Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 3-4. (1972)
Ştiinţele naturii
11 MALFORMAJII CONSTATATE LA CIOCUL UNOR PASARI 117 RENDELLENES MADÄRCSÖROK Jelen dolgozat rendellenesen fejlődött és mechanikai okokra visszavezethető elváltozású madárcsőröket ismertet. A tárgyalt esetek egy részéről fényképeket és röntgenfelvételeket közöl, több esetben összehasonlítja az egészséges madár röntgenképével. Az esetek leírása után a rendellenességet kiváltó okokat próbálja elemezni. Nagyon nehéz tanulmányozni a tárgyalt eseteket mivel a madár kézhez kerülésekor már kész tényekkel állunk szemben, amelyek okát visszanyomozni már nem lehet. Sok deformáció csak átmeneti, ami az előrehaladott korral, évszakkal, esetleg vedléssel megszűnik, némely sérülés külső látható nyom nélkül meggyógyul. Ezért a csontvázaknál több a sérülési arány, mint a szarurétegnél. A rendellenességeket genetikai okokra lehet visszavezetni. Ha a szülők valamelyikénél csőranomália állott fenn, az utód is örökölhette, amit a recessiv gén visz egyik generációról a másikra. Megbetegedések is okozhatnak csőrdeformációt, mikor a dermoteca betegsége maga után vonhatja ■a szaruréteg elferdülését. Lehetnek mechanikai okai a csőrdeformációknak, pl. a két csőrkáva nem illeszkedik össze pontosan, használat közben nem surlódik a két csőrfelület, elmaradt a természetes kopás, az egyik vagy mindkét csőrkáva növekedésnek indul és ezáltal kialakul a rendellenesség. Különböző mechanikai sérülés is okozhat csőreltorzulást. A keresztcsőrű formáknál nem minden esetben tapasztaltam csőrtúlnövekedést, pedig ezeknél hiányzott a csőr természetes kopásának lehetősége. Okozhat csőrrendellenességet az ipari szennyező anyagok szervezetbejutása is. Sokan a növényvédő vegyszereknek tulajdonítják a csőranomáliát. Ezt a feltevést nem lehet elfogadni, mivel ezeknek a vegyszereknek a használata előtt is fordult elő ilyen eset. A csőrdeformációk több ok együtthatásának a következménye. A közölt röntgenfelvételeknél látható, hogy a csontelemek nem minden esetben mutatnak elváltozást, ez csak a szaruképződményen tapasztalható. Az általunk preparált madaraknál nem tapasztaltam több parazitát, mint az épcsőrűeknél, de egyes esetekben (Larus ridibundus) rendkívül sokat találtak a tárgyalt példányokon. Egyes példányokon sikerült súlymérést végezni és ez azt bizonyította, toogy testsúlyuk elérte a fajra jellemző átlagsúlyt.
