Hegedűs János (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára az 1911. évre (Budapest, 1911)
i az alapszabályok 2. §-ára, dönt az egyesületnek a szövetségben való bennmaradhatása és a szövetségi jelvény viselésének engedélyezése iránt. Bármely ifjúsági keresztyén-egyesület akkor válik a szövetség tagjává, ha csatlakozási kérelmét a nemzeti bizottság elfogadta. A szövetség kiadásait önkéntes adományokból fedezi. A szövetség vagyona feloszlás esetén a Protestáns Árvaházra száll. Ha az egyesület az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást, illetőleg hatáskörét meg nem tartaná, avagy további működése által az állam vagy a tagok érdekét veszélyeztetné, a m. kir. kormány által haladéktalanul felfüggeszthető s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlatható vagy esetleg az alapszabályoknak a leg; pontosabb betartására különbeni feloszlatás terhe alatt kötelezhető. A szövetség elnöke : Szilassy Aladár id., a közigazgatási bíróság másodelnöke, a tolnai ehm. gondnoka. (Budapest, VII., Wesselényiutcza 71.) Alelnök: Konkoly-Thege Béla dr. kir. törvényszéki biró (Komárom). Főtitkár: Forgács Gyula 1. (Péczel). Országos titkár: Megyercsy Béla 1. (Budapest, VIII., József-körut 68/1. 9.). Pénztáros: Szilassy Aladár dr. if}., orvos (Budapest, VII., Wesselényi-utcza71). Ellenőr: Koesogh András dr. főreáliskolai tanár (Budapest, VIII., Baross-utcza 17.). A szövetség intéző-szerve a nemzeti bizottság, melynek 30 tagja van A szövetség lapja az „Ébresztő", melynek szerkesztője B. Pap István theol. igazgató. A lap minden hónap elsején jelenik meg. Előfizetési dija: egy évre 2 korona. Kiadóhivatal: Budapest, VII., Erzsébet-körút 7. Az országos titkár egyszerű meghívásra bárhol saját költségén megjelenik. Tanácscsal, útmutatással, alapszabálytervezettel szolgál. - Istentiszteletet végez, felolvas, előadást tart. Bésztvesz a kezdeményezés és szervezés munkájában. A párisi alap, mely az alapszabályok 2. §-ában olvasható s feltétlen biblikus, keresztyén alap, nevét onnan vette, hogy a keresztyén ifjúsági egyesületek küldöttei a világ minden részéről az 1855-ik évben épen Párisban jöttek össze s ott határozták el, hogy egy olyan alapot keresnek, amelyen a világ összes evangéliumi keresztyén egyházainak ifjúsága egyesíthető legyen. Ez az alap a felfeszitett és feltámadott Krisztusba vetett hit. A párisi alapon álló ifjúsági egyesületek ezéljuknál és munkájuknál fogva a legalkalmasabbak arra, hogy a lelkészek és tanítók általuk az ifjúságban előmozdítsák egyházuk javát. A czélt az alap fejezi ki ; a munka háromféle: építő (egyszerű bibliaolvasás és magyarázat), ismeretterjesztő (történet, földrajz, természettudományok, közegészség stb.), száraim koztató (helyes szórakozások nyújtása által elvonni az ifjúságot a káros szórakozásoktól). Kálvin-szövetség. (Titkári iroda: Budapest, IV., Molnár-utcza 17. Pénztár: Budapest. IX., Kálvin-tér 7.) A Kálvin-szövetség 1908. junius 16-án alakult meg Budapesten a már jóváhagyott alapszabályok alapján. A Szövetség czélja a magyar kálvinista egyház híveinek az egész országra kiterjedő oly nagyobb arányú egységes szervezetbe való tömörítése, melynek keretében együttes munkálkodást fejthetnek ki a hívek az egészséges társadalmi és egyházi élet emelése, a vallásos és szocziális érzés megszilárdítása, a szellemi és anyagi jólét előmozdítása terén, hogy a gyenge, az erőtlen, a lankadó felemeltessék, a közönyös, a hitetlen felébresztessék, a munkás, az érdeklődő hivő megerősittessék. A czélelérése végett felhasználja a szövetség a szó, toll és nyomatott betű hatalmát. Évi közgyűlésein s rendezendő szocziális kurzusain, felolvasó- és vitaestélyein tárgyalja a legégetőbb társadalmi problémákat s azokat igyekszik Kálvin szellemében a purdán egyszerűség és a felélesztett kötelességérzet segítségével az egyházra, államra és az egyénre nézve legkedvezőbb utón megoldani s a nemes és tiszta ideálok beoltása és megerősítése által igyekszik a hívek életébe irámyitólag befolyni, Harczosokat nevel és képez a jó ügy javára, igyekszik megtölteni őket azzal az odaadó áldozatkészséggel, mely az élet. ezélját nem látja betöltöttnek a mindennapi anyagi szükségletek és élvezetek elérése által. Harczosokat igyekszik- nevelni annak a nemesebb iránynak, a melynek diadalra jutásától társadalmunknak és nemzetünknek jobb jövője függ. E czélja elérésében mig egyrészt kéri és reméli az egyház támogatását és jóakaratát, másrészt könnyebbé és sikeresebbé teszi annak munkáját, tevékenységével az élő és cdkotó egyház nagy fontosságát bizonyítva a köznapi életnek minden eshetőségei között. Fejlődő, átalakulásban lévő társadalmunkban megőrizni és tovább fejleszteni igyekszik a szabadságnak, felelősségérzetnek és alkotó keresztyénségnek nagy ideáljait! Ez elvekből kifolyólag a szövetségnek, illetőleg tagjainak gyakorlati iránya és feladatai vannak, mert a szocziális kérdések, az egyház és társadalom közti érintkezés tudományos és gyakorlati megvilágításán kívül a szövetségnek és tagjainak feladata megfigyelni az egyes községek és az egész egyházban mutatkozó társadalmi bajokat. Felderíteni az okokat és javasolni gyógyító szereket. Ezen vezérelvekhez képest az alapszabályok a szövetség czéljait a következőképen körvonalozzák: A szövetség czélja a magyar kálvinista (református) egyház híveit — a szocziális érzék fejlesztése és a vallásosság megerősítése által
