Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Considerafiiprivind bisericile ce configureazä crucea... / Gondolatok a keresztet alaprajzukban...91 cu hramul Sv. Sofija.70 (Pl. 4/3) Disputa71 despre íncadrarea tipologicä, precum si despre fazele sale de construcpe a putut sä se calmeze numai dupá ce in anii 1950 a ínceput cercetarea arheologicá si cea de istoria artei.72 'finánd cont de zidurile descoperite, trebuie sä acceptäm cä ín prima fazä de construire, Sv. Sofija a fost о bisericä cu plan in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc - in pofida faptului cä in epoca modernä, ea a devenit о bazilicä cu trei nave, nava longitudinalä fiind acoperitä cu trei bolti cilindrice.73 Amintita incertitudine, precum si „embarras de richesse” a materialului din Primul Stat Bulgar ne obligä sä trimitem la bisericile considerate cele mai importante, mai precis la unele apärute in sintezele lui Krästju Mijatev, Äsen Cilingirov, sau Neli Caneva-Decevska.74 Din acest grup fac parte mai multe clädiri ecleziastice ale centrului rezidential din Pliska si Veliki Preslav (Bulgaria) (Pl. 4/1,2,4): bisericä nr. 5 din Pliska,75 bisericä nr. 4 din Preslav,76 precum si (rämänänd la Preslav) bisericä ce exista cändva längä uzina de apä, plus cele douä fundatii de bisericä descoperite recent längä poarta sudicä a cetätii interioare.77 О parte a celorlalte biserici legate de Primul Stat Bulgar a iesit la ivealä in imediata vecinätate a centrului din Veliki Preslav, de exemplu, bisericä 1 si 2 din Avradaka.78 Pentru noi, dintre bisericile in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc ale centrelor rezidentiale bulgare, pot fi considerate cele mai importante acelea, ale cäror navä longitudinalä este latä, adicä plánul lor se apropie de pätrat. Asemenea plan avea, de pildä, un rest de bisericä din Preslav, cu numai douä fundatii de coloanä, reconstituitä totusi cu planimetrie in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc.79 (PI. 4/1) In afara bisericilor in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc de la Pliska si Preslav, 70 Luärile de pozitie referitoare la aceastä bisericä ar putea constitui о bibliotecä intreagä. Prezentarea lor ar depäsi limitele lucrärii noastre, astfei, trimitem doar la о recentä sintezä, care cuprinde si literatura mai veche: Schellewald 1986. 71 Vezi prezentarea acestei dispute: Schellewald 1986,10-23. 72 Primele rezultate ale acestor activitäti, in limba francezä: Косо 1956, 139-144. 73 Un rezumat in limba germanä a acestor rezultate: Schellewald 1986, 188-191. 74 Mijatev 1974, 103-117; Cilingirov 1978, 31-32; Caneva- Decevska 1980, 17-27. 75 Moutsopoulos 1989, 312, fig. 12. 76 Kádár (Wessel) 1966, rändurile 810-811, fig.7. 77 Bonev 1992, 44-49; Pirovska 1995, 37-40. 78 Mijatev 1974, 103-104, fig. 110, 111. Considerä cä cele douä biserici, pästrate numai la nivelul fundatiilor, apartineau sistemului in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc. 79 Tonev (red.principal) 1969, 95. Sv. Sofija-titulusú székesegyház70 is. (4. t. 3.) E templom tipológiai besorolásáról, valamint egyes építési fázisairól folytatott disputa71 csak az után juthatott nyugvópontra, hogy az 1950-es években megindult a székesegyház régészeti-művészettörténeti kutatása.72 A munkálatok során kibontott falindítások miatt tényként kell elfogadni azt, hogy a Sv. Sofija I. építési fázisában keresztkupolás térrendszerű templom volt - annak ellenére, hogy az újkort háromhajós bazilikaként érte meg, tehát hosszházát már három dongaboltozat fedi.73 A vázolt bizonytalanság, illetve a bőség zavara miatt az I. bolgár állam emlékanyagából csak a legfontosabbnak tartott keresztkupolás templomokra, azaz a Krästju Mijatev, Asen Cilingirov, illetve Neli Caneva-Decevska áttekintésében szereplő emlékekből utalunk néhányra.74 E körbe tartozik a pliskai, illetve a Veliki Preslav-i (Búig.) rezidenciális központ több egyházi épülete (4. t. 1, 2, 4.): így a pliskai 5. számú,75 vagy a preslavi 4. számú templom,76 továbbá, Preslavnál maradva: a vízmű mellett egykor álló templom, valamint a belső vár déli kapuja mellett a közelmúltban feltárt két templomalap.77 Az I. bolgár államhoz kapcsolódó további templomok egy része a Veliki Preslav-i központ közvetlen közelében kerültek napvilágra, pl. az avradakai 1. és 2. templom.78 Dolgozatunk témája miatt a bolgár rezidenciális központok keresztkupolás templomai közül azok tekinthetők a legjelentősebbeknek, amelyek hosszháza széles, alaprajzuk a négyzethez közelítő alakú. Ilyen alaprajza volt pl. az egyik preslavi, csupán két oszlopalappal rendelkező, mégis keresztkupolás térszerkezettel rekonstruált templommaradványnak.79 (4. t. 1.) A pliskai, illetve preslavi keresztkupolás templomokon kívül meg kell emlékezni azokról az épületekről is, amelyek a bolgár rezidenciális 70 Az e templomra vonatkozó, szinte könyvtárnyi megnyilatkozás áttekintése szétfeszítené a jelen dolgozat kereteit, így csak egyetlen új összefoglalásra érdemes utalni, amely részletesen áttekinti a korábbi szakirodalmat is: Schellewald 1986. 71 E vitát összefoglalta: Schellewald 1986, 10-23. 72 E munkálatok első eredményeit áttekinti francia nyelven: Косо 1956, 139-144. 73 Német nyelven összefoglalta e kutatási eredményeket: Schellewald 1986, 188-191. 74 Mijatev 1974, 103-117; Cilingirov 1978, 31-32; Caneva- Decevska 1980, 17-27. 75 Moutsopoulos 1989, 312, 12. ábra. 76 Kádár (Wessel) 1966, 810-811. sor, 7. ábra. 77 Bonev 1992, 44-49; Pirovska 1995, 37-40. 78 Mijatev 1974, 110, 111. ábra, 103-104. szerint keresztkupolás rendszerű volt a két, csak alapfalaiban megmaradt templom. 79 Tonev (főszerk.) 1969, 95.
