Kiss Gyula (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára 1941 (Budapest, 1941)
— 19 — naszkodik, hogy az elődök erről nem gondoskodtak. Megírta a kerület történetét Tormási János, halasi lelkész és egyebeket nem említve, Földváry László, váchartyáni lelkész két kötetben adta ki az egyházkerületre vonatkozó feljegyzéseket 1780-ig. Hű képet találunk itt különösen azokról a XVIII, században történt nemzettipró dolgokról, amelyek különösen Mária Terézia „dicső” uralma alatt Istennek nagyobb dicsőségére kerületünkben történtek. Statisztikai adatokkal találkozunk már a régi jegyzőkönyvekben is, ahova feljegyezték a gyűlésen résztvevők és szolgálatuk helyének neveit. Az első ilyen följegyzéssel a Simándi-kódexben találkozunk, amely felsorolja a kevii gyűlésen (1628-ban) résztvevő 67 lelkész és szolgálatuk helyének nevét. Ezekből a feljegyzésekből is látható a török pusztítások és a XVIII, században lefolyt garázdálkodások folytán megszűnt ekklézsiáknak a jegyzéke. Földváry följegyzése szerint 1700 előtt 80 ekklézsiánk szűnt meg, vagy pusztult el végleg. Sok helyen üldözték ki a színmagyar kálvinistákat és telepítettek helyükre pápista németeket. Az első rendszeres kerületi névtárt bámulatos utánjárással a pesti gyülekezetnek első lelkésze, későbbi nagy püspöke, Báthory Gábor mint aljegyző 1798-ban szerkesztette, remek kézírással és szép áttekinthető alakban. Érdekes adatok vannak ebben. A hamvaiból feltámadt pesti egyházban mindössze 512, a budaiban 136 református volt; 1796-ban egy gyermeket kereszteltek. Szépen rubrikába szedve adja a prédikátoroknak, tanítóknak, a kerületi és megye főtisztviselőknek neveit, az 1776 és 1777-i népesedési adatokat, a József császár alatt eszközölt népszámlálás és az egyházmegyéktől, mint panaszkodva mondja, hiányosan beérkezett dátumok alapján. A névtár végén összegezi az összes adatokat. Eszerint az összeírt 228 anya- és 69 leányegyházben 1796-ban 216.498 volt kerületünk lélekszáma. Az első nyomtatott, naptárt is tartalmazó, kerületi névtárak, „Egyházi Almanach”-ok Polgár Mihály, kecskeméti lelkész, egyházkerületi főjegyző szerkesztésében 1832. és 1842-ben jelentek meg. Mindkettő nagy gonddal gyűjtögetett becses történelmi följegyzéseket is tartalmaz. Ez a mostani egyetemes névtár másként készül és más adatokat tartalmaz, mint ezek a régiek, de sajnos, ezek nem mind örvendetesek, mert Trianontól is eltekintve, nemcsak növekedésről, hanem elerőtlenedésről is adnak számot. Vannak — fájdalom — egyházkerületünkben nagy számmal olyan gyülekezetek, amelyeknek lélekszáma ma jóval kevesebb, mint akkor volt, amidőn a pesti első lelkész olyan nagy gonddal rubrikákba szedte a dunamelléki eklézsiák adatait. I A püspökök névsora a két kerület egyesülése előtt. Az álsó dunamelléki püspökök. Bakonyi Albert ceglédi lelkész 1547—1562. Szegedi Kis István ráckevii lelkész 1563—1572. Körtvélyesi János ceglédi lelkész ?—?. Hercegszőllősi Gáspár ráckevii lelkész 1607—1615. K. Molnár István ráckevii lelkész 1615—?. Monostari János ráckevii lelkész ?—1626. S.imándi Bodó Mihály ráckevii lelkész 1626—1631. Ujbarsi Fabricius János dunavecsei lelkész 1632— 1639. Paksi György kecskeméti lelkész 1639— 1652. Pathai Sámuel tolnai lelkész 1652—1663. Ungvári Gergely ráckevii lelkész 1663—1690. Pathai János dunapataji lelkész 1691—1729. Kecskeméti Pál fülöpszállási lelkész 1729—1730. Baranyai püspökök. Sztáray Mihály laskói lelkész 1544—1554. Szegedi Kis István laskói lelkész 1554—1562. Eszéki István decsi lelkész 1563—1575. Veresmarti Illés hercegszőllősi lelkész 1563—1582. Laskai Lőrinc laskói lelkész 1608—1613. Laskai János veresmarti lelkész 1613—1629. Petri Gvörgy veresmarti lelkész 1620—1645. Halasi Bálint laskói lelkész 1645—1665. Veresmarti István kopácsi lelkész 1665—1678. Veresmarti János veresmarti lelkész 1678—1699. Gyimóti István veresmarti lelkész 1699—1705. II. Az egyesülés utáni püspökök. Ifj. Pathai János szigetszentmiklósi lelkész 1731—1739. Helmeci Komoróczi István nagykőrösi lelkész 1740—1753. Csáthi Dániel nagykőrösi lelkész 1753—1757. Szőnyi Virág Mihály kunszentmiklósi lelkész 1757—1790. Végh-Veresmarti Sámuel kecskeméti lelkész 1790—1807. Tormási János halasi lelkész 1807—1814. Báthory Gábor pesti lelkész 1814—1842. Polgár Mihály kecskeméti lelkész 1846—1854. Török Pál budapesti lelkész 1860—1883. Szász Károly budapesti lelkész 1884—1904. Baksay Sándor kunszentmiklósi lelkész 1904—1915. Petri Elek budapesti lelkész 1915—1921. Ravasz László budapesti lelkész 1921-től. III. Főgondnokok. Losonci Gyürki István 1734—1757. Nagyréti Darvas József 1757—1772. Beleznay Miklós 1772—1786. Gróf Teleki József 1787—1796. Gróf Ráday Gedeon 1796—1801. Gróf Teleki László 1801—1821. Gróf Ráday Pál 1821—1827. Gróf Wartensleben Károly 1827—1835. Gróf Teleki Sámuel 1835—1857. Gróf Ráday Gedeon 1860— 1870. Gróf Lónyai Menyhért 1871—1884. Gróf Tisza Lajos 1884—1898. Szilágyi Dezső 1898— 1901. Darányi Ignác 1901—1927. Gróf Teleki József 1927-től. Irta: B. Pap István. B) Az egyházkerület tisztviselői. Püspök: Ravasz László dr., budapesti Kálvin-téri Főgondnok: Teleki József gróf, nagybirtokos, lelkipásztor, Budapest, IX., Ráday-utca 28. Budapest, IV., Szervita-tér 10. és Dunatetét(1921. X. 1.) len. (1927. X. 22.)
