Kiss József (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára 1935 (Budapest, 1935)
Az egyházkerület rövid története. Dunántúli egyházkerület. 61 — a horvát-szlavon országrészbeli reformátusok beszervezése missziói egyházakba. A kezdeményezés e téren Pap Gábor püspök idejére esik, a szervezkedés Antal Gábor óta folyt. Trianon után a horvátszlavon rész lekapcsoltatott. A misszióügy ma is folyik a szórványkörzetek s misszióegyházak alakítása révén. A belmisszió munkálása lassú tempóval szintén Pap Gábor püspök idejében indul. Intenzivebben a háború után, amidőn a Dunántúli Protestáns Lap „Belmisszió” c. állandó mellékletével szolgálta ezt az ügyet. Jelenleg a munka intézményes. Segítségére működik a kerületi iratterjesztés Pápán. Sajtó. Egyházi lap 1885-ben indult Dunántúli Protestáns Közlöny címen Pereszlényi János győri lelkész szerkesztésében, mely 1890-ig állott lenn. 1890 óta a kerületnek hivatalos lapja van, Dunántúli Protestáns Lap címen. Ennek első szerkesztője Révész Kálmán volt, majd Németh István, Antal Géza dr. s leghosszabb ideig Kiss József szerkesztették. A háború után egy ideig a püspöki hivatal szerkesztette s 1921 óta Pongrácz József theol. tanár a szerkesztője. — Néplap jelent meg 1890-ben Veszprémben, Protestáns Népújság címen, Bényei Gábor lelkész szerkesztésében, melyből azonban mindössze hat szám jelent meg, s 1906-ban Körmenden Dunántúli Református Családi Lap címen Fülöp József lelkész szerkesztésében egy esztendeig. — Az egyházmegyék közül lapot adott ki a mult század elején a komáromi egyházmegye Egyházi és Oskolai Tárház címen. A háború után a veszprémi egyházmegye Szűcs József esperes szerkesztésében, a Sylvester kiadásában Református Sión címen 1926/27-ben, a belsősomogyi egyházmegye B. Major János lelkész szerkesztésében, a belsősomogyi református egyesület kiadásában Református Élet címen 1929/30-ban. Az egyházközségek közül külön lapot adott ki időnként a pápai egyház, ma is van gyülekezeti lapja a győri, kaposvári, soproni egyházaknak. A pápai főiskola kebelében hosszabb időn keresztül egészen a forradalmakig megjelent a Szövétnek lie. Rácz Kálmán vallástanár szerkesztésében. A főiskolai ifjúság több ízben is adott ki lapot, ma is meglevő lapja az ifjúságnak a Pápai Kollégiumi Lapok, mely ez idő szerint VII. évfolyamában van. Levéltárak, könyvtárak. Az egyházkerületnek 1765 óta van levéltára. Rendszeresítésére legtöbbet tett Tóth Ferenc püspök, ki egyrészéről katalógust is készíttetett. Újabb rendezése Pap Gábor püspök idejében kezdődött, amidőn a régebbi anyagot Németh István theol. tanár kata-I. A püspökök névsora a két Dunántúli A dunántúli kerület püspökei voltak: (Bár Beythe István még nem volt a ref. egyházkerület püspöke, hittani. álláspontja miatt vele kell kezdenünk a sort.) 1. Beythe István 1585—1612. 2. Pathay István 1612—1628. 3. Kanizsai Pálfi János 1629—1641. 4. Czeglédi Pál 1641—1649. 5. Gál logizálta. Trianon után a kerületi levéltár Pápán helyeztetett el s annak érdekében Antal Géza dr. püspök foganatosított intézkedéseket. Rendszeres katalógusa egy kis rész kivételével ma sincs, de a leveles anyag nagy része évszám szerint rendben van. — Az egyházmegyei levéltárakat Tóth Ferenc idejében szedték rendbe maguk az egyházmegyék. Ugyanakkor leltárakat is készítettek róluk. Antal Géza dr. püspök intézkedett a legújabb időben az egyházmegyei levéltáraknak a kerületi levéltárban való elhelyezéséről. Eddig a pápai és a tatai egyházmegyék levéltára került be a kerületi levéltárba. Az egyházkerületnek külön könyvtára nincs. Ezt helyettesíti a pápai főiskola 70.000 kötetet meghaladó könyvtára. Az egyházmegyékben 1823 óta indult meg a könyvtárak szervezése, főleg a lelkészi továbbképzés gondolatának szem előtt tartásával. Idők folyamán valamennyi egyházmegye szép könyvtárat szerzett. Anyagi ügyek, pénzkezelés, kerületi pénztár. A kerület anyagiakban a szervezkedés óta általában szegény volt. De annyija mindig volt, még legszükösebb napjaiban is, hogy létét biztosítani tudta. Fejedelmi alapítványai nem voltak, de patronusai, alapítványtevői a legutóbbi időkig mindig akadtak. A szükséges anyagiakat főleg az egyházközségek adták össze az esperesi vizitációk alkalmával. Az így befolyt pénz az egyházmegyék pénztárosainál állt, akik azt kerületi gyűlések alkalmával szolgáltatták be a kerület pénztárosának a kezeihez. A kerület pénztárosa egészen 1892-ig mindig valamelyik e célra beállított lelkész volt. Az intézmények pénzét szintén külön pénztárosok kezelték ez ideig. 1892-ben az összes pénztárak hivatalosan szerveztettek a kerületi és főiskolai pénztárban Pápán, melynek ettől kezdve 1925-ig önálló vezetője s tisztviselői voltak. 1925 óta a tovább is fennmaradó s egy könyvelőt foglalkoztató pénztári hivatal mellett a kerület és főiskola pénzeit a Pápai Hitelbank kezeli. Irodalom. Az egyházkerület története teljes egészében ma is feldolgozatlan. A reformáció korára igen becses: Payr Sándor: A dunántúli ev. egyházkerület története I. c. műve (Sopron, 1924). —■ A reformáció korától 1660-ig terjedő időszakot feldolgozta Tliury Etele: A dunántúli ev. ref. egyházkerület története I. c. munkájában (Pápa, 1908). — Ugyanő a további 1734-ig terjedő időszakot is feldolgozta. E rész a főiskolai könyvtárban kéziratban letétként őriztetik. Tóth Ferenc: Túl a dunai püspökök élete (Győr, 1808) c. műve szintén az egész kerületre kiterjedő történeti munka. — Monografikus feldolgozás számtalan van. kerület egyesülése előtt. püspökök. Imre 1649—1655. 6. Szeli Luka György 1655— 1665. 7. Gál István 1665—1669. 8. Séllyei István 1669—1692. 9. Csuzi Cseh Jakab 1693—1695. 10. Losonczi Farkas János 1695—1702. 11. Hodosi Sámuel 1708—1710. A felsődunamelléki kerület püspökei voltak: 1. Szenczi Csene Péter 1615—1622. 2. Samarjai János 1622—1652. 3. Nyikos János 1652—1655. 4. Száki János 1656—1674. 5. Magyari Kossá Pé^—1720. 6. Major Kocsi István 1722-től, ki az egyesülés utáni kerületnek is püspöke lett 1744-ig. Felsődunamelléki püspökök. tér 1713
