Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Considerariprivind bisericile ce configureazä crucea... / Gondolatok a keresztet alaprajzukban... 93- Bogorodicina crkva91 din Drenovo, in Albania - Dropulli Eiposkopi,92 din Dropull si Sh. Merisé93 din Labova e Kryqit etc. In general, se poate afirma cá in sudul Peninsulei Balcanice, bisericile cládite in secolele IX-XII cu sistem in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc, oferä о imagine mai variatä, decät cele din Primul Stat Bulgar. Afirmatia e sustinutä de diversitatea perechilor de pilastri ce articuleazä nava longitudinals, frecventa aripilor de constructie ce imbogätesc structura spatialä si numärul mai mare de piese sculptate in piaträ. Meritä subliniat faptul cä si in grupul acestor biserici s-au gäsit unele care aveau nava longitudinals largS, cu plan ce se apropia de pStrat. Acestui grup apartine Ag. Apostoloi94 din Atena, de renume mondialS, (PL 4/6) avänd о datare putin tärzie din perspectiva temei noastre, fixatä in secolele XI-XII. Apoi, trebuie sä amintim si biserica ruinä din Prcanj95 (Muntenegru), pe maiul golfului din Cattaro/ Kotor, (PL 4/7) deoarece si aceasta avea configuratie similarS si plan ce se apropia de pStrat. Cu mentionarea bisericii din Prcanj am si trecut la marginea apuseanS a Balcanilor, adicS pe litoralul de räsärit al MSrii Adriatice, intr-un spatiu amintit deja, legat de biserica Sf. Petru si Pavel din Cicevo. AceastS regiune este in mod special bogatS in biserici medieval-timpurii care reprezintS crucea in planul si in spatiul lor interior. Pentru a evita posibile confuzii, precizSm: capelele cu plan tri- si tetraconc, cele cu plan in cruce ori in cruce greacS cu cupola asezatä ín traveea de mijloc din aceastS zonS erau folosite incS din momentul construirii lor de comunitSti, care optaserS pentru varianta occidentals a crestinStStii. In legSturS cu clSdirile cu plan triconc si tetraconc, trebuie sS subliniem in primul ränd faptul cS ele se gäsesc atát la nord, in golful Kvarner/Quarnero, (Pi. 1/4-6) cat si in sud, in asa-zisul Litoral al Muntenegrului.96 (Pi. 1/7) Din päcate, majoritatea clSdirilor cu plan tri- si tetraconc s-au pSstrat doar in fundatie sau in stare modifkatS. De exemplu ruinele bisericii de la Krk/ Veglia - Mala Luka, (PL 1/6) ori capela triconcS 91 Nenadovic 1980, 115-116. О aminte§te printre bazilicile cu trei nave, insä in baza planului publicat de el (vezi tot acolo fig. 194) este evident cä aceastä biserica apartine tipului in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc. 92 Pallas 1968, rändurile 250-251, fig. 20-22. 93 Meksi 1983, tab. 24. 94 Travlos 1966, col. 380, imaginea 12, rändul superior, figura de margine dreapta. 95 Boskovic 1976, 78, fig. 11. 96 Marasovic 2008, 225, fig. 220; Deroko 1985, 42, fig. 12. Eiposkopi,92 illetve a Labova e Kryqit-i Sh. Merisé,93 stb. ÁltalánossSgban elmondható, hogy a Balkán déli részén a 9-12. századi felépült, keresztkupolás templomok térszerkezeti szempontból kicsit változatosabb képet mutatnak, mint az I. bolgár állam emlékanyaga. Erre utal a hosszházat tagoló támpárok változatossága, a térszerkezetet bővítő épületszárnyak gyakorisága, valamint - végül, de nem utolsó sorban - a kőfaragványok nagyobb száma is. Szintén dolgozatunk témája miatt érdemes kiemelni, hogy a templomok e csoportjában is akadt olyan, amelynek széles, alaprajzában a négyzethez közelítő hosszháza volt. Az ilyen templomok körébe tartozik a méltán világhírű athéni Ag. Aposztoloi (4. t. 6.), dolgozatunk szempontjából talán kicsit kései, 11-12. századi keltezéssel.94 Második helyen a Cattarói/ Kotori-öböl partjainál fekvő prcanji (Mont.) lelőhely templomára (4. t. 7.) kell utalni, mert ezen épület is keresztkupolás térszerkezettel és a négyzethez közelítő alaprajzzal rendelkezett.95 A prcanji templom említésével már át is tértünk a Balkán nyugati szélére, az Adriai tenger keleti partvidékére, egy olyan tájra, amelyre a cicevoi Szt. Péter és Pál-titulusú templom kapcsán fentebb már utaltunk. Az adott régió kifejezetten gazdag koraközépkori, a keresztet alaprajzukban, illetve belső terükben felmutató templomokban. A lehetséges félreértések elkerülése érdekében: a dalmáciai régió három-, illetve négykaréjos kápolnáit, kereszt alaprajzú vagy keresztkupolás templomait már megépülésük idején is olyan közösségek használták, amelyek a kereszténység nyugati válfaját vették fel. A három-, illetve négykaréjos épületekről első helyen az emelendő ki, hogy ilyen templomok vagy kápolnák megtalálhatók mind északon, a Quarnerói/Kvarneri-öbölben, (1. t. 4-6.) mind pedig délen, az ún. montenegrói tengerparton.96 (1. t. 7.) Az észak-, illetve dél-dalmáciai tri-, illetve tetrakonchoszok többsége sajnos csak alapfalaiban vagy igencsak átépített állapotban élte meg a jelenkort - lásd pl. a Krk/Veglia-Mala Luka-i templomalapot (1. t. 6.), vagy a ragúzai/dubrovniki székesegyház 1. építési fázisához csatlakozó említi, az általa közölt alaprajz (uo. 194. ábra) alapján azonban nyilvánvaló, hogy e templom a keresztkupolás típusba tartozik. 92 Pallas 1968, 250-251. sor, 20-22. ábra. 93 Meksi 1983, 24. tábla. 94 Travlos 1966, 380. oszlop, 12. kép, felső sor, jobb szélső ábra. 95 Boskovic 1976, 78, 11. ábra. 96 Marasovic 2008, 225,220. ábra; Deroko 1985,42,12. kép.
