Kiss József (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára az 1930-1932. évekre (Budapest, 1930)
Tudnivalók az egyházközségek és szórványok adatainak olvasásához. Az Egyetemes Névtár ezen kiadásánál lehetőség szerint igyekeztünk alkalmazkodni a névtár korábbi kiadásához, hogy a névtár használhatóságát ne veszélyeztessük. Épen ezért az egyházközségekre vonatkozó adatokat ugyanolyan sorrendben közöltük, mint ahogy az a korábbi kiadásoknál közöltetett. Az egyházközségek adatai mindenütt a helynévvel kezdődnek. Az anya- (missziói) egyházközség neve kövér (kompakt) hetükkel, a társ-, leány-, és fiókegyházközségek neve dőlt (kurzív) betűkkel, a szórványok neve ritkított (antiqua) betűkkel van szedve. Az anya- és missziói egyházközségek folytatólagosan arabs sorszámmal vannak ellátva. Azon község neve, amelyik egy másik községgel együttesen alkot egy anyaegyházközséget, kövér (kompakt) betűvel van szedve, de nincs előtte sorszám. Az egyházközségek neve után következik ezek egyházközségi jellege, hogy t. i. ae. (anya-), me. (missziói), te. (társ-), le. (leány-), fe. (fiók-) egyházközség. A társ-, leány- és fiók-egyházközségeknél az egyházközségi jelzés után következő: „ae.-tól—km.” azt jelenti, hogy az illető te., le., fe. hány kilométerre (km.) esik az anyaegyházközségtől. Az egyházközségi jelzés, illetve a távolságkifejezés után lévő négy számjegyből álló arabs szám, esetleg római számjegy az egyházközség keletkezési évét, illetve évszázadát jelenti. Ha ezután nincs feltüntetve más számjegy, akkor az anyakönyvvezetés éve összeesik az egyház keletkezési évével. Ha azonban az anyakönyvvezetés kezdete eltér a keletkezési évtől, akkor az anyakönyvvezetés kézdete a keletkezési év után zárójelben van közölve. Ezután következik a község politikai jellegének megnevezése, hogy t. i. a politikai község thjfv. = törvényhatósági joggal felruházott város, mv, = megyei város, nk. = nagyközség, avagy kk. = kisközség-e. Ezt követi a vm. = vármegye és ezt a j. = járás neve. A közigazgatási beosztás után vannak feltüntetve a község érintkezési, illetve közlekedési eszközei. Nevezetesen W postahivatalt, Î távírdát, o-* távbeszélő hivatalt, M vasutat, SZ gőzhajót jelent. Ezeket a jeleket csak ott alkalmazzuk, ahol ezen érintkezési, illetve közlekedési eszközök helyben vannak. Amennyiben ezek az érintkezési, illetve közlekedési eszközök nincsenek helyben, akkor feltüntetjük azon község, illetve községek nevét, ahol ezek legközelebb feltalálhatok. A használt jelzések ezek: u. p. = utolsó postahivatal, u. t. = utolsó távirdahivatal, u. távb. = utolsó távbeszélő hivatal, u. v. = utolsó vasúti állomás. Ha ezek az érintkezési, illetve közlekedési eszközök mind egy helyen vannak, akkor az összes rövidítési jelzések a helynév előtt vannak, ha pedig nem egy helyen vannak, akkor minden jelzés az előtt a helynév előtt van, amelyik az ilynemű utolsó állomás. Pl. az abaújszántói ae.-nál e jelzés: W, %, 0-5*=, la azt jelenti, hogy Abaújszántón van'postahivatal, távirda, távbeszélő és vasúti állomás. Az abaújkéri ae.-nál ez a jelzés: „W, s—*. 3©, u. t. Abaújszántó” azt jelenti, hogy Abaújkéren van postahivatal és távbeszélő és vasúti állomás, az utolsó táviró állomás pedig Abaújszántón van. Az abaújvári ae.-nál ez a jelzés: „W, >*, u. t. Alsókéked, u. v. Zsujta” azt jelenti, hogy Abaújváron van postahivatal és távbeszélő állomás, az utolsó táviró állomás Alsókékeden, az utolsó vasúti állomás pedig Zsujtán van. A felsőcécei ae.-nál e jelzés: „u. p., u. t., u. távb., u. v. Vizsoly” azt jelenti, hogy Felsőcécének postahivatala, táviró hivatala, távbeszélő állomása és vasúti állomása Vizsolyon van. Ezek után következik a lélekszám feltüntetése olymódon, hogy a £ jelzés után a református lélekszám és ezután zárójelben a polgári lélekszám közöltetik. A lélekszám feltüntetése után következik annak jelzése, van-e temploma vagy imaháza az egyházközségnek. A templomot £■, az imaházat * jelöli. Ezután következik annak jelzése, hogy van-e az egyházközségnek iskolája. Az iskola jelzése után fel van tüntetve, hogy ez a iskola fiú-, leány vagy vegyes iskola-e és lián osztálya van. E jelzések után az egyházközség tisztviselőinek névszerinti felsorolása következik. Lp. = lelkipásztor, s. 1. = segédlelkész, vall. tan. 1. = állandó vallástanító lelkész, tan. = tanító, tanítónő, év. = énekvezér, fg. = főgondnok, g. = gondnok. Ha önálló énekvezér nincs s az énekvezéri teendőket az .egyházközség tanítója vagy tanítóinak egyike látja el, akkor az énekvezéri teendők ellátásával megbízott tanító neve után az év. jelzés van. A szórványok felsorolásánál kétféle közlési módot használunk, aszerint, hogy valamelyik anyaegyházközséghez egy-két, vagy sok szórvány tartozik-e. Az előbbi esetben szórv. = szórvány jelzés után közöljük a szórványt képező község nevét, azután a község jellegét, továbbá a vármegye és járás nevét. Ezután következik a református, illetve polgári lélekszám (ez utóbbi zárójelben), és ezután annak feltüntetése, hogy az illető szórvány hány kilométerre van az anyaegyházközségtől. Amennyiben egy anyaegyházközséghez több szórvány tartozik, az esetben a szórványokat vármegyénként, illetve ezen belül járásonként betűrendben soroljuk fel. Az egri anyaegyházközséghez 39 szórvány tartozik. E szórványok Heves vármegye egri, gyöngyösi, hatvani és pétervásári járásai területén vannak. A szórványok felsorolása úgy történik, hogy a szórv. jelzés után közöljük elsősorban a Heves vm. egri járásába tartozó községeket betűsorban, azután a gyöngyösi járásba, a hatvani járásba és a pétervásári járásba tartozó községeket. Pl. Egerhez tartozik mint szórvány: Heves vm. pétervásári járásából: Bátor kk.; £ — (821), 17 km., stb. Ezek felsorolásánál a vármegyének és járásnak az egyes községek mellett való feltüntetését helykimélés céljából mellőzzük.
