Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1851
- 11 Jelenleg a’ tisztelt emlékű alapítók hagyományainak kamatjaiból, egy tanulónak évenként 60 Rft. pp. adatik, kiknek száma tanosztályainkban 11. C. Taneszközök. 1. Kisded könyvtár nem nagy számú latin, ’s kevés magyar irodalmi könyvekkel. Felsőbb rendeleteknél fogva a’ könyvtár nevelésére évenként 25 Rft. pp. utalványoztatik a’ kath. tanulmányi pénzalapból. A’ múlt és jelen évben 41 darab könyv vásároltatott. T. Lázár Ádám büntető törvényszéki ülnök hálás emlékű ajándékából több szépirodalmi példányokat nyert a’ tanodái könyvtár. 2. Égi, és földteke, ez gróf Batlyáni Kázmér adománya. Földrajztan értelmezésére terjedelmes földabroszok hiányában kisszerűek használatára szorult a’ tanoda. 3. Tanodái igazgatóság gondosságából a' cs. k. közoktatásügyi magas ministerium által 300 darab ásvány-gyűjtemény; Becker 120. kemény fából készült jegécz mintája, hasonlóképen 32 darab mértani alakok küldettek. 4. A’ rajztan vezetésére számos különféle rajzpéldányok szereztettek. A' tanodái gyűjtemények neveléséhez az igazgató, és énektanár 60 darab régi pénzel járult. A’ könyvtár taneszközökkel együtt a’ természettudományok tanára felelős gondviselőébe bizvák. D. Visszapillantás az ó tamigyre. §• Magát túlélt minden emberi intézkedésnek végsorsa az enyészet, ennek sírjába szállott a’ már néhai tanrendszer; általános panaszok zúgtak le erdős honunk magas bérczeiről, a’ felette pálczát tört közélet roszalását hosszason hirdette, mivel a’ haladási tanpálya nehezítve állott sokféle hiányai mellett; egy holt nyelvn k erőszakos tanulása váltá fel az A. B. C. könnet, egyszersmind a’ tanintézetek minden osztályain keresztül közlönyül szolgálván a1 szellemi előmenetelnek, és a' nemzeti nyelvek nem csekély róvására. A’ spanyol, franczia, német, és angol nemzetek százados tapasztalataik után az idő komoly intéséből vették észre * a^ latinnak hatalmas uralmát, lealáztát a’ nemzetinek; a’ felébredt édes anyai nyelv szeretető amannak bilincseit szétzúzva, az idegen szolgaság jármát lerázta, és a’ természet adta méltóságát a’ hivatalos körökbe visszakövetelte; — itt kezdék meg Europa nemzetei anyanyelvűk mivelése korszakát. A’ sokat szenvedett Magyarhon nem vala ily szerencsés, mig más népek nyelvöket a’ tudományok és hivatalaik közlönyéül avatni, ’s általa nemzetiségüknek dönthetlen támaszt emelni törekedtek, addig bérezés hazánk k. tanodáiból száműzetett édes anyanyelvűnk ügyében. Főnökeink semminél kevesbet tettek a’ közelebbi időkig; de ennek is nyereményeit a’ mostoha sors viharai elrombolták, az atyáknak gondatlansági bűne az utódokra sulyosodott.— v
