Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
96 M.Takács Italia.105 Conform unei intemeiate argumentäri106 semnate de Milka Canak-Medic, importanta bisericii din Mljet e sporitä de faptul cä ea putea fi prototipul mänästirii ortodoxé din Studenita, ctitoritä de primul domnitor al Serbiei Nemanide. Adicä, biserica a fost puntea de legäturä prin care elemente ale arhitecturii din Italia sudicä puteau ajunge in Serbia medievalä. Este momentul sä subliniem incä о data cä, in istoria arhitecturii sárbe, planul in cruce se bucurä de о popularitate specialä, deoarece si constructorii mänästirii ortodoxé din Studenita - ctitoritä in 1190 de cätre domnitorul Stefan Nemania (1168-1196), intemeietorul statului särb medieval - s-au sträduit sä reprezinte in spatiu forma crucii: corului cu trei nave i-au adäugat о navä longitudinalä neimpärtitä, acoperitä cu о cupolä, iar spatiul navei longitudinale au lärgit-o cu cäte-o concha lateralä ingustä, cu inchidere dreaptä. Dintre bisericile mänästirilor ctitorite de cätre domnitorii särbi in secolul al XIH-lea, astfei de planuri au avut Moraca,107 Studenica Hvostanska,108 Zica,109 etc. Pe baza monumentelor mentionate este cert cä in tipul de plan deseris mai sus s-а putut constata о importantä simplificare incä din secolul al XIH-lea: la bisericile construite de asa-zisa scoalä din Raska, in locul corului cu trei abside s-а ales solutia cu о absidä. Acest tip de plan s-а mentinut in epoca ce a urmat bätäliei pierdute de la Kosovo-Polje din 1389, in perioada incetärii statului särb medieval. Präbusirea statului chiar a facilitat räspändirea spre nord a bisericilor cu plan cruciform. Elita politicä si bisericeascä särbä - care s-а mutat spre nord, längä malurile de sud ale Dunärii, acceptatä mai tärziu in regatul maghiar medieval, si-a adus cu ea si atractia pentru acest tip de plan. Astfel, procesul deplasärii spre nord a conducätorilor särbi poate h urmäritä si prin date ce {in de istoria arhitecturii: de pildä prin aparitia pe maiul Dunärii, in secolul al XV-lea, a bisericilor cu plan cruciform. In cercul acestora inträ nu doar bisericile mänästiresti, ridicate in apropierea malului de sud al Dunärii,110 ci si biserica construitä la limita sudicä a Regatului Ungar, la Stari Slankamen111 (Serbia), precum si biserica mänästirii din Stari Rakovac,112 in pnutul Srem 105 Canak-Medic 1989,147-167. 106 Canak-Medic 1989, 163-166. 107 Deroko 1985, 70. 108 Jankovic 2007,132-137. 109 Deroko 1985, 68. 110 Deroko 1985,191-239. 111 Korac 1970, 25-46. 112 Kulid 2000. megalapozott érvelése szerint106 - a nemanjida Szerbia első uralkodója által alapított studenicai ortodox monostor templomának lehetett az előképe. Azaz, a mijeti templom volt az a közvetítő kapocs, amely által a dél-itáliai építészet egyes elemei a középkori Szerbiába is eljuthattak. A szerb építészettörténetben - ismételjük meg a nagyobb nyomaték kedvéért - a kereszt alaprajz annak okán örvend különös népszerűségnek, hogy a középkori szerb államot megalapító Nemanja István szerb fejedelem (1168-1196) által 1190-ben alapított studenicai ortodox monostor templomnak az építői is a keresztalak térbeli megjelenítésére törekedtek: a háromhajós szentélyfejhez egy osztatlan, kupolával is rendelkező hosszházat csatoltak, a hosszház terét pedig egy-egy egyenes lezárású, keskeny oldalkonchával bővítették. A szerb uralkodók által a 13. században alapított monostorok templomai közül ilyen alaprajzzal épült fel Moraca,107 Studenica Hvostanska,108 Zica109, stb. A hivatkozott emlékek alapján bizonyos, hogy a fentebb leírt alaprajzi típusban már a 13. században egy jelentős egyszerűsödés volt tapasztalható: az un. raskai iskola által épített templomokon a háromapszisos szentélyfejet az egyapszisos megoldás váltotta fel. Az adott alaprajzi típus fennmaradt 1389, a vesztes Rigó-mezei csata utáni korban, a középkori szerb állam megszűnése idején, sőt az állami összeomlás igencsak segítette a kereszt alaprajzú templomok északi irányú terjedését. Magával vitte ezen alaprajzi típus iránti vonzódását az északra, a Duna déli partjai mellé költöző, majd pedig a középkori Magyar Királyságba is bebocsátást nyerő szerb politikai és egyházi elit. így a szerb főemberek északra vándorlásának a folyamata építészettörténeti adatokkal is nyomon követhető: a kereszt alaprajzú templomok 15. századi, Duna-melléki feltűnése által. Az ilyen templomok körébe nemcsak a Duna déli partja közelében felépült számos, kisebb-nagyobb monostortemplom tartozik,110 hanem a korabeli Magyar királyság déli szélén, a Duna-Száva közén felépített szalánkeméni111 (Stari Slankamen, Szer.) templom, valamint a szintén szerémségi Stari Rakovac112 (Szer.), illetve a dél-bánáti Mesic113 (Szer.) monostortemploma is. Dolgozatunk 106 Canak-Medic 1989, 163-166. 107 Deroko 1985, 70. 108 Jankovic 2007,132-137. 109 Deroko 1985, 68. 110 Deroko 1985,191-239. 111 Korac 1970, 25-46. 112 Kulic 2000. 113 Rackov 2002.
