Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
292 Botár i. - Grynaeus A. - Tóth В. - Walgraffe D. a szentély fedélszerkezete 17. századnál korábbinak tűnt.4 A faminták dendrokronológiai elemzése során kiderült egyrészt, hogy a toronyban vett faminták minden bizonnyal csak a torony javítási idejéről vallanak, de a torony építési idejét nem határozzák meg. Megállapíthattuk továbbá, hogy a szentély feletti tölgyfa-fedélszerkezet elemeit - a modern, fenyőfa anyagú megerősítéseket leszámítva - két építési periódushoz lehet kötni. Az eredmények megerősítése és helyes értelmezése végett 2011-ben és 2013-ban újabb faminta-vételre került sor (21-36., illetve 37-65. minta). Ezen kívül elvégeztük a szentély feletti fedélszerkezet építészeti és építéstörténeti felmérését a fedélszék építési és javítási idejének meghatározása, továbbá a szerkezet pontos megismerése és leírása céljából. A hajó feletti tetőszerkezet fenyőfából épített dőltszékes újkori szerkezet. A hajót 1693-ban Teleki Mihály költségén famennyezettel fedték le, majd a 18. század végén Türk Antal építőmester stukkókkal díszített fa szerkezetű mennyezetet készített.5 Adatbázisunk szélesítése érdekében 2011-ben több mintát vettünk a fedélszerkezet gerendáiból.6 A mintavétel során azonban kiderült, hogy a szerkezethez kifejezetten fiatal egyedeket használtak fel. Utóbb a laboratóriumi elemzés során az is egyértelművé vált, hogy a legfeljebb 32-49 évgyűrűt tartalmazó minták lucfenyőből származnak (Picea abies Karst.), így keltezésük akkor is erősen kétséges lenne, ha hosszabb évgyűrűsorozatokat tartalmaztak volna. Eddigi munkánk során sajnos még nem sikerült erdélyi lucfenyő szerkezeteket biztosan keltezni. 1. kép: a marosvásárhelyi Vártemplom tornya nyugatról 4 Maros-Vásárhelyi Nagy Szabó Ferenc az 1601-ben történt eseményekről így emlékezik meg: „A hajdúkat Mihály vajda onnat - igírete szerént - szabadnyereségre elbocsátja, hogy az országot égessék, rabolják és dúlják a mint akarják.” (60. o.), „1601-k esztendőben legelőször hogy a klastromot felverték vala és azoknak egyetmás javait...a templomba költöztek vala, nem csak felverék, de ugyan meg is égeték mind - tornyot, templomot, eskolát.” (69. o.), illetve: „Elsőben 1601-k esztendőben szent Lőrincz nap tájatt a klastromot, szentegyházat verék fel egy délután-tájban, és el is égeték ugyan mind a szentegyházat, tornyát, eskolát.” (71. o.). Az 1602-es fosztogatásról ezt olvashatjuk emlékirataiban: „Másodszor 1602-k esztendőben úrnapjára viradólag hajnal előtt”. Nagy Szabó 1885. 5 Lángi - Mihály 2006, 107; B. Nagy 1977, 39-40. 6 34. minta: keletről a 3. szaruállásnál a legalsó szelemen, 35. minta: keletről az 1. kötőgerenda, 36. minta: keletről a 3. kötőgerenda. 2. kép: a szentély és a torony délről
