Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
76 M.Takács „Inainte de toate e bine sä stabilim cä centralitatea пи e о träsäturä ce apartine exclusiv arhitecturii bizantine.” Béla Zsolt Szakács' Introducere. Reprezentarea crucii - in plan, respectiv in structura spafialä - in arhitectura epocii paleocrestine si in cea a Evului Mediu timpuriu In istoria arhitecturii, cercetarea bisericilor ce reprezintä crucea in plánul si configuratia lor spatialá este una din temele preferate ale specialistilor.1 Prin urmare, in cadrul breslei existä multe observari pe marginea subiectului in cauzä, acestea fund considerate locuri comune. La unele dintre eie trebuie sä ne referim si in studiul nostru, deoarece nu pot ii evitate. Astfel, chiar constatarea din titlul introductiv al prezentului studiu pare a íi íntrucátva un loc comun: nevoia de a reprezenta crucea in arhitectura este atät de veche ca si arhitectura ecleziasticä in sine. Aceastä nevoie e urmarea logica a acelei interpretári teologice a crucii care a fost formulatä de cätre sfintii pärinti, incä din epoca paleocrestinä.2 Conform unei argumentari care poate ajunge pänä la Sf. Pavel,3 crucea nu e numai instrument de supliciu - simbol al patimilor si al mortii lui Iisus Cristos, ci si simbolul victoriei asupra mortii, si astfel al mäntuirii omenirii. Istoria arhitecturii oferä cäteva date pe baza cärora se mai poate formula incä un argument in sprijinul frecventei in reprezentarea crucii. Popularitatea reprezentärii arhitecturale a crucii putea fi sustinutä de faptul cä, incepänd cu secolele IV-V, acest simbol se putea integra deopotrivä in mai multe tipuri de structuri spatiale. Astfel, deja de peste un mileniu si jumätate, planul, respectiv structura spatialá cruciformä se puteau referi la mai multe tipuri de clädiri. Avem asadar indreptätirea sä intuim cä, deja in primele veacuri ale Evului Mediu, spatiile sacrale cruciforme puteau fi construite cu scopuri diferite, iar acest fapt stätea in spatele formärii si dezvoltärii paralele a diverselor configurajii spatiale. Asemenea sisteme de planuri ori de structuri spatiale puteau avea clädiri sau párti de clädiri foarte mici, destinate doar unor activitäti de cult bine definite: 1 La nivel general: Pevsner 1983, 61, 86, 196-200; cu sublinierea aspectelor bizantine: Krautheimer 1986,39-282; Mango 1986, 36-92. 2 Dinkier - Dinkler-von Schubert 1991, col. 1-10. 3 Poate cél mai frumos, in versetek 6-10, capitolul 2 al Epistolei cätre Filipeni. ' Szakács 2012, 7. „Mindenekelőtt célszerű leszögezni, hogy a centralitás nem kizárólag a bizánci építészet sajátossága.” Szakács Béla Zsolt' Bevezetés: a kereszt alaprajzi, illetve térszerkezeti megjelenítése az ókeresztény kor és a korai középkor építészetében A keresztet alaprajzukban, illetve térszerkezetükben megjelenítő templomok elemzése az építészettörténet kedvelt kutatási témája, amelyről már szakemberek sora fejtette ki véleményét.1 Ennek következtében sok olyan megállapítással találkozni, amelyek szakmai körökben közhelyszerűnek számítanak. Ezek egy részére dolgozatunkban is utalnunk kell, megkerülhetetlenségük miatt. Tanulmányunk bevezető megállapítása is némiképp közhelyszerűnek tűnhet: a kereszt építészeti megjelenítése iránti igény olyan régi, mint a keresztény építészet maga. Ezen igény logikusan következik a keresztnek abból a teológiai értelmezéséből, amelyet már az ókeresztény korszak egyházatyái megfogalmaztak.2 A Szt. Pálig3 visszavezethető érvelés szerint a kereszt nem csupán Jézus Krisztus kínszenvedésének és halálának, hanem egyben a halál felett aratott győzelmének és ez által az emberiség megváltásának is az eszköze. Egy további érv is megfogalmazható a gyakoriság mellett, építészettörténeti adatok alapján. A kereszt építészeti megjelenítésének a népszerűségét az is fokozhatta, hogy azt - szintén már a 4-5. századtól - több térszerkezetbe is sikerült integrálni. így a kereszt alakú alaprajz, ill. térszerkezet fogalma már több mint másfélezer éve több épülettípusra vonatkoztatható. A különböző térszerkezetek kialakulásának és párhuzamos létezésének a hátterében joggal sejthetően az állhatott, hogy keresztet formázó szakrális terek már a középkor korai századaiban is több különböző célzattal épülhettek. Ilyen alaprajzi, illetve térszerkezeti rendszerrel rendelkezhettek egészen kisméretű, csak meghatározott kultikus cselekmények tartására alkalmas épületek - épületrészek: baptisteriumok, mártíriumok vagy mauzóleumok, másfelől pedig nagy alapterületű kolostortemplomok és székesegyházak is. 1 Általános szinten: Pevsner 1983,61,86,196-200; a bizánci vonatkozásokat kiemelve: Krautheimer 1986, 39-282; Mango 1986, 36-92. 2 Dinkier - Dinkler-von Schubert 1991, 1-10. oszlop. 3 Talán legszebben a Filippieknek írt levél 2. fejezetének 6-10. versében. 'Szakács 2012, 7.
