Hegedűs János (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára az 1913-15. évre (Budapest, 1913)
V, Tudnivalók az egyházközségek és szórványok adatainak olvasásához. Az egyházközségek adatai mindenütt a helynév-vei kezdődnek. A helynév midenütt a belügyminiszter által megállapított Írásmód szerint van közölve (kivéve a külföldi egyházközségeket). Az anya- (missziói) egyházközségneve (arabs sorszámmal van ellátva) kövér (kompakt) betűkkel, a társ-, leány-, fiókegyházközségek neve dőlt (kursiv) hetükkel, a szórványok neve ritkított (antiqua) hetükkel van szedve. Az egyházközségek neve után következik ezek egyházközségi jellege, hogy t, i. ae. (anya), me. (missziói), te. (társ), le. (leány), fe. (fiók) egyházközség. A te., le., fe., községeknél az egyházközségi jelzés után következő: „ae.-tól — km.“ azt jelenti, hogy az illető egyházközség hány kilométerre (km.) esik az anyaegyház (ae.) községtől. Az egyházközségi jelzés, illetve a távolság kifejezés után levő íiégy számjegyből álló arabs szám, esetleg római számjegy az egyházközség keletkezési évét, illetve az évszázadot jelenti. Ha ez után más számjegy feltüntetve nincs, úgy az anyakönyvvezetés éve összeesik az egyház keletkezési évével. Ha azonban ettől eltér az anyakönyv vezetésének kezdete, az évszám zárjel között van közölve. Ezután a község polgári (politikai) jellege, hogy t. i. az thjfv. = törvényhatósági joggal felruházott város, rtv. = rendezett tanácsú város, nk. = nagyközség, avagy kk. = kisközségé. Ezt követi a vm. = vármegye és ezt a j. = járás neve. A közigazgatási beosztás után vannak a község közlekedési eszközeinek jelzései és pedig postahivatalt, Î távírdát. telefont, O vasutat, .X gőzhajót jelent. Ezek a jelek ott alkalmaztatnak, ahol ezen közlekedési eszközök helyben vannak. Ha helyben nincsenek, akkor fel van tüntetve, hogy melyik az utolsó állomás helye és pedig ha mind egy helyen van, akkor az összes röviditési jelzések a helynév előtt vannak, ha pedig nem egy helyen vannak, akkor minden jelzés az előtt a helynév előtt van, amely az ilynemű utolsó állomás. Pl. up. Fokszabadi = utolsó posta Fokszabadi; ut. Moha = utolsó távirda állomás Moha; utlf. Zichyfalva = utolsó telefonállomás Zichy falva; va. vagy uv. Jut = vasúti állomása, illetve vasútja Jut; gh. Siófok = gőzhajóállomása Siófok. Ez a jelzés: up., t. tlf. va., gh. Komárom, azt jelenti, hogy utolsó postája, távírdája, telefonja, vasútja és gőzhajóállomása Komárom. Ha a helynév után még szám is van, ez a szám azt jelenti, hogy ezen utolsó állomás hány kilométerre esik. A közlekedési eszközök feltüntetése után az állandó népesség száma van feltüntetve az £ jelzés után és pedig előbb a református népesség, utána zárjelben az összes polgári népesség. Úgy a református, mint az összes polgári népesség száma után „—“ jel utáni szám az egyházközség azon részének lélekszámát jelenti, mely rész politikailag ugyan az egyházközséghez tartozik, de egyházilag egy másik egyházközséghez van csatolva. Ezután következik annak a jelzése, hogy van-e temploma (melyet A jelöl), vagy imaháza (melyet * jelöl). Ez után van az iskola, továbbá ennek jellege, neme, oszályainak és tantermeinek száma. És pedig az isk. = iskola, ref. = református, á. = állami, k. = községi, f. = fiú, 1. = leány, v. = vegyes iskolát jelent. A ref., f., 1., v. után levő szám az iskolák, az „o.“ = osztály előtt levő szám az osztályok, a „,tt.“ után levő szám a tantermek számát jelenti. Most következik annak jelzése, hogy az egyházközség az egyházközségi közgyűlés szervezése alul fel van-e mentve. Ezt „ekzgy. fm.“ jelzi. Ez után már csak az egyházközségben alkalmazott egyházi alkalmazottak (egyházi alkalmaztatásuk megjelölésével) névszerinti felsorolása következik és pedig a lelkész = 1., segédlelkész = sl., tanító = t„ énekvezér = év., főgondnok = fg„ gondnok = g. nevei vannak felsorolva. A 1. = lelkész neve után levő arabs szám a lelkész összes szolgálati évei számát jelenti; a t. = tanító neve után levő „év.“ azt jelenti, hogy az illető egyúttal énekvezér is. Az ezek után következő „emvk.“ jelzés az egyházmegyei világi képviselőt jelzi. Szórványoknál elől van a község neve, esetleg zárjelben a község előző neve és ha a szórvány puszta = (pa., p.), tanya = (ta.), határrész = (hr.) azon polgári község neve,
