Kiss Gyula (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára 1941 (Budapest, 1941)

Tudnivalók az egyházközségek és szórványok adatainak olvasásához

Az Egyetemes Névtár mostani kiadásánál is igyekeztünk alkalmazkodni a névtár korábbi kiadásához, hogy a névtár használhatóságát ne veszélyeztessük. Epen ezért az egyházközsegekre vonatkozó adatokat csaknem ugyanolyan sorrendben közöltük, mint ahogy az a korábbi kiadásoknál közöltetett.

Az egyházközségek adatai mindenütt a helynévvel kezdődnek. Az anya- (missziói) egyházközség neve kövér (kompakt) betűkkel, a társ-, leány- és fiókegyházközsegek neve dőlt (kurzív; betűkkel, a szórványok neve ritkított (antiqua) betűkkel van szedve. Az anya- és missziói egyházközségek folytatólagosan arabs sorszámmal vannak ellátva. Azon község neve, amelyik egy másik községgel együttesen alkot egy anyaegyházközséget, kövér (kompakt) betűvel van szedve, de nincs előtte sorszám.

Az egyházközségek neve után következik ezek egyházközségi jellege, hogy t. i. ae. (anya-), me. (missziói), te. (társ-), le. (leány-), fe. (fiók-) egyházközség. A társ-, leány- és fiók-egyházközségeknél az egyházközségi jelzés után következő: ,,ae.-tól—km.” azt jelenti, hogy az illető te., le., fe. hány kilométerre (km.) esik az anyaegyházközségtől. Az egyházközségi jelzés, illetve a távolságkifejezés után lévő négy számjegyből álló arabs szám, esetleg római számjegy az egyházközség keletkezési évét, illetve évszázadát jelenti. He ezután nincs feltüntetve más számjegy, akkor az anyakönyvvezetés éve összeesik az egyház keletkezési évével. Ha azonban az anyakönyvvezetés kezdete eltér a keletkezési évtől, akkor az anyakönyvvezetés kezdete a keletkezési év után zárójelben van közölve.

Ezután következik a község politikai jellegének megnevezése, hogy t. i. a politikai község thjfv. = törvényhatósági joggal felruházott vá•os, sz. kir. v. = szabad királyi város, mv. = regyei város, nk. = nagyközség, avagy kk.- kisközség-e. Ezt követi a vm. = vármegye t ezt a j = járás neve. Közigazgatásilag egyere egyesített vármegyéknél annak a vármeének a neve, amelyhez a község eredetileg tarott, dőlt (kurzív) betűvel van szedve. A közzgatási beosztás után vannak feltüntetve a ség érintkezési, illetve közlekedési eszközei, ezetesen postahivatalt, t távírdát, SS távélő hivatalt, vasutat, autóbuszt, €<• lajót jelent.. Ezeket a jeleket csak ott alkalmuk, ahol ezen érintkezési, illetve közleke“eszközök helyben vannak. Amennyiben ezek aintkezési, illetve közlekedési eszközök nin- CEt helyben, akkor feltüntetjük azon község, esj községek nevét, ahol ezek legközelebb ^'Ihatok, illetve ahol ezeket igénybe szokmá^nni. A használt jelzések ezek: u. p. = utCry o+ahivatal, u. t. = utolsó távirdahiva-■; = utolsó távbeszélő hivatal, u. v. =

utolsó vasúti állomás. Ha ezek az érintkezési, illetve közlekedési eszközök mind egy helyen vannak, akkor az összes rövidítési jelzések a helynév előtt vannak, ha pedig nem egy helyen vannak, akkor minden jelzés az előtt a helynév előtt van, amelyik az ilynemű utolsó állomás.

Pl. az abaújszántói ae.-nál e jelzés: hy, Î, Säg, && azt jelenti, hogy Abaújszántón van postahivatal, távirda, távbeszélő és vasúti állomás. Az abaújkéri ae.-nál ez a jelzés: „tF, S, ,S3, u. t. Abaújszántó” azt jelenti, hogy Abaűjkéren van postahivatal, távbeszélő és vasúti állomás, az utolsó táviró állomás pedig Abaújszántón van. Az abaújvári ae.-nál ez a jelzés: S2£, u. t.

Alsókéked, u. v. Zsujta vagy Hidasnémeti” azt jelenti, hogy Abaújváron van postahivatal és távbeszélő állomás, az utolsó táviró állomás Alsókékeden, az utolsó vasúti állomás pedig Zsujtán, illetve Hidasnémetin van. A felsőcécei ae.nál e jelzés: „u. p„ u. t., u. távb., u. v. Vizsoly” azt jelenti, hogy Felsőcécének postahivatala, távíró hivatala, távbeszélő állomása és vasúti állomása Vizsolyon van.

Ezek után következik a lélekszám feltüntetése olymódon, hogy a £ jelzés után a református lélekszám és ezután zárójelben a polgári lélekszám következik. A lélekszámot az anyaországi egyházközségeknél az 193Ö. évi népszámlálás, a felvidékieknél az 1939-ben megjelent 1938. évi íelvidéki népszámlálási közlemények adatai alapján közöljük. A lélekszám feltüntetése után következik annak jelzése, van-e temploma vagy imaháza az egyházközségnek. A templomot &, az imaházat * jelöli. Ahol több templom van, ott a £ jelet megelőzi a templomok száma. Ahol templom is és imaház is van, ott mindkét jel Szerepel. Ezután következik annak jelzése, hogy van-e az egyházközségnek iskolája. Az iskola jelzése után fel van ^tüntetve arabs számjegygyei, hogy az iskola (isk.) hány (pl. 2) tanerős. Ahol nincs iskola feltüntetve az azt jelenti, hogy az illető egyháznak felekezeti iskolája nincs.

E jelzések után az egyházközség tisztviselőinek névszerinti felsorolása következik. Legelőször mindig a lelkipásztor = lp., akinek neve után az első négyjegyű szám az illető lp. születési évét, a második, zárjelben lévő négyjegyű szám lelkészi nyugdíjintézeti tagsága kezdetének idejét jelenti. A lelkipásztor után következik a v. o. 1. = vallásoktató lelkész, akinek születési és nyugdíjintézeti tagsága kezdetések éve a lehetőség szerint szintén fel van tüntetve. Utána következnek: v. o. s. 1. — vallásoktató segédlelkész, s. 1. = segédlelkész, m. s. 1. = missziói segédlelkész, utána a rendes szolgálatot nem végző, csak ú. n. bj. = bejegyzett segédlelkész. De ez a jel mindig a név után szerepel, tan. = tanító, tanítónő, év. = énekvezér, fg. = főgondnok, g