Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 1. (2019)
János Orbán: Istoricul casei Hirschmann şi începuturile stilului secession maghiar la Tărgu Mureş
184 J. Orbán capitalei. Cele douä constructii reprezentative ale pietei centrale, incepute tot in 1905, casa fabricantului Hermann Farkas171 si restaurantul lui György László (viitorul Hotel Royal),172 sunt marcate, mai degrabá, de influenta secessionului vienez, prezentá la nivelul decorului. Aid amintim si fatada cládirii comandate de comerciantii de alcool Pál MilhoíFer si Mór Kandersz pe strada Kossuth (Cálárasilor).173 ín domeniul constructiilor publice, tot in acest an, au fost incepute cele cinci scoli de stat, proiectate la Budapesta, de cátre arhitectul Sándor Baumgarten (1864-1928), ale cáror fatade tind spre un stil mai rigid, tot de inspiratie vienezä,174 in cazul scolii civile de bäieti, din piata Bernády de astäzi, intr-o forrná mai exigentä.175 Aceste constructii, ale anului 1905, nu prezintä legaturi directe cu formele decorative ale secessionului maghiar (desi, concursui organizat in acest an, pentru realizarea planurilor primäriei, a prevestit ascensiunea stilului, la cél mai inalt nivel in arhitectura orasului). Casa Hirschmann, insä, a fost conceputä integral sub influenta lui Lechner si poate fi socotitä un exemplu elocvent al stilului, fapt demonstrat de structurile volumetrice ale clädirii, de aticul curbat, de liniile ondulate ale fatadei, de ornamentatia inspiratä din arta popularä, si, respectiv, de tämpläria ferestrelor existentä intr-o forma identicä la capodoperele arhitecturale ale maestrului. Aceste elemente inconfundabile sunt prezente si la alte realizäri locale ale lui Keleti, care, astfei, devine un important actor al introducerii si statornicirii formelor lechneriene in oras. Asadar, micul edificiu al väduvei Hirschmann poate fi considerat un pionier al acestui stil, realizat cu putin timp inainte de operele reprezentative, precum Primäria Veche (1906-1908)176 si Colegiul Reformat (1908-1909).177 BIBLIOGRAFIE Bodó 2013 P. Bodó, Sándy Gyula korai építészete, in: Zs. Kovács - J. Orbán (szerk.), Táguló horizont. Tanulmányok a fiatal művészettörténészek marosvásárhelyi konferenciájának előadásaiból (Marovásárhely-Kolozsvár 2013) 143-156. Bodó 2015 P. Bodó, Sándy Gyula (1868-1953). A pártázatok mestere, in: J. Rozsnyai (szerk.), Építőművészek Ybl és Lechner korában (Budapest 2015) 264-291. Brunner 2012 A. Brunner, Budapesti építészek Kiskunfélegyházán 1890-1904, Első SzázadXl/3,2012,245-279. Brunner-Mészáros-Veress 2017 A. Brunner - M. Mészáros - D. Veress (szerk.), Szecesszió az Alföldön. Dolgozatok a régió művészet- és várostörténetéről (Kiskunfélegyháza 2017) Értesítő Ipartanoda 1885 K. Hegedűs (szerk.), Értesítő a budapesti Állami Közép Ipartanoda 1884-85. hatodik tanévéről (Budapest 1885) Értesítő Ipartanoda 1886 K. Hegedűs (szerk.), Értesítő a budapesti Állami Közép Ipartanoda 1885-86. hetedik tanévéről (Budapest 1886) 171 CONSILIUL ORASULUI 3005/1906. 172 Autorizatia de constructie a fost emisá ín data de 9 mai 1905 (Consiliul orasului, 2418/1905). Proiectantul nu se cunoaste, executantul a fost maistrul local Pál Soós, vezi Székely Lapok 35,105 (9 mai 1905), 3. 173 Man 2009,411,456. 174 Acte tehnice, XLIV-XLVII. 175 Fatadä reproiectatä in 1906 de cätre Sándor Radó. Man 2015b, 268-269. 176 Oniga 2012,21-39. 177 Oniga 2013, 143-169.
