Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 29/3. (2009)
Gál-Mlakár Viktor: A 13-14. századi kerámia kutatástörténete Északkelet-Magyarországon
174 Gál-Mlakár Viktor helyezi55. A füleki vár kútjából is ismerünk egy félkörrel, pontsorral díszített festett kerámiát, azonban a motívum nem egy kanoson, hanem egy igen magas nyakú, egyenes füllel ellátott korsón látható. Ennek korát a szerző a 14. századra helyezi56. Összességében megállapítható a fent bemutatott festett díszítésmód egyetlen pénzzel datált darabját ismerjük, ami a 13. század végére, 14. század első felére helyezhető57. Mint láttuk, maga a hordozó edény is csak ekkor a 13. század végén tűnik fel a budai anyagban. Elterjedési területét nézve a festett díszítés ezen fajtája csupán a Medium Regni területén és környékén jelenik meg, a fehér kerámia övezetének távolabbi területein nem ismerünk hasonló darabokat. Azonban mivel számos feltárás anyag még nem került közzétételre, ez a megállapítás nem feltétlenül tükrözi a valóságot. Holl Imre a fentebb ismertetett mintázat előképét véli felfedezni egy a Nógrád megyei Pilinről származó és Höllrigl József munkájában bemutatott füles kancsó festésében (2. tábla 2. kép)58. Az edény testét 5 egymással közel párhuzamos széles vörös festett csík díszíti, egyéb motívum nem látható rajta. A kancsó korára vonatkozó semmilyen adatot nem ismerünk, Höllrigl csupán az alján található fenékbélyeg miatt vette be idézett munkájába. Annyit tudunk meg az edényről, hogy sárgásfehér színű és Nemzeti Múzeumban volt található59. Ezzel a darabbal szinte teljesen megegyező kancsót ismerünk Kassáról, melynek a korát a 13. századra teszik. Testén ugyancsak 5 vízszintes egymással párhuzamos festett sáv látható (2. tábla 3. kép)60. Utóbbi edény is hasonló a Pilinihez, zömök, alacsony kancsó, jellegében valóban 13. századi sajátosságokat mutat. Vízszintes festésű edényt csupán egyet sikerült még találnunk, ugyancsak Höllrigl idézett munkájában. Ez egy aránylag karcsú, keskeny hosszú nyakú, széles szájú palack, lelőhelyeként a Nógrád megyei Hatvan van megadva. Az edénytesten hét, peremén egy körbefutó vízszintes festett vonal. Az edényről egyéb adatot nem sikerült megtudni. A három publikált edényből nehéz következtetéseket levonni, azonban azt megfigyelhettük, hogy mindhárom edény a fehér kerámia övezetének középső, keleti részén fordult elő. Az eddig leközölt budai kerámialeletek közt egy sem volt, amely a fenti darabokhoz hasonló mintázatú edényt vagy töredéket hozott volna fel. Ha valóban ragaszkodunk a Holl Imre által feltételezett előképhez, akkor a motívumkincs gyökereit nem a Medium Regni területén, hanem valahol a fehér kerámia övezetének keleti részén, a későbbiekben vizsgálandó feltételezett nyersanyaglelőhelyek (Gömör, Torna megyék) közelében kell keresnünk. Ugyanakkor érdekes az a tény, hogy a továbbfejlődött díszítésmód, mint fent utaltunk rá, nem jelenik meg feltételezett kialakulásának helyszínén! A félköríveket és pontsorokat tartalmazó festett díszítőmotívum továbbfejlődését a kutatás az ugyancsak félköríves, de az értelmetlenné váló pontsorokból kialakult fogaskerék jellegű motívum kialakulásában véli felfedezni. Ennek datáló értékű töredékei a budai vár északi falában lévő kaputorony előteréből kerültek elő Nagy Lajos dénárjai és Anjou kori kályhacsempék társaságában (1. tábla 3. kép)61. A Dísz tér 8. számú ház pincéjének kútjából 55 Parádi 1973, 237, ill. 7. kép 6. 56 Hosso 1983, 224, obr. 4.; 8. 57 Holl 1963, 365, 68. kép 6-7. 58 Holl 1963, 340. 59 Höllrigl 1930, 157 102. kép 60 Hosso 1983, 224, ill. obr. 5; 11. Holl 1963, 366, ill. 74. kép 8.61
