Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 5. (1975)
I. Arheologie
3 CULTURA COTOFENI IN JUDETUL MURE$ 31 tä^ile Cecälaca $i Criste$ti, in timp ce Wosinsky12 integreazä unele d'escoperiri transilvänene din aceastä perioadä in descoperirile ceramicii incrustate. Apói vreme de aproape trei ani cultura Cotofeni din zona Muresului superior este omisä de cercetarea arheologicä. Citeva men(iuni confuze asupra unor asezäri sau materiale probabile Cotofeni din jude^ sint consemnate de I. Marxian13; reveniri sporadice asupra unor materiale de la ßincai face M. Roska14. ln momentul in care I. Nestor a denumit gama descoperirilor, prin spéciikül lor particular, sub numele de cultura Cotofeni (1933), H. Schroller15, incluzind in analiza descoperirilor Cotofeni §i materiale din judetul Mures16, deosebea si trata monografic, sumar, cultura prin douä grupe (Furchenstichkeramik si Linsenkeramik), considerate la fel de vechi, a cäror origine о lega ín ansamblu de grupele „nordice“ ale Europei Centrale17. In deceniul al patrulea nu se mai fac referiri deosebite asupra descoperirilor Cotofeni din judetul Mures. Abia la inceputul celui urmätor, in 1941, douä lucräri au incercat sä sintetizeze, prin descoperirile prezentate, una din intregul spa(iu transilvänean de manifestare a culturii Cotofeni, problemele culturii in acea vreme. Prima lucrare, scrisä de M. Roska18, constituia in literatura arheolo-12 M. Wosinsky, Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége, Budapest, 1904, p. 27 (=Criste§ti), p. 32, pl. VII/5 (=Gheja) (=Wosinsky, Agyagm). 13 Julius Martian, Archaeolcgisch-prahistorisches Repertorium Siebenbürgens, Viena, 1909, nr. 430 (Gheja), nr. 444 (Mure§eni) (=Martian, Re p. I); idem, Repertoriu arheologic pentru Ardeal, Bistrita, 1920, nr. 289 (Gheja), nr. 417 (More?ti), nr. 425 (Mure§eni), nr. 607 (Saschiz) (=Mar(ian, Rep., II). 14 M. Roska, in Erdély Múzeumegyesület Ásványtára, Cluj, 1903, p. 89; idem, A Székelyföld őskora, Cluj, 1929, p. 271, in Különlenyomat a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubiliáris Emlékkönyvéből. 15 H. Schroller, Die Stein- und Kupferzeit Siebenbürgen. Vorgeschichtliche Forschungen, Heft 8. Berlin, 1933. (=Schroller, St. u. Kz.). 16 H. Schroller, op. cit., pp. 32, 34 §i 74, nr. 28, pl. XXVI (Gheja); p. 74, nr. 13 (Sincai). 17 ibidem; in pp. 30—36 §i 74—78 discutä intreaga problematicä indeosebi pe baza literaturii germane, clasificind cultura Cotofeni pe baza unor criterii mai mult formale, stilistice §i nu pe temeiul unor criterii $i observatii stratigrafice. 18 M. Roska, Az aeneolithikum Kolozskorpádi I. jellegű emlékei Erdélyben, in Közlemények, Az Erdély Nemzeti Múzeum Erem- és Régiségtárából, I, Cluj, 1941, pp. 44—99 (=Roska, Közi., I); descoperirile vor fi reluate §i incluse in lucrarea sa Erdély régészeti repertóriuma, Cluj, 1942 (=Roska, ErdRep).
