Hegedűs János (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára az 1911. évre (Budapest, 1911)

IV. RÉSZ.

Az egyházi törvénykezés.

Egyházi bíróságok.

Az egyház bírói hatalma két irányban terjed ki u. m. : a) az egyházi közigazgatási ügyekre és b) az egyházi fegyelmi esetek elintézésére. (Egyh. V. t.-cz. 1. §.)

Mind a kétféle ügyekben egy és ugyanazok az egyházi alsóbb- és felsőbbfoku bíróságok járnak el. (Egyh V. t.-cz. 2. § )

Mely közigazgatási ügyek tartoznak az egyházi bíróságok elé, azt az Egyh. V t.-cz. 33. §-a, azt pedig, hogy mely fegyelmi1 esetek az Egyh. V. t.-cz. 34. §-ai írják elő.

Az egyházi bíróságok a következők :

1. Az egyetemes kon vent rendkívüli bírósága.

2. Az egyetemes konvent rendes bírósága

3. Az egyházkerületi bíróságok.

4. Az egyházmegyei bíróságok.

5. Az egyházközségi bíróságok.

Ezek közül:

a) Elsőfolyamodási bíróságok: az egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi, konventi rendkívüli bíróság;

b) Másodfolyamoclásuak: az egyházközségi biióságrk által hozott Ítéletekre nézve az egyházmegyei bíróságok; és az egyházmegyei bíróságok által elsöfokon hozott, de megfelebbezett ügyekben az egyházkerületi bíróságok ; és végül az egyházkei lilétek által elsőfokon hozott, de megfelebbezett ügyekben az egyetemes konvent rendes bírósága;

c) harmad folyamodásnak: az egyházközségi bíróságok által hozott Ítéletekre nézve az egyházkerületi, az egyházmegyei bíróságok által hozott Ítéletekre nézve az egyetemes konventi rendes bíróság;

d) Egy fokon és végérvényesen ítél, kizárólag a püspökök és egyházkerületi főgondnokok fegyelmi ügyeiben az egyetemes konventi rendkívüli bíróság.

Az ügyek gyorsabb menetele szempontjából az egyházmegyék és egyházkerületek bíróságai a halasztást nem tűrő ügyek elintézésére, saját kebelükből egy évre 3 rendes és 3 póttagból álló u. n. időszaki tanácsot köte1 Az amerikai magyar református egyházmegyére fegyelmi szabályzatot.

lesek alkotni. Ilyen időszaki tanácsot egynél többet is alkothatnak. (Egyh. V. t -ez. 13., 19. §.)

A bíróságok üléseiket rendszerint az egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlések, illetve egyetemes konventi gyűlések alkalmával tartják meg. (Egyh. V. t.-cz. 13., 19, 25. §-ai.)

Az egyetmes konvent rendkívüli bírósaga. Szervezte: az egyház V. t.-cz. 3. §. IV. b. és 28. §.

Hatásköre: Egyfokú és végérvényesen Ítél a püspökök, úgy is mint lelkészek és az egyházkerületi főgondnokok, úgy is mint egyháztagok fegyelmi ügyeiben. (V. t.-cz. 29 §)

Szervezete 20/1910. sz. az egyetemes konvent határozata szerint az 1910—1912. évekre. Elnökök: Antal Gábor dr., Bánffy Dezső br. Tagok: tíaksay Sándor dr., Czike Lajos, Darányi Iynácz dr., Dávidházy János, Dégenfeld-Schomburg József gr., Dóczi Imre, Dókus Ernő, Eröss Lajos dr., Fejes István, György Endre, Kenessey Béta dr., Lénárt József, Nagy Károly, Nagy Lajos, Péter Károly ifj.. Radácsi György, Sass Béla, Segesdy Ferencz dr., Széli Kálmán, Szilád// Áron, Tisza István gr., Vécsey Tamás dr., Zeyk Dániel. Egyetemes konventi ügyész : Nagy Dezső dr.

Rendes bírósága. Szervezte: az egyház V. t.-cz. 23. §-a.

Hatásköre: Az egyetemes konventi rendes bíróság hatáskörébe csak fegyelmi ügyek tartoznak és pedig:

a) másodfokon ítél az egyházkerületi bíróságoktól hozzá felebbezett ügyekben ;

b) harmadfokon itél azokban a felebbezett ügyekben, amelyekben az alsóbb bíróságok a hivatalból való elmozdítást és pedig vagy egyharmad, vagy fél nyugdíjjal avagy minden javadalom nélkül, (V. t.-cz. 35. §. d.,) vagy az egyházi hivatal viselésétől való végleges megfosztást, (V. t.-cz. 35. §. e pont.) alkalmazták akár egymástól eltérő, akár egybehangzó ítéleteikben. (V. t.-cz. 26. §.)

Ezen bíróság hatáskörébe tartozik a 82/1908. sz. konventi határozattal megállapított

az egy. konvent 1910. évi 133. sz. a. alkotta meg a