Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
190 E. Gáll The connection between the power centres and these types of cemeteries may have been detected only in an indirect way. The use of two or three cemeteries in the centres well-known from the written sources may emphasise the possibility of the classification of society. More exact observations can only be made if other than archaeological analyses will also be conducted on the skeletons found in these cemeteries. However, it is certain that the distinct representation of the elite in the Middle Ages, as in other ages too, was a basic social gesture and this should be investigated. More attention should be paid to this feature in the future research. *** The further, multidisciplinary research of churchyards could contribute to the information on the 11th-13th centuries in various ways; such as the determination of the birth place of individuals, the demographic processes, the quality of nutrition, the transformations in the mentality, the genetic attributes of the communities, the interactions between the men and the landscape. At the same time, the analysis of graveyards in the context of their micro-regions, the comparison of the revealed similarities will probably be a significant task for future investigations. This will hopefully offer a complex insight in specific features, for instance immigration processes, or intercultural relations (for instance the possible German, Romanian and Székely connections in the 12th-13th centuries). Finally, these tasks could be the main challenges of recent archaeological investigations; however, no further steps can be done without the total excavation of churchyards, and the complex anthropological survey of the anthropological material. Another research direction could be the survey of those settlements, where the documentary sources suggest relatively late dating, but the archaeological data proves the existence of a graveyard from the 12th century onwards. Compared with the document-based historical studies, here we can attest the almost limitless possibilities of archaeological research. We should not ignore this potential prospect! References ÁKÍF 1999 Gy. Kristó (Szerk.), Az államalapítás korának írott forrásai, Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15 (Szeged 1999) Angenendt 2000 A. Angenendt, Willibrord und die türingische Kirchenorganisation, in: G. Graf - H. P. Hasse (Hrsg.), Vestigia pietatis. Studien zur Geschichte der Frömmigkeit in Thüringen und Sachsen (Leipzig 2000) 9-17. Aradi 1998 Cs. M. Aradi, A Főnyed-gólyásfai Árpád-kori temető és település eddigi ásatásának összegzése, SMMK 13, 1998, 113-154. Assman 1992 J. Assman, Das kulturelle Gedächtnis: Schrift, Erinnerung und politische Identität in frühen Hochkulturen (Münich 1992) Bálint 1936 A. Bálint, A Makó-mezőkopáncsi középkori temető sírleletei, DolgSzeged 12, 1936, 222-239. Bálint 1938 A. Bálint, A kaszaperi középkori templom és temető, DolgSzeged 14, 1938, 139-190. Bálint 1939 A. Bálint, A mezőkovácsházi középkori település emlékei, DolgSzeged 15, 1939, 146-164. Bálint 1995 Cs. Bálint, Kelet, a korai avarok és Bizánc kapcsolatai: Régészeti tanulmányok, Magyar Őstörténeti Könyvtár (Szeged 1995) Bálint 1999 Cs. Bálint, Zwischen Orient und Europa. Die .Steppenfixierung“ in der Frühmittelalterarchäologie, in: J. Henning (Hrsg.), Zwischen Byzanz und Abendland. Pliska, der östliche Balkanraum und Europa im Spiegel der frühmittelalterarchäologie (Frankfurt am Main 1999) 13-16. Bálint 2004 Cs. Bálint, A nagyszentmiklósi kincs, VAH 16a (Budapest 2004) Bálint 2006 Cs. Bálint, Az ethnosz a kora középkorban (A kutatás lehetőségei és korlátái), Századok 140, 2, 2006,277-347. Bálint 2007 Cs. Bálint, On „Orient-preference’ in archaeological research on the Avars, proto-Bulgarians and conquering Hungarians, in: J. Henning (ed.), Post-Roman Towns, Trade and Settlement in Europe and Byzantium, Millenium-Studies 5/1 (Berlin - New York 2007) 545-567. Banner 1963 J. Banner, Emlékezés Posta Bélára, születése száz éves fordulóján, DissArch 5, 1963, 17-28. Bárdos 1978 E. Bárdos, Középkori templom és temető Kaposvár határában (Előzetes jelentés a leletmentő ásatásról), SMMK 3,1978, 187-234.
