Kiss Gyula (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára 1941 (Budapest, 1941)

a pápai főiskolából s a debreceni és sárospataki kollégiumokból nyerték. Ezekben az oktatás sokszor az elemi fokon is túlterjedt s a fent elősorolt középfokú iskolákon kívül számos helyen grammatikai iskolává bővült. Trianon óta nagy nehézségeket okoz a törpeiskolák fenntartása, de sok kicsiny gyülekezet ereje megfeszítésével is fenntartja iskoláját.

Misszió-ügy. Az üldöztetések idején elnéptelenedett s a türelmi rendelet után újra szervezkedni nem tudó egyházak, mint szórványok, nagy számban vannak a kerület területén. Ezekből lassanként szórványkőrzeteket, majd missziói egyházakat szervez a kerület. Hasonló eljárással szervezkedtek a hívek több városban az állandó beszivárgás folytán egyre erősbödő missziói, majd rendes gyülekezetekké. Nagyon fontos volt a horvát-szlavon országrészbeli reformátusok beszervezése missziói egyházakba. A kezdeményezés e téren Pap Gábor püspök idejére esik, a szervezkedés Antal Gábor óta folyt. Trianon után a horvát-szlavon rész lekapcsoltatott. A misszióügy ma is folyik a szórványkőrzetek s misszióegyházak alakítása révén.

A belmisszió munkálása lassú tempóval szintén Pap Gábor püspök idejében indul. Intenzívebben a háború után, amidőn a Dunántúli Protestáns Lap „Belmisszió” c. állandó mellékletével szolgálta ezt az ügyet. Jelenleg a munka intézményes. Segítségére működik a kerületi iratterjesztés Pápán.

Sajtó. Egyházi lap 1885-ben indult Dunántúli Protestáns Közlöny címen Pereszlényi János győri lelkész szerkesztésében, mely 1890-ig állott fenn. 1890 óta a kerületnek hivatalos lapja van, Dunántúli Protestáns Lap címen. Ennek első szerkesztője Révész Kálmán volt, majd Németh István, Antal Géza dr. s leghosszabb ideig Kiss József szerkesztették. A háború után egyideig a püspöki hivatal szerkesztette s 1921 óta Pongrácz József theol. tanár a szerkesztője. — Néplap jelent meg 1890-ben Veszprémben, Protestáns Népújság címen, Bényei Gábor lelkész szerkesztésében, melyből azonban mindössze hat szám jelent meg; 1906-ban Körmenden Dunántúli Református Családi Lap címen Fülöp József lelkész szerkesztésében gy esztendeig. 1937—39. években Az Élet Útja címen az egyházkerület adott ki néplapot, mely akkor beleolvadt a Református Jövő című országos lapba. — Az egyházmegyék közül lapot adott ki a mult század elején a komáromi egyházmegye Egyházi és Oskolai Tárház címen. A háború után a veszprémi egyházmegye Szűcs József esperes szerkesztésében, a Sylvester kiadásában Református Sión címen 1926—27-ben, a belsősomogyi egyházmegyeB. Major János lelkész szerkesztésében, a belsősomogyi református egyesület kiadásában Református Élet címen 1929—30-ban. Ez idő szerint az őrségi egyházmegye ad ki Őrség címen lapot. Az egyházközségek közül külön lapot adott ki régebben a pápai egyház, ma is van gyülekezeti lapja kilenc városi egyháznak. A pápai főiskola kebelében hosszabb időn keresztül egészen a forradalmakig megjelent a Szövétnek lie. Rácz Kálmán vallástanár szerkesztésében. A főiskolai ifjúság többizben is adott ki lapot, ma

Levéltárak, könyvtárak. Az egyházkerületnek 1765 óta van levéltára. Rendszeresítésére legtöbbet tett Tóth Ferenc püspök, ki egyrészről katalógust is készíttetett. Újabb rendezése Pap Gábor püspök idejében kezdődött, amidőn a régebbi anyagot Németh István theol. tanár katalogizálta. Trianon után a kerületi levéltár Pápán helyeztetett el s annak érdekében Antal Géza dr püspök foganatosított intézkedéseket. Rendszeres katalógusa egy kis rész kivételével ma sincs, de a leveles anyag nagy része évszám szerint rendben van s 1934-ben az Antal Géza által építtetett külön levéltári épületben helyeztetett el. — Az egyházmegyei levéltárakat Tóth Ferenc idejében szedték rendbe maguk az egyházmegyék. Ugyanakkor leltárakat is készítettek róluk. Antal Géza dr. püspök intézkedett a legújabb időben az egyházmegyei levéltáraknak a kerületi levéltárban való elhelyezéséről. Eddig a pápai és a tatai egyházmegyék levéltára került be a kerületi levéltárba.

' Az egyházkerületnek külön könyvtára nincs. Ezt helyettesíti a pápai főiskola 70.000 kötetet meghaladó könyvtára. Az egyházmegyékben 1823 óta indult meg a könyvtárak szervezése, főleg a lelkészi továbbképzés gondolatának szemelőtt tartásával. Idők folyamán valamennyi egyházmegye szép könyvtárat szerzett.

Anyagi ügyek, pénzkezelés, kerületi pénztár. A kerület anyagiakban a szervezkedés óta általában szegény volt. De annyija mindig volt, még legszűkösebb napjaiban is, hogy létét biztosítani tudta. Fejedelmi alapítványai nem voltak, de patrónusai, alapítványtevői a legutóbbi időkig mindig akadtak. A szükséges anyagiakat főleg az egyházközségek adták össze az esperesi vizitációk alkalmával. Az így befolyt pénz az egyházmegyék pénztárosainál állt, akik azt kerületi gyűlések alkalmával szolgáltatták be a kerület pénztárosának a kezeihez. A kerület pénztárosa egészen 1892-ig mindig valamelyik e célra beállított lelkész volt. Az intézmények pénzét szintén külön pénztárosok kezelték ez ideig. 1892- ben az összes pénztárak hivatalosan szerveztettek a kerületi és főiskolai pénztárban Pápán, melynek ettől kezdve 1925-ig önálló vezetője s tisztviselői voltak. 1925 óta a tovább is fennmaradó s egy könyvelőt foglalkoztató pénztári hivatal mellett a kerület és főiskola pénzeit a Pápai Hitelbank kezeli.

Irodalom. Az egyházkerület története teljes egészében ma is feldolgozatlan. A reformáció korára igen becses: Po/yr Sándor: A dunántúli ev. egyházkerület története I. című műve (Sopron, 1924). — A reformáció korától 1660-ig terjedő időszakot feldolgozta Thury Etele: A dunántúli ev. ref. egyházkerület története I. c. munkájában (Pápa, 1908). — Ugyanő a további 1734-ig terjedő időszakot is feldolgozta. E rész a főiskolai könyvtárban kéziratban letétként őriztetik. Tóth Ferenc: Túl a dunai püspökök élete (Győr, 1808) c. műve szintén az egész kerületre kiterjedő történeti munka. — Monografikus feldolgozás számtalan van.

is meglévő lapja az ifjúságnak a Pápai Kollégiumi Lapok, mely ezidő szerint VII. évfolyamában van.