Hegedűs János (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára az 1911. évre (Budapest, 1911)
136 H = távbeszélőt, £síj - vasútállomást, jelent. Ahol ezen jelek után helynév nincs, az azt jelenti, hogy azon helyeken mindezen hivatalok, állomások megvannak; ahol pedig e jelek hiányoznak, ott meg van említve, hogy hol van az illetőnek utolsó posta-, távirdahivatala. (u. t, u. p.) Ezeket követi a lelkész („lp.“) neve, születési éve (sz.: 1832.), hivatalos éveinek száma (h. é.), a h. é. után következő szám az összes szolgálati éveit, mig a zárjel közötti szám azon éveket jelenti, amennyi idő óta jelenbeni állomáshelyén van. Ha zárjel közötti szám nincs, az azt jelenti, hogy összes szolgálatát jelenbeni állomáshelyén töltötte el. A „t.“ után a tanító, „év.“ után az énekvezér, „g.“ után a gondnok neve következik. Ha több név van, az első a főgondnok neve. Ezen személynevek után jön az 1910-ik évi szülöttek (sz.), meghaltak (mh.), házasságot kötöttek (Hz.) és az 1909. évben konfirmáltak (Kmf.) száma. Itt meg kell jelölnöm, hogy ezen számok csak az anya- (missziói) egyházaknál és azon társegyházaknál van kitéve, ahol az anyakönyvet vezetik, illetve a társegyházak központja és igy e számok az egész egyházközség egyetemére vonatkoznak, vagyis ebben benn foglaltatnak a társ-, leány-, fiókegyházak és szórványok területén történt születés stb. száma. Tettem pedig ezt először is azért, mivel az anyakönyvek az anyaegyházakban vezettetnek, mert az egyes egyházak szerinti elkülönítést alig nehányan (97-en) tüntették ki és végül mert egyházigazgatási szempontból ennek külön jelentősége nincs. „akv. “ jel következik ezután megfelelő évszámmal; ez azt jelenti, hogy az anyakönyvek mely évtől kezdve vezettetnek. „ekzgy.“ betűk azt jelentik, hogy azon egyházközségben az egyházközségi közgyűlés szervezve van, de ha utána még „fm“ betűk vannak ez azt jelenti, hogy szervezése alól felmentettek. „adós“ és az utána következő szám jelenti, hogy az egyház az egyetemes adóalapból mennyi segélyt kap. A „kongr.“ a lelkészi fizetés kiegészítését; a „kzas“ a közalapból adott segélyt jelenti. Az „isk“ iskolát jelent. Az ezután következő jelek rf. — református, á. — állami, k. = községi, f. & reformátuson kívül más felekezeti, „f“ fiú, „1“ leány, „v“ vegyes iskolát jelent; az ezek után levő római számok az iskolák osztályát, az arab szám „tt.“ betűvel az iskola tantermeinek a számát jelzi „miskj.“ a mindennapi, „ismj.“ ismétlő iskolába járókat jelenti, ez ezek utáni arab számok közül a zárjel előtti az 1910/11. iskolai évre beiratkozott tanulók, a zárjel közötti az 1909 10-ik iskolai évben iskolába járt tanulók számát jelenti. A nyűgjei (—) azt jelenti, hogy az illető helyről a kérdőív visszajött ugyan, de a kérdésre válasz nem adatott. A számok mellett levő kérdőjel (?) azt jelenti, hogy ott a közölt adat valószínűleg téves, illetve hogy hasonadattal ellentmondó. Ezek után megfelelő rövidítéssel jönnek azon egyházközségek, illetve szórványok, melyek az anya-, társegyházhoz tartoznak, illetve a missziói körbe vannak beosztva. V. Amely helyneveknél a fentebb említett adatok egyike vagy másika, vagy mindegyike hiányzik, ez azt jelenti, hogy onnan adatok nem érkeztek be vagy azt, hogy ott ilyen adatok nincsenek, vagy pedig nem is lehetnek. Ahol pedig a társ-, leány-, fiókegyházakra vonatkozó adatok nincsenek közölve, ott az adatok vagy az anyaegyháznál közölt adatokban, foglaltatnak, vagy ily adatok közölve nem is lettek. VI. A Horvát-Szlavón- Dalmátországi községek helyneveinél a pk. = polgári községet, adók. — adóközséget jelent. Ahol ezeknél a lélekszám kiírva nincs, (adóközség, telep, puszta stb.) az azt jelenti, hogy ezen helynek a lélekszáma azon polgári község lélekszámában foglaltatik, amelyekhez mint polgári községhez, az csatlakozik.
