Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Considerari privind bisericile ce configureazä crucea... / Gondolatok a keresztet alaprajzukban...83 spatialä, ci si pentru absidele sale speciale, create ín cele trei brate ale crucii, pentru arcadele din ele, precum si pentru stilul clasicizant al coloanelor si capitelurilor. A treia bisericä din epoca vizigotä cu plánul ín cruce, de о frumusete clasicä, este S. Pedro de la Nave,39 ridicatä la marginea orasului Zamora. ín cazul acestei biserici, plánul ín cruce a fost deja imbogätit cu diferite spatii adäugate, conform cerintelor activitätilor liturgice. Dincolo de plánul säu, aceastá bisericá se evidentiazá si prin sculpturile sale in piatrá, mai ales in contextui cercetärii unor Ornamente care apar pe bronzurile din perioada avarä tärzie [din Ungaria, nota traducätorului], íncheiem enumerarea bisericilor evidentiate si la nivelul istoriei universale a artei cu trimiterea la bisericá din Germigny des Prés.40 Biserica, numitä „oratoriul lui Theodulf” (trimitere la numele ctitorului), are sistemul planimetric in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc si poate fi datatä mult mai exact decät majoritatea constructiilor din Evul Mediu timpuriu, datoritä unei inscriptii de pe mozaicul din cupola, care stabileste anul edificärii in 806. Configurata spatialä in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc a bisericii din Germigny des Prés e destul de singularä in arhitectura epocii carolingiene. Acest aspect a dús la aparitia ideii cä structura bisericii provine din Armenia.41 Despre acest lucru nu putem insä spune decät cä este о idee nedemonstrabilä: presupusa origine armeanä a lui Theodulf, episcop de Orléans, nu este sustinutä de nici un izvor seris. In locul pomenirii originilor armenesti, nedemonstrabile, ne-am afla múlt mai aproape de adevär daeä retinem cä, la inceputul secolului al IX-lea, in imperiul Carolingian träiau inalte fete bisericesti, pentru care reprezentarea crucii ín configuratia spatialä a insemnat un lucru important. Dacä gándim íntr-o perspectivä mai amplä, atunci existenta acestor biserici medievale iberiene, pe care le-am pomenit, respectiv a acesteia din Franta demonstreazä dar cä spatii cu plan in cruce au fost construite nu numai in teritoriile crestinätätii orientale. Este suficientä citirea datelor referitoare la cele mai cunoscute si des citate biserici din Evul Mediu timpuriu, pentru a face precizarea: reprezentarea crucii a fost о necesitate arhitecturalä caracteristicä crestinätätii universale, deja in perioada discutatä. 39 Corboz - Stierlin 1996, 16, 26-33, fotografii si planuri nenumerotate. 40 Corboz - Stierlin 1996. 41 Atroshenko - Collins 1981, 21. alaprajzú templom, amelyet az építészettörténet nem csupán térszerkezete, hanem a három keresztszárban kialakított, sajátos alaprajzú apszisa, az ezekben elhelyezett árkádívek, valamint az árkádokat hordozó oszlopok és oszlopfők klasszicizáló stílusa miatt szokott számon tartani. Az Ibériai-félsziget harmadik, vizigót-kori, klasszikus szépségű, kereszt alaprajzú temploma a Zamorra határában felépült S. Pedro de la Nave.39 E templom esetében a kereszt alaprajz már bővült különböző, hozzáadott helyiségekkel, a liturgikus cselekmények igényeinek megfelelően. E templomot, alaprajzán túl kőfaragványai miatt is érdemes számon tartani, különösen a későavar-kori bronzművesség egyes ornamenseinek vizsgálata során. Az egyetemes építészettörténet által is számon tartott templomok felsorolását a Germigny des Prés-i templomra40 történő utalással zárjuk. Az alapító személye miatt Theodulf-oratóriumnak is elnevezett templom keresztkupolás térszerkezetű, és a koraközépkor átlagánál jóval jobban keltezhető. Annak következtében, hogy a kupolát díszítő mozaikon egy felirat is olvasható, amely az építkezést 806-ra keltezi. A Germigny des Prés-i templom keresztkupolás térszerkezete meglehetősen társtalan a Karoling-kor építészetében. E körülmény következtében merülhetett fel az Örményországból történő származtatás.41 Ez azonban nem több egy igazolhatatlan ötletnél. Annak következtében, hogy az építtető Theodulf orleans-i püspök állítólagos örmény gyökereit nem támasztja alá írott forrás. A bizonyíthatatlan örmény gyökerek felemlegetése helyett jóval közelebb járhatunk a valósághoz, ha azzal számolunk, hogy a 9. század elején, a Karoling birodalomban éltek olyan főpapok, akik a kereszt térszerkezetként történő ábrázolását fontosnak tartották. Kicsit nagyobb távlatokban elmélkedve: az előzőekben hivatkozott több ibériai-félszigeti, illetve a most utalt, franciaországi, koraközépkori templom létezése azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy kereszt alaprajzú terek nemcsak a keleti kereszténység területén épültek. Elegendő a legismertebb és legtöbbször idézett, koraközépkori templomok adatainak az átböngészése annak a kimondásához, hogy a kereszt megjelenítése az egyetemes kereszténységre jellemző építészeti igény volt, már a vizsgált időszakban is. 39 Corboz - Stierlin 1996, 16, 26-33, számozatlan fotók és alaprajzok. 40 Corboz - Stierlin 1996. 41 Atroshenko - Collins 1981, 21.
