Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 34-35. (2014-2015)
Articles
62 Gall E. - Hőgyes M. H. A régészeti lelőhelyek kronológiai kérdései (7-9. kép) Bármilyen jellegű régészeti elemzés kiindulópontjaként szükséges a pontos keltezés, s ez a megállapítás a mi esetünkben is elmondható. A kolozsmonostori központ keltezése a mai napig sem teljesen tisztázott, azonban a vár II. fázisban felépített kazettaszerkezetét a 11. század közepétől/második felétől keltezhetjük, amely alapján a vár I. fázisát all. század legelejére tehetjük, és ennek a leletanyag sem mond ellent.14 A román szakemberek legnagyobb részének véleményével szemben maga a vár a 10. században már csak azért sem létezhetett, mert a Monostortól kb. 4 kilométerre előkerült, a várral egyidejű, honfoglalás kori temetők létét nem tudnánk mivel magyarázni, főleg úgy hogy eddig a várban vagy vár környékén egyetlen honfoglalás kori temetkezés sem ismert.15 Tehát továbbra is fennáll a kérdés, hogy a Zápolya-Kalevala-Szántó utcai közösségekhez hasonló jogállású közösségek léteztek-e vagy sem, már a 10. században, a később felépített kolozsmonostori vár körül, illetve a Kis-Szamos völgy kolozsvári szakaszának más pontjain is, a nyugat vagy észak-nyugat felé tartó utak mentén. Ilyen jellegű közösségre/ közösségekre, illetve ezek temetőire vonatkozóan azonban, ezidáig, a régészeti adatok teljes mértékben hiányoznak, tehát valószínűsíthető, hogy a völgy ellenőrzését a 10. században egy, a Kövespad környékén működő, a régi római utak elágazásánál és a Kis-Szamos mentén levő sólelőhelyek közelében található hatalmi térség közössége/közösségei gyakorolta/gyakorolták, amelynek feloszlatására minden bizonnyal all. század elején került sor. Leszögezhetjük: Kolozsmonostorról a 10. századi közösségek hatalmi struktúrájának nyomai teljes mértékben hiányoznak. A Rákóczi emlékoszlopnál (ma: OMW benzinkút,) előkerült I. István-érme, majdnem 5 kilométerre nyugatra a kövespadi honfoglalóktól, éppen a megváltozott politikai-katonai állapotok hű tükre, s ez tökéletes összhangban van a vár építésével. E tények alapján úgy gondoljuk, hogy Kolozsmonostornak, mint vármegyeközpontnak all. század elejére való datálása megállja a helyét (pontosabb keltezésére nincsen adat!).16 14 A mai napig a kérdéshez egy keveset is értő szakember értetlenül áll a 9. századi keltezés előtt. Iambor 2005, 126-131. 15 Hasonlóképpen Adrian Andrei Rusu. Rusu 2005, 84-85. 16 E véleményen volt Bóna István is: „ A korai várfal és a település közvetlenül az ókori (római és gót) rétegen all. század elején keletkezett”. Bóna 1998, 33. Merőben eltér a véleményünk Doboka keltezése kapcsán Kristó Gyuláétól, azonban helytállónak ítéljük a néhai szegedi történésznek azon gondolatát, mely szerint all. század közepén Doboka várkomplexuma hatalmi központként működött.17 Az I. vár keltezésével kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy a kisméretű erősség I. építési periódusa all. század második harmadában-közepén pusztulhatott el, de a rétegekből ismert leletanyag összességében nem támogatja a 10. század végi - 11. századi keltezést. Véleményünk szerint várközponttal all. század közepe felé számolhatunk Dobokán, amelyet a későbbre datálható II.-III.-IV. vártérségből számos települési adat bizonyít, a vasmegmunkáló műhelytől kezdve a kerámiaégető kemencékig. Egy másik szempont, amelyben Doboka lényegesen eltér Kolozsvár környékétől: a Lónya völgyében 10. századi temetőt sem ismerünk,18 nemhogy a kolozsvárihoz hasonló fegyveres közösségeket, ami arra utal (hat), hogy Dobokáról, mint politikai központról, all. század első fele előtt egyáltalán nem beszélhetünk. Eddigi elemzéseink eredményeit (a váraktól kezdődően a templom körüli temetőkig)19 egységesítettük és integrálni próbáltuk a kora Árpád-kori Kis-Szamos völgyét lefedő kronológiai rendszerbe. (7., 8., 9. kép) Ahogy az ábráinkon látható, elsősorban a közöletlen teleprészletek, egyelőre alkalmatlanok pontosabb keltezésre. E képet tovább bonyolítja az a tény, hogy jelentős kronológiai eltérés létezik a két 11. század első felére keltezhető vár és a Kis-Szamos völgyében feltárt templom körüli temetők között. Ha Kolozsmonostor esetében gyanítható, hogy hol lehetett a várnép temetője (amely korábbi a várban nyitott templom körüli temetőnél) all. század első felében,20 Dobokán ilyen jellegű adattal nem rendelkezünk. Tehát az a tény, hogy a fellelhető templom körüli temetők esetében csak Kolozsmonostor és Nemeszsuk esetében tételezhető fel 11. század közepétől/ második felétől való keltezés, nagyban megnehezíti a településterületről nyerhető kép felvázolását. A teleprészletek nagy többsége, az ásatásoknak „köszönhetően”, többnyire alkalmatlan pontosabb keltezésre. Csak az érmékkel keltezett telepek alkalmasak árnyaltabb kormeghatározásra (Kajántó, Kolozsvár-De/е« utca, -Sora bevásárló központ, ld. 11. kép). 17 Kristó 2002,122. 18 Erről a kérdésről: Gáli - Laczkó 2013, 93-94. 19 Gáli et al. 2010, 114, Fig. 52; Gáli 2011, 35. kép; Gáli 2013, 283. kép; Gáli - Laczkó 2013,11. kép. 20 Gáli 2013a, 293.
