Hegedűs János (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára az 1911. évre (Budapest, 1911)

□ euezetés.

A magyarországi református egyház magában foglalja a magyar koronához tartozó országok területén levő összes református egyházközségeket. (Egyh. 1. t.-cz. 1. §.)

Ezeken kivül teljesiti a külföldön levő magyar református hivek és egyházközségek gondozását is. (Egyh. VIII. t.-cz.)

A magyarországi református egyház önkormányzati joggal biró testületéi: az egyházközségek, egyházmegyék és egyházkerületek. (Egyh. I. t.-cz. 6. §.)

Az egyetemes konvent intézi a magyarországi református egyházat egyetemesen érdeklő ügyeket. (Egyh. I. t.-cz. 69. §.)

A zsinat a magyarországi református egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő gyűlése. (Egyh. I. t.-cz. 81. §.)

A magyarországi református egyház zsinatpresbyteri elvek szerint igazgatja és kormányozza magát. (Egyh. 1. t.-cz. 2. §.) Minden testületéiben, hatóságaiban és bizottságaiban egyháziak és világiak is részt vesznek.

A zsinat élén állnak a zsinati tagok és képviselők által a püspökök és főgondnokok közül választott elnökök és alelnökök.

Az egyetemes konvent elnökei: a hivatali korra nézve legidősebb püspök és cgyházkerületi főgondnok.

Az egyházkerület elnökei: a püspök és egyházkerületi főgondnok.

Az egyházmegye elnökei: az esperes és egyházmegyei gondnok.

Az egyházközség élén áll: a lelkész, de ahol eddig szokásban volt, a lelkésznek elnöktársa a főgondnok.

Az autonom testületek (egyházkerület, egyházmegye, egyházközség) akaratelhatározásaikat közgyűléseikben gyakorolják.

A magyarországi reformátusok érvényben levő törvényeit a Budapestre, 1904. évi november hó 10-ére összehívott zsinat alkotta meg.1

I. t.-cz. szól az egyház alkotmányáról és szervezetéről.

II. t.-cz. szól a lelkészválasztásról; missziói, katonai, letartóztatás! és javítóintézeti lelkészek s általában az állami, alapitványi és törvényhatósági vagy községi közintézeteknél működő lelkészek, állandó vallástanitó lelkészek, segéd és helyettes lelkészek alkalmazásairól és elhelyezéséről; a kegyeleti időről.

III. t.-cz. az egyházi adóról.

IV. t.-cz. a magyar országos református egyházi közalapról.

V. t.-cz. az egyházi törvénykezésről.

VI. t.-cz. a köznevelési és közoktatási szervezetről.

VII. t.-cz. az országos református lelkészi nyugdíj- és özvegy-, árva-gyámintézetről.

VIII. t.-cz. a külföldön levő magyar református hivek és egyházközségek gondozásáról.

IX. t.-cz. a magyar református egyházi törvényeknek a magyar koronához tartozó Horvát- és Szlavón országok területén való végrehajtásáról.

Ezek a törvények 1907. évi augusztus hó 1-én léptek éleibe. (Konvent 1907. 84. sz. h. 9. pont).

Az érvényben levő törvények idézése következőleg történik: Egyh. I., II. stb. t-cz. 1., 2. stb. §. a), h) pontja vagy első, második bekezdése. Pl.: Egyh. I. t.-cz. 10. §. a) pont, második bekezdés.

A zsinati határozatoknál hivatkozás van a zsinatra, a zsinati határozat számára és utána

1 Ezen zsinat I. t.-cz. 8. §-a szerint az erdélyi egyházkerületnek belügyi ■ autonóm intézésére nézve épségben hagyta az erdélyi egyházkerülelnek az Approbata ésVGompiláta Constitutio I részében és az 1691. évi Leopoldinum diploma 2., 3. pontjaiban biztosított jogát és a'több százados különállás folytán kifejlett alkotmányos szervezetét. Mindezekre vonatkozó jogszabályok a zsinat 1905. évi 556. sz. hat. értelmében az egyh. törvények hivatalos kiadása K) mellékleteként I—IX. pontok alatt vannak csoportosítva. Egyebekben pedig az erdélyi reform, egyházalkotmányi szervezet »Az erdélyi ev. ref. Egyházkerület Utasítása (1895.'« ez. a. vannak felsorolva.

1