Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 9. (1979)
II. Istorie
PLEDOARI1 PENTRU TRADUCERl ROMÁN О-M AGHI ARE 553 Analizind starea realä a cunoa$terii reciproce romäno-maghiare, filosoful clujean Tavaszy Sándor exprimä in 1934 acelea§i sentimente de nemultumire. intr-un studiu consacrat tocmai criteriilor etice pe baza cärora ar trebui sä fie dezvoltatä о colaborare rodnicä, Tavaszy menfioneazä: ,,Nu cunoa§tem romänii chiar in acele privinte in care ám putea stabili relafii spirituale §i etice cu ei"33. La argumentarea acestei observafii, Tavaszy aminte$te la loc de frunte necesitatea cunoa§terii folclorului románesc care e oglinda cea mai fidelä a sufletului deschis $i inimos al poporului roman. Folclorul trebuie sä fie punctui de plecare pentru drumul ce ar trebui sä fie parcurs in cäutarea caracteristicilor sufletului románesc, baza realä pentru о apropiere ?i colaborare autenticä $i sincera. Principiul pe care-1 pune Tavaszy la baza colaborärii culturale este cel al reciprocitätii, al deplinei egalitafi, avind convingerea ca numai in felül acesta se poate realiza о adeväratä apropiere sufleteascä. Fiind atribuit literaturii §i muncii de traducere un rol atit de important in procesul de cunoa§tere $i apropiere al celor douä nafiuni conlocuitoare, este firesc cä in perioada la care ne referim, se manifestä о exigenfä sporitä fafä de calitatea operelor literare alese pentru a fi tälmäcite ca reprezentantele unei literaturi nationale, precum §i fafä de calitatea traducerilor. Tälmäcirea Tragediei omului de cätre Octavian Goga a fost elogiatä —, aläturi de insemnätatea ei politicoliterarä, tocmai pentru caracterul reprezentativ al operei traduse precum $i pentru calitäfile excepfionale ale versiunii romäne§ti. Iatä cum opineazä poetul Szemlér Ferenc despre aceastä probléma: „Apropierea spirituálé, literarä este numai atunci о apropiere adeväratä, dacä $i literature destinatä promovärii acestei apropieri este §i ea о literaturä adeväratä. О traducere nereu?itä, un articol nedocumentat, о publicafie neatentä — fie fäcutä cu cea mai bunä intenfie, sä aibä ecou räsunätor in presä — cauzeazä la urma ürmei denaturarea opiniilor ?i convingerilor §i, prin aceasta induce in eroare intentiile de apropiere“34. Ellenzék, din 14 martié 1937, p. 7. Originalul citatului: „Bár kétségtelen dolog, hogy mindkét oldalon vannak hűséges barátai, lelkiismeretes építői annak az eszmei hídnak, mely két nép kultúráját, szellemi életét kellene, hogy összekösse. Szórványos jeleit azonban látjuk már a lassú építkezésnek. Napilapok, folyóiratok előszeretettel engednek helyet kölcsönös irodalmi termékeknek. Sőt könyvek is láttak napvilágot a közeledési gondolat címjelzésére. De ezek az eredmények még gyöngén biztatnak". 33 Tavaszy Sándor, Etikai szempontok a románság és magyarság viszonyának megítéléséhez. (Criterii etice la aprecierea relajiei dintre románi $i maghiari) in Erdélyi Helikon nr. 9 din 1934, p. 665. — Citatul in original: „Nem ismerjük a románságot, éppen azokról az oldalairól, ahonnan kiindulva szellemi, etikai kapcsolatba juthatnánk vele". 34 Szemlér Ferenc, Tragédia omului. Madách tragédiájának román íorditása. (Traducerea romäneascä a tragediei lui Madách) in Erdélyi Helikon, nr. 3 din 1935, pp. 176—177. Originalul citatului: „...szellemi és irodalmi téren a közeledés csak akkor valódi közeledés, ha a közeledésnek szánt irodalom is valódi irodalom. Egy rossz fordítás, egy tájékozatlan cikk, egy meggondolatlan közlemény— bármekkora jóakarattal is készült legyen és bármilyen nagy sajtóvisszhangot is verjen fel — végeredményben csak a vélemények és meggyőződések elferdítését és ezzel az úgynevezett közeledés álutakra való terelését okozza".
