Kiss József (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára 1935 (Budapest, 1935)

Tiszáninneni egyházkerület. 112 Tisztviselők. Balsaráti Vitus János, stb. II. Rákóczy György özvegye, Báthory Zsófia által elűzetve, az iskola nagyobb tanulói Pósaházy János és Buzinkay Mihály vezetése alatt 1671-ben Debrecenbe, 1672. tavaszán Gyulafehérvárra menekültek, 1682. de­cember 22-én, a Thököly Imre felkelésének hírére visszaszállingózott diákokkal, újra megindult az iskola élete, de 1686. február 9-ig tanárok nélkül. Ekkor idősebb Csécsi János vette át az iskola vezetését, de 1687. április 24-én, jezsuita foglalás miatt, újra vándorútra keltek. Csécsi 1687. junius 12-től 1695. március 25-ig Gönczön tanította őket. A jezsuitáktól innen is elűzve május 20-án Kas­sán telepedtek meg, ahonnan Csécsi 1705-ben tért vissza Sárospatakra, a diákok által 1703. de­cember 13-án újra visszaállított kollégiumba. Az újabb foglalási kísérletet 1714. junius 22-én a sá­rospataki nők akadályozták meg. A főiskolában a jogi tanszéket 1793-ban állították fel, a tanító­képzőt 1857-ben, de ez utóbbit 1869-ben átadták az államnak. A jogakadémia 1923-ban szűnt meg, a tanítóképző 1929-ben került vissza az egyházkerület kormányzásába. A főiskola nagy utcai épülete 1806-tól több éven át épült, az ud­vari úgynevezett új épületet 1875-től 1877-ig emelték. A főgimnázium államsegélyből angol ágazattal és internátussal bővült. Az internátust 1931-ben adták át rendeltetésének. A miskolci reálgimnáziumot 1560. körül alapí­totta Miskolc város közönsége. 1648-ban szépen virágzó, nagy népességű, teljes gimnázium volt. Rektorai többnyire a sárospataki főiskola szé­­niorai voltak. 1735-ben az iskola vezetését a re­formátus egyháztanács vette át. A régi iskola­­épület 1560-ban emeltetett, 1737-ben újraépült. 1791-ben emeletessé bővíttetett. A régi épületet az egyház 1898-ban a városnak adta át, amely múzeumot rendezett be benne s az egyik lelkész­lak helyén emelt két emeletes épületbe költözött a gimnázium. A miskolci református leánygimnáziumot a gróf Vay Ábrahám által már 1784-ben felvetett tervezgetések eredménye gyanánt 1846-ban nyi­tották meg. Első igazgatónője Karacs Teréz írónő volt, majd az ő Kolozsvárra távozása után Dóczy Gedeon. Mai helyén az intézet 1868-ban telepedett meg. Dóczy Gedeon 1872-ben Debre­cenbe menvén, utódja Tóth Pál lett, akiről az intézetet még ma is nevezni szeretik, mert a lel­két adta az iskola vezetésébe s azt kiváló képes­ségeivel magas színvonalra emelte. Alatta lett az intézet négy osztályos felsőbb leányiskola 1889- ben, 1906-ban pedig hat osztályúvá fejlődött és új emeletes épületet kapott. 1916 óta leány­­gimnázium. 1. Püspökök: Szentgyörgyi Sámuel rimaszombati lelkész 1735—45. Csáji Márton miskolci lelkész 1745— 17ÎNP Szalai Sámuel miskolci lelkész 1770—92. Szatmáry Paksi Ábrahám mezőkeresztesi lel­kész 1792—97. Őri Filep Gábor hittudor, sáros­pataki hittanár, felavatása után sajószent­­péteri lelkész, 1797—1823. Szathmáry József hit­­tudor, miskolci lelkész 1823—48. Apostol Pál miskolci lelkész 1848—60. Zsarnay Lajos sáros­pataki tanár, majd miskolci lelkész 1860—66. Kun Bertalan miskolci lelkész 1866—1910. Fejes Ist­ván sátoraljaújhelyi lelkész 1910—1913. Tüdős István miskolci lelkész 1914—18. Révész Kálmán dr. kassai, majd miskolci lelkész 1918—31. Far­kas István miskolci lelkész 1932-től. II. Főgondnokok: Dőry András 1734—35. Vay Ábrahám 1735—62. Szathmáry Király György 1763— 1775. Vay István 1776—88. Pataky József 1788—96. Vay József 1796—1821. Lónyai Gábor 1821—24. Gróf Teleki József 1824—55. Báró Vay Miklós 1860—94. Báró Vay Béla 1894— 1910. Dókus Ernő 1910—32. Farkasfalvi Farkas Géza 1932-től. Irta: Enyedy Andor dr. B) Az egyházkerület tisztviselői. Püspök: Farkas István, miskolci lp., felsőházi tag, Fögondnok: Farkasfalvy Farkas Géza, cs. és kir. Miskolc, Pálóczy-u. 33. (1932. IV. 14.) kamarás, földb., orszgy. képv., Rásony, u. p. Léh, Abauj-Torna vm. (1932. X. 12.) Tanácsbirák: Lelkésziek: Flubay Mihály, szilvásváradi lp., 1934. Janka Károly, cigándi lp., 1933. Kovács István, ongai lp., 1927. Lengyel István dr., szikszói lp., 1933. Marton János dr., theol. akad. tr., Sárospatak, 1933. Román Ernő, alsózsolcai lp., 1935. Világiak: Bernáth Aladár, alispán, Sátoraljaújhely, 1928. Haller József, gr., dr., földb., Miskolc, 1933. Kérészy Barna dr., ügyv., Miskolc, 1927. Soldos Béla, főispán, földbirt., Balassagyarmat, 1929. Trócsányi József dr., theol. akad. tr., Sárospatak, 1933. Vay Artur gr., földb., Felsővadász, 1934. Jegyzők: Leik. fjző.: Enyedy Andor dr., lp., Miskolc, Pá- Vil. fjző.: Horváth Zoltán dr., ügyv., Miskolc, 1933. lóczy-u. 35., 1932. Vil. jzö.: Idrányi Béla dr., ügyv., Szikszó, 1932. Leik. jző.: Nádházy Bertalan, lp., Diósgyőr- Lakács Béla, földb., orszgy. képv., Ónod, 1934. vasgyár, 1933. Kiss József, lp., Hejce, 1933. Ügyészek: Főügyész: Kérészy Barna dr., ügyv., Miskolc, 1922. Ügyész: Kovács Kálmán dr., ügyv., Miskolc, 1932. Lezáratott 1935. május 23-án.

Next

/
Oldalképek
Tartalom