Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1851
— 5 — Napi szükség, nyomor, régen és jelenleg a’ népeknek egyaránt erélyes tanítója; a’ testi nevelés mint természetes, az emberiség első korában a’ szellemi felett divatozott, mivel mindenek előtt az anyagi szükségek, érzések, indulatok ébredtek fel, ’s csak idővel lépett a’ szellemi méltó uralmába. A’ gymnasium első kezdetben kettős nevelésnek vala szentelve, a’ testnek és léleknek növeldéje. Göröghon, és Róma a’ miveltebb kornak oly nagy jelentékü nevei a’ dicsőség pontján, mellyeknél a’ hatezer éves világ magasztosabbat nem képes felmutatni. Az első Phoenicia, Egyptom, és más miveit nemzetek tanítványa, később ő Rómának, ’s általa Európának tanmestere. Alhaene a’ tudósok, Sparta a’ vitézek növeldéje, ’s Göröghon a’ tudományok-menhelye vala; polgári és szellemi tekintetben világhírű intézeteikkel hová emelkedtek, a’ tudós világ előtt ösmeretesb hogysem annak felemlitése, avagy előadása béketiirést fárasszon. Minden tudós felekezetnek iskolája vala, mellyeknek tölök leszármazott ríevei annyi századok után se enyésztek el. *) , Göröghonban aranykorát leélt tudományok a’ tudós világnak lettek drága kincsei, a" hel• lenek hös-tényei halhatatlanul élnek minden emlékben, ’s noha a’ művészet virági szakadatlan villongások zivatariban, a’ miveltséget becsülni nem tudó bárdolatlan uralkodók zsarnoksága alatt elhervadtak, ’s a’ becses maradványok romjai felett 23. század folyt le, mindazáltal a’ hajdoni nagyság azokból mint drága gyémánt tűnik fel, ’s elragadó bámulattal, méj tisztelettel töltik el a’ nézőt, szivébe hangzanak az örök igazság szavai: „az ég alatt minden múlandó, egyedül a’ változandóság állandó“ nem de a’ hősök, a’ dicsők, a’ művészek, a’ bölcsek szép hazája elsilányult, a’ nemes lelkű Platók, Socratesek, Aristotelesek — földjén — a’ régi dicsőség árnyéka honol, nincs halom, nincs kies völgy, avagy kődarab, mellyet hősi név, nagytett emléke ne szentesítene. Korunkban mi támasztá fel romjaiból a’ nagyhírű Göröghont? — iskolák, akadémiák, könyvtárak alakítása, külföldön miveit tanárokká képzett fiai ébresztők uj életre a' nemzetet, Europa hatalmasainak hálás érzete politicai élte halálos sírjából kiemelvén feltámadása napját koronás királyai dicsöité. Égi kezek vezetik a’ földi eseményeket, ’s változhatatlan mentit semmi alvilági hatalom nem korlátozhatja, virágzó birodalmak fenállottak, mig az igazság béke angyala lengett felettek, mig az erény és tudományoknak szentelt intézetek tisztelteitek; mig a’ nagyravágyás, fényűzés, elfajulás, belzavar, saját kezével nem ásta végromlása örvényét, a’ hatalmas nemzetek politicai egén csillogtak, honnan futóvillány gyanánt szállottak alá, mint a’ keleti fényűzésbe merült pártoskodó Hellas, melynek egy két nagylelkű hőse, hazájuk szerencsétlen végeseményeit fel nem tartoztathatván, Róma hatalmának kénteték meghajolni, ’s hódilóinak lett oktatója. Ámbár Róma némely országok népeivel fegyvere által jutott magos hatalma polczára, mindazáltal tagadhatlan igazság, miszerint nemzeti, vagy birodalmi nagyságra a’képen emelkedhettek, ha a’ szellemi erő tartotta felsöségit az anyagi felett, ha a’ növeléssel páros oktatás *) Athaeneröl a’ bölcsek és bölcsészet székhelyéről Diodorus S. ezt irja: Communis Schola generis hu- mani. Cicero: nobillissimum orbis terrarum gymnasium. — Spartaban született a’ gymnasium nevezete; kezdetben a’ test, azután lélek mivelését közösön jelenté; bennök a’ többek közt, szónoklat, bölcsészet, ’s más tudományok tanárai oktattak. Az egy Athaeneben 5. gymnasium létezett, leghíresebb köztök, az Academia hol Plato, a’ Lyceum hol Aristoteles, más a’ hol Antisthenes tanitott: kezdetben körülkertelt, és különbféle testgyakorlatokra osztályozott díszes helyek valának. Később tanításra szervezett alkalmas épületekkel, ezek nagy férfiak szobraival, hősök képeivel a’ tanulók lelkesítésére ékesítve valának, és a’ tudományok isteneinek felszentelve.
