Kiss Gyula (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára 1941 (Budapest, 1941)
1938, illetőleg 1939-ben a oFelvidék felszabadulásával és Kárpátalja hazatérésével újra megnagybbodott a kerület. így ma a tiszáninneni egyházkerületben 337 anyaegyházközség van 639 szavazati joggal s 285.791 lélekszámmal. Az egyházkerület fő- és középiskolái: A sárospataki főiskola a Perényi Péter által 1530. körül alapított triviális iskolából fejlődött ki, különösen Perényi Gábor támogatásával, Kopácsi István alatt. A főiskola későbbi pártfogói: Dobó Ferenc, I. Rákóczi György és felesége Lorántffy Zsuzsánna. Régi híres tanárai: Kopácsi István, Szikszai Fabricius Balázs, Thury Pál, Balsaráti Vitus János, stb. II. Rákóczy György özvegye, Báthory Zsófia által elűzetve, az iskola nagyobb tanulói Pósházy János ég Buzinkay Mihály vezetése alatt 1671-ben Debrecenbe, 1672. tavaszán Gyulafehérvárra menekültek, 1682 december 22-én, a Thököly Imre felkelésének hírére visszaszállingózott diákokkal, újra megindult az iskola élete, de 1686 február 9-ig tanárok nélkül. Ekkor idősebb Csécsi János vette át az iskola vezetését, de 1687 április 24-én, jezsuita foglalás miatt újra vándorútra keltek. Csécsi 1687 június 12-tÖl 1695. március 25-ig Göncön tanította őket. A jezsuitáktól innen is elűzve május 20-án Kassán telepedtek meg, ahonnan Csécsi 1705-ben tért vissza Sárospatakra, a diákok által 1703 december 13-án újra visszaállított kollégiumba. Az újabb foglalási kísérletet 1714 június 22-én a sárospataki nők akadályozták meg. A főiskolában a jogi tánszéket 1793-ban állították fel, a tanítóképzőt 1857-ben, de ez utóbbit 1869-ben átadták az államnak. A jogakadémia 1923-ban szűnt meg, a tanítóképző 1929-ben került vissza az egyházkerület kormányzásába. A főiskola nagy utcai épülete 1806-tól több éven át épült, az udvari úgynevezett új épületet 1875-től 1877-ig emelték. A főgimnázium államsegélyből angol ágazattal és internátussal bővült. Az intemátust 1931-ben adták át rendeltetésének. A miskolci reálgimnáziumot 1560 körül alapította Miskolc város közönsége. 1648-ban szépen virágzó, nagy népességű, teljes gimnázium volt. Rektorai többnyire a sárospataki főiskola széniorai voltak. 1735-ben az iskola vezetését a református egyháztanács vette át. A régi iskolaépület 1560-ban emeltetett, 1737-ben újraépült. 1791- ben emeletessé bővíttetett. A régi épületet az egyház 1898-ban a városnak adta át, amely múzeumot rendezett be benne s az egyik lelkészlak helyén emelte két emeletes épületbe költözött a gimnázium. A miskolci református leánygimnáziumot a gróf Vay Ábrahám által már 1784-ben felvetett tervezgetések eredménye gyanánt 1846-ban nvitották meg. Első igazgatónője Karacs Teréz írónő Volt, majd az ő Kolozsvárra távozása után Dóczy Gedeon. Mai helyén az intézet 1868-ban telepedett meg. Dóczy Gedeon 1872-ben Debrecenbe menvén, utódja Tóth Pál lett, akiről az intézetet még ma is nevezni szeretik, mert a lelkét adta az iskola vezetésébe s azt kiváló képességeivel magas színvonalra emelte. Alatta lett az intézet négy osztályos felsőbb leányiskola 1889- ben, 1906-ban pedig hat osztályúvá fejlődött és új emeletes épületet kapott. 1916 -óta leánygimnázium. 7. Püspökök: Szentgyörgyi Sámuel rimaszombati lelkész 1735—45. Csáji Márton miskolci lelkész 1745— 1769. Szalai Sámuel miskolci lelkész 1770—1792. Szatmáry Paksi Ábrahám mezőkeresztesi lelkész 1792— 97. Őri Filep Gábor hittudor, sárospataki hittanár, felavatása után sajószentpéteri lelkész, 1797—1823. Szathmáry József hittudor, miskolci lelkész 1823—48. Apostol Pál miskolci lelkész 1848—60. Zsamay Lajos sárospataki tanár, majd miskolci lelkész 1860—66. Kun Bertalan miskolci lelkész 1866—1910. Fejes István sátoraljaújhelyi lelkész 1910—13. Tüdős István miskolci lelkész 1914—18. Révész Kálmán dr. kassai, majd miskolci lelkész 1918—31. Farkas István miskolci lelkész 1932-től. II. Főgondnokok: Dőry András 1734—35, Vay Ábrahám 1735— 1763. Szathmáry Király György 1763—1775. Vay István 1776—88. Pataky József 1788—96. Vay József 1796—1821. Lónyay Gábor 1821—24. Gróf Teleki József 1824—55. Báró Vay Miklós 1860— 1894. Báró Vay Béla 1894—1910. Dókus Ernő 1910—32. Farkasfalvi Farkas Géza 1932-től. Irta: Enyedy Andor dr. B) Az egyházkerület tisztviselői: Püspök: Farkas István miskolci lp., felsőházi tag, Miskolc, Pálóczy-u. 33. (1932) Főgondnok: Farkasfalvi Farkas Géza cs. és kir. kamarás, fb., felsőhzi tag, Rásony, u. p. Léh, Abaúj-Torna vm. (1932). Esperesek hivatali kor szerint: 1. Pósa Péter alsóborsodi, 1932. V. 25. 2. Farkas Elek abaúji 1932. X. 22. 3. Janka Károly alsózempléni 1938. V. 8. 4. Tóth János felsőborsodi 1938. XI. 8. 5. Lenkey Lajos gömöri 1938. 6. Dohos Sándor felsőzempléni 1939. 7. Köszeghy Sándor tornai 1939. 8. Uflaky Sándor ungi 1940. Egyházmegyei gondnokok hivatali kor szerint: Főgondnok :Farkasfalvi Farkas Géza. Főiskolai gondnok: Janka Károly. Főisk. világi gondnok: Bethlen Pál gróf, dr. Gondnokok: 1. Bittlik István dr., elsóborsodi, 1926. V. 26. 2. Téghássy András abaúji 1932. 3. Zeheri István dr. gömöri 1933. 4. Nyomárkai Sándor ungi 1935. 5. Gróf Bethlen Pál alsózempléni 1937. 6. Tóth Dezső dr., felsőzempléni 1940. 7. Horváth Elemér tornai 1939. IX. 8. Bónis Aladár felsőborsodi 1940. IV.
