökélyre mint felséges rendeltetése czéljához a’ tanodák készítik. Minden idves intézetek közt boldogitóbb a’ tanodáknál nem létesitetett, e’ társas életünk világitó szövétneke; valamint magas egünk kékellő boltozatján tündöklő napunk millió világokra lövelli fénysugárig elűzi a1 setétség or­szágát, gyönyört, örömet, jóllétet áraszt minden élő lényre : halálos álmából uj életre ébreszti a’ szendergő természetet, hogy azt végetlen áldásokkal termékenyítse, a’ mezők virágfüzéri- vel, az erdők zöld lombjaival ékíti, ’s édenné alakítja a’ földet. Úgy működnek a’ tudomá­nyok, ’s azoknak műhelyei a’ tanintézetek a’ szellemi világban; a’ nemzetek állati durva sor­suk igájából akkor szabadulnak fel, midőn a’ tudományok mennyei fényének terjedtével a’ mi- velödésre indult népben uj életet, lelki nagyságot ébresztenek; valahol amazok fogyatkoznak zordon Siberia, hosszas setétalkony honol ottan, mint a’ földsarki örökös jéghazájában; nincs, nem lehet társaságban üdv, boldogság, jóllét tudomány nélkül. Az évezredeket átélt világ ta­pasztalatiból feltűnik bővebben minélfogva nem csak a’ nemzetek, hanem tekintélyes egyének koronként a’ tudományoknak szükséges voltát megösmerték; Macedoi Fülöp kimondhatlanul örvend, ’s hálákot mond az isteneknek nem annyira azért, hogy Sándor fia született, mint inkább mivel Aristoteles idejében engedték világra jöni, kihez e’ sorokban végzé Írását „re­ményem oly királyt fogsz belőle képezni, ki érdemes utódom léend, ’s méltó arra is, hogy a’ Macedónokon uralkodjon.“ * X * Hajdon valamint ma az emberi nemzet iskolája szülőiházban vette kezdetét; ha őskorunk levéltárát a’ történelem világánál feltárjuk lapjain a’ nevelést és oktatást a’ háziélet ’s ma­gánintézet körében találjuk: azonban a’ társaságok ügyesebb rendezésével azoknak főnökei, ’s nagyjainak fiai számára keletkeztek a1 legelső köziskolaintézetek. Mózes a’ választottnép sza­baditója az egyptomi oskolában, a’ hatalmas Cyrus udvari intézetben nyertek oktatást. A’ Bra- minok titkos, a’ zsidó jósok iskolái áraszlák a’ tudományok áldásait. Sydon és Tirus az élő­világ fényteljes városainak világkereskedése gyülhelyét, — gazdagságát, — Babylonnak jeles­ségei közt kéjkertjeit, — nemkülönben a’ magát elszigetelt chinai birodalmat, majd minden né­pek történelmei bámulatoson rajzolják, mellyekre nem csekély miveltségök szolgáltatott al­kalmat. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom