Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 3-4. (1972)
Istorie
39 POPULATIA SCAUNULUI MURE$ 217 MAROSSZÉK NÉPESSÉGE A XVIII. SZAZAD ELEJÉN A XVIII-ik század eleji Marosszék népességi és társadalmi viszonyainak ismertetése gazdag levéltári anyagra támaszkodik. A forrásanyag alapjául az 1713-as és az 1722-es adóösszeírások szolgálnak. Annak ellenére, hogy csak az adófizető lakosságot ölelik magukba, ahonnan kimaradtak egyrészt az uralkodó osztályt képező nemesek, másrészt meg a nincstelenek, az öszszeírások lehetőséget nyújtanak Marosszék 127 helysége létszámának a megállapítására, fényt vetnek a lakosság rétegződésére, foglalkozására, vagyoni helyzetére, valamint e vidék gazdasági viszonyaira. A tanulmány első része a népességi kérdéseket boncolgatja. 1713-ban Marosszéken 3.865 adófizető családfő került összeírásra, míg 1722-ben 4.309, falvanként átlag 31,17, valamint 34,73 család. A szerzők megkísérlik az összlakosság számának a felmérését is. Az összeírásból kimaradtak számát az összeírtak 1/3-ára becsülik, egy család átlag létszámát 5-re teszik, aminek alapján 1713-ra 25.765, és 1722-re 28.725 lelket állapítanak meg, Állításuk alátámasztására grafikusan szemléltetik a szék népesedési folyamatát a XIX-ik század második feléig. A második fejezetben a lakosság rendi tagozódását elemzik. Rámutatnak e tagozódás evolutív jellegére, amit a két összeírás egybevetésével szemléletesen kimutatnak. Az összeírások alapján a rendi tagozódás a következőképpen alakult: ______1713______________1722 ____ Osztályok, rétegek Megj. csalod u/o csalod u/o Armalisták 288 7,46 273 6,34 Szabad székelyek 1757 45,46 1821 42,26 Jobbágyok 1017 26,32 1205 29,96 Zsellérek 665 17,21 667 15,48 „Kóborlók", szolgák, mások 138 3,55 343 7,96 Ezután külön tárgyalják az egyes társadalmi rétegek — mágnások és birtokos nemesek, szabad székelyek, jobbágyok, zsellérek, „kóborlók", szolgák és mások — tagozódását, falvankénti megoszlását és birtokviszonyait.
