Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 13-14. (1983-1984)
II. Istorie
108 IOAN KANCA 10 Traduccrea textului maghiar ILLUSTRISSIMI SPECTABILES MAGNIFICI PERILLUSTRES AC GENEROSI DOMINI NOBIS OBSERVANTISSIMI COLENDISSIMI Servitiorum nostrorum paratissimam commendationem. Sub dato 18 Augusti anni currentis incä inainte sä fi primit ?i citit cu respectui cuvenit serisoarea Inaltului Guberniu emisä la data de 18 august la Alba Iulia, am ?i dat dispozifii in legatura cu urrnärirc-la tilharului Pintea si a tovarasilor säi, Ca oamenii nostri lnar_ mafi /sä fie trimisi sä päzeascä cu iscusinfä peste tot $i unde vor da de urmele lor, sä-i urmäreascä cu for^e unite. Dispozifia noastrá este in vigoare $i azi, iar douä pläsi intregi sínt la pindä sub arme. Dar dacä Inaltul Guberniu Regese ne dä de $tire eind vor veni oamenii lui, vom porni de indatä oamenii no?tri acolo unde se aflä tilharii, pentru a-i inconjura /si/ speräm cä daeä-i vom urmäri de edatä din douä párti, nu ne vom Sn§ela in strädaniile noastre. Asteptäm in$tiintarea Inaltului Guberniu Regese. Oaeterisque praetitulates dominationes vestras qua diutissime supervivere salvas et incolumes desideramus. Datum in Generali Congregatione in oppido Byhar, die 13 septembris, 1700. Earundem. illustrissimarum spectabilium magnificarum ac generosum dominatiorum vestrarum. Ad serviendam paratissimi Universitas dominorum praelatorum baronum, magnatum et nobilium comitatus Byhar. M.O.L., Gab. Trans, (in Pol.) nr. 683 ad Anno 1700. Fotocopia, in Arh. Stat. Mure?, col. doc. foto, nr. 10. ANEXA 2 1700 septembrie 17, Dej Kemény János, persoanä oficialä a comitatului Solnocul Interior, reporter, zfi Gu~ bemiuiui Transilvaniei din Alba Iulia, despre demersurile fäcute pentru a da de urma lui I intea $i de opozitia ре care о intimpinä din partea juzilor säte$ti care pactizeazä cu haiducii. MÉLTÚSAGOS REGIUM GUBERNIUM Isten Nagjságtokat szencsés jó egéssében éltesse szivből kévánom. Nagyságtok az tolvajok prosecutioja felöl való szoros paroncsolattját szintén az vármegje törvényes Székire való indulásomkor vöttem alázatosan telljes igjekezetemmel el kővetője is lészek. Eddig tovább nem mehettünk. 16 hujus Pintju fénjes nappal Hollomezón volt, holott is némelj nemes embert szörnyen meg vert és ott éléssel meg rakodván ki állott. Jőve olljan hírünk is tegnap dél előtt, hogj az Soósmezei erdőn lőtt volna, ölj szándékkal, hogy ezen az étzaka azan falut felverje. Mihezképest az kik itt jelen voltunk magunk el akartunk menni, de az itt való Commendans ordinatioja nem lévén, németeket nem adhatott. Az kin lévő lovas kapitány-
