Tóth Sámuel (szerk.): A Magyarországi Ev. Ref. Egyház egyetemes névtára az 1886. évre (Budapest, 1887)
£ olt. Az egyes egyházak részére megjzivesek voltak a lelkipásztor urak Jţ? anya, hanem a leány- és fiókegyházak,j$g- a szórványokban élő hitrokonaink száríetőleg pontosan kitüntetni, és igy megtéteelsö kísérlet arra nézve, hogy magunkat, hitezetünk tagjait számba yegyük, és igy majd óvetkezik az idő, midőn kimutatás készíttethetik ,rról, hogy mennyiben és miként van gondoskodva a 'felöl, hogy e haza területén minden evang. ref. valláséi egyén részesülhessen az egyház boldogító áldásaiban, a mint e nagy szükségre már az 1885-ik évi konvent 52-ik számú határozatában reá mutatott. Egyházkerületeinkben ugyanis, a legutóbbi egyházi névtárak adatai szerint, a lélekszám volt : A dunamelléki e. kerületben 340,936 az 1883. A dunántúli A tiszáninneni A tiszántúli Az erdélyi 225.671 az 1880. 225,707 az 188>. 835.671 az 1884. 341,487 az 1886. í© a!-« a^4 <o Összesen : 1.969,472. *) Az 1881. év elején végzett országos népszámlálási adatok szerint a magyarországi 63 megye területén 2.023,257 református lélek íratott össze. — A megyék közül lCO-ig sem emelkedik a református hívek száma: Árva (27), — Liptó (45), — Moson (62), — Turócz (34) megyékben. — Az egy ezeret nem éri el: Alsófehér (917), —- Csík (321), — Sáros (262), — Szepes (413), — Trencsén (145), — Zólyom (168) megyékben. Tizezeret nem halad túl: Besztercze-Naszód (2087), — Brassó (3228), Esztergom (8390), — Bogaras (1335), — Győr (7129), — Hont (7565), — Hunyad (6568), — Krassó-Szörény (1619), — Máramaros (6790), — Nagy- Küküllő (5999), — Nógrád (3581), — Nyitra (6668), — Pozsony (7634), — Szeben (1110), — Temes (5138), — Torontói (8111) megyék területén. Százezerén felül vannak: Bihar (184890), — Hajdú (135744), — Jász- Nagykun-Szolnok (113192), — Pest-Pilis-Solt (177542) megyékben. **) Az 50-es években jelent meg egy névtár a magyarországi 4 egyházkerület egyházairól következő czím alatt: „A magyarországi és Temesbánáti helv. hitvallású egyházak, lelkészek, tanintézetek, tanárok és tanítók összes névkönyve 1855-ik évre. Hiteles adatok után. Pesten Ilartleben Kontód Adolf sajátja. Kis 8-ad rét 1 -Vili. + 272. lap.1- Az egésznek összeállítása s a benne lévő adatok szomorú jelei azon nehéz időknek, melyekben reformált egyházunk akkor élt, az absolutis mus sötét korában. A dunamelléki és tiszántúli egyházkerületekben az egyházmegyéknél sehol sincs említés a világi elemről, a gondnokokról; Debreczen, 1887. márczius 21-én. Jelenleg- pedig- ezen névtár adatai szerint a lélekszám 2.024,699-et teszen.*) Ez tehát az első jámbor kísérlet, hogy a magyarországi öt egyházkerületről a statisztikai adatok együtt összeállítva adattak ki. **) És most, a midőn közrebocsátom a magyarországi ev. ref. egyház ezen egyetemes névtárát, mely egyik szerény tanujel kíván lenni a magyarországi öt egyházkerületnek immár ténynyé vált egyesüléséről, a szorosan együvétartozás élénk tudatáról, egyszersmind emlékeztet a benne foglalt adatok mérlegelése s egybevetése után arra is, hogy még nagyon sok dolog, igen számos fontos egyházi érdekünk van, melyek csak közös erővel, egyesített és összhangzó munkássággal oldhatók meg biztosan és sikeresen ; és csak ha az egyesült erővel történő munkakifejtés folytattatik és mindinkább erősbül, teljesítheti egyházunk jövőben missziószefű feladatát és lesz továbbra is az evangeliomi keresztyénségnek és bithüségnek, a józan felvilágosodásnak és magyar nemzetiségnek hű ápolója és fentartója. A mire segélje a gondviselés. a dunántúli kerületben már fel vannak tüntetve az egyházmegyei gondnokok; a tiszamelléki egyházkerületre vonatkozó adatok vannak legrészletesebben kimutatva, még az egyes egyházak gondnokai is megneveztetvén. — A tanintézetek közt Halas, Kun-Szentmiklós, Gyünk mint magán algymnásium, Kecskemét theol. intézettel és magán felgymnásiummal, Nagy-Kőrös teljes nyilvános gymnásiummal vannak feltüntetve. Losoncz, Pápa VIII osztályú gymnásiummal, Csurgó IV osztályúval, Miskolcz teljes gymnásiummal és leánynöveldével, Kimaszombat VI osztályú középtanodával, Sárospatak akadémiával és gymnásiummal, Debreczen csak fögymnásiummal és Sziget mint lyceum van kimutatva. Logmostohábban jár el tehát „a hiteles adatok után“ készített névtár a tiszántúli egyházkerület irányában, midőn a debreczeni theologiai és jogakadémiáról egyetlen szóval sem emlékezik meg; a vidéki gymnásiumokról pedig teljesen halgat; az azokban működő tanerőket a népiskolai tanítók közé sorozza. A statistikai adatok végeredménye következő: Dunamelléki e. kerület: 307,770 lélek 29,625 tanuló. Dunántúli „ „ 211,578 „ 22,790 Tiszáninneni ., „ 241,182 „ 17,868 „ Tiszántúli „ „ 751,312 „ 33,700 „ Összesen: 1,511,842 lélek 103,983 tanuló. Tóth Sámuel, az egyetemes konvent egyik jegyzője.
