Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-07-30 / 13-14. szám
13 Buenos Alre9, 1953. július 30. MAGYAROK ÚTJA SZÍNHÁZ- zene Karen Anna Különös, szokatlan témájú darabot mutatott be a Magyar Színjátszó Társaság legutóbbi előadásán. Ryn Rand ...Karen Anna” című háromfelvonásos darabja került színre. A darab könnyűfajsúlyú, de izgalmas, lebilincselő témát tálal fordulatosán. A mindvégig a tárgyalóteremben lejátszódó bűnügyi darab cselekményényébe a nézőteret is bevonja és a végső probléma megoldását, a vádlott elbírálását pedig egyenesen a nézőtérre bízza. A jól pergő előadást Szilasy László rendezte. Karen Anna címszerepét Eszenyi Olga játszotta a tőle megszokott kiváló drámai készséggel. A tanuk, Komár Júlia, Vaszarv Piroska, Páger Antal, mind hatalmas nyiltszíni ta*psot kaptak, mert megmutatták, hogv egy igazi művész a legkisebb Hzerepben is nagyszerűt tud alkotni. Ugyancsak kiválóak voltak a többi tanúk: Vary Zoltán, Tóth Ferenc, Tornyai László, Kovács László, Kovács Károly, Kincses Ferenc, Kincses Éva. Szilasv László a nagyszerűen megformált védőügyvéd szerepében aratott sikert, Cselle Lajossal az ügvésszel együtt. Doráti Antal A jogi Egyetem nagy dísztermében ezúttal magyar dirigens, Doráti Antal vezényelte a Radio del Estado zenekarát. Doráti a budapesti állami zeneakadémián Bartók és Kodály növendéke volt. Ezt élénken bizonyítja nagy tudása, mely minden zenei problémára talál logikus magyarázatot, a®mit dirigálásával jól érthetően ki is tud fejezni. így tehát nagyon is természetes az a rendkívülien nagy hatás, melyet ő hallgatóira gyakorol. Tegyük hozzá még határozott zenei egyéniségét, melynek segítségével érdekességet, változatosságot, melegséget és mondjuk lüktető életet visz minden interpretálásába. így tökéletesen igazoltnak és érthetőnek találtuk azt a hihetetlen lelkesedést, mellyel a zsúfolásig telt terem a vendég művésznek hódolt. Először Brahms 3. F dur szimfóniája szólalt meg, melynek jellege, hangulata a nagy német szerző karakterét pontosan magán viselte és melyet az egész hallgatóság meg is értett. Mint argentínai szerzemény Boeronak Crepúsculo Pampeano-ja került előadásra, melyet a Mesterdalnokok előjátékának hódító hangjai követtek. Tomboló taps és számtalan újrahívás bizonyította a közönség meleg háláját, melyet ennek az elsőrendű zenekari vezérnek le akart róni. Rabaud: „Marouf”, lírikus vígopera. Rabaud nem nagy igényű, de mulatságos egyetlen színpadi műve ezúttal sem tévesztette el hatását. Mindenki szívesen fogadta a sok komikus epizódot, melyeken Maroufnak, a szegény kairói cipésznek, át kellett esnie, hogy végre gonosz feleségétől megszabadulhasson. Maga a zene nem képvisel nagy értéket, de határozott keleti jellegével (szövege az Ezeregyéj egyik orientális meséjét tárgyalja) jól alátámasztja a különböző szituációkat. Most is, mint néhány év előtt, Renée Mazella mint hercegkisasszony nagyon jól beleélte magát szerepének legkülönbözőbb epizódjaiba, de jó volt partnere Jauqcs Jansen is, ki kellemes baritonját a legbonyolultabb viszonyokkal is összhangba tudta hozni. Az összes többi szereplőt is általános dicséret illeti. Még kiemeljük a stílusnak jól megfelelő színpadi rendezést, mely Pierre Wolff (a dirigens fia) szakértői munkájának eredménye. I. H. K. Verdi-sorozat Veronában A veronai világhírű szabadtéri opera ezévi idényét Verdi kultuszának szenteli. Az „Aida” a „Trovatore” és ^Végzet hatalma’’ előadásait készítik’ elő, mindhármat káprázatos rendezésben, pompás és újszerű díszletekkel erősen megnagyitott zenekarral és óriási statisztériával. Rendezőjük: Pabst György, osztrák szcenografus és film rendező. Az „Aida díszletei három dimenziójóak, köztük 18 m. magas építmények is szerepelnek a templomok, paloták között: alattuk a Nílus vize hömpölyög, míg a távolból piramisok és pálmák díszítik a színt. A győzelmi felvonásban elefántok vonulnak fel, s Így jelenik meg a nézőtéren a diadalmasan bevonuló hadvezér: Radames. A „Trubadúr" díszletezése a legmodernebb színpad-technikai újításokkal történik, 8 remekül világítja meg e nagyhatású romantikus opera képeinek jeleneteit. A Végzet hatalmának" rendezése és különösen megvilágítási effektusai egészen megkapóan újszerűek. A különféle szín és fényárnyalatok végül a háttér misztikus fekete sötétjébe olvad be, s ezzel is érzékelteti a rendező az opera tragédiáját átszövő „végzet" kérlelhetetlenségét. (I.C. Di C.) FÉLREÉRTÉS? Meglepődve olvastuk, hogy a Centro Húngaro új vezetősége ellen tüntető kilépések Bonczos Miklós kilépésiével kezdődtek. Nyilván félreértésről, vagy szándékos ferdítésről van szó, mert Bonczos Miklós egészségi állapota miatt, még a! régi vezetőség idején vonult vissza, hangsúlyozva azonban, hogy továbbra is pártoló tagja marad az egyesületnek. Ez a bejelentés a választás e 1 ő t t történt s valószínű összefüggésben volt azokkal az elriasztó kortes-jelenségekkel, amelyek Bonczos Miklóst már a jelölések előtt elkedvetlenítették. Kiadóhivatalunkban újra kapható Wass Albert kisregénye: EMBER AZ ORSZÁGÚT SZÉLÉN Folyt, az előző oldaláról. * gó embert csak az elkövetkezendő bosszúállás reménye tartja eszméleténél és a bosszú mindig erősebb a megtorlást kívánó cselekménynél. Teke Dénes, miközben a kötél zsibbasztotta a karját, a szadistán is túltevő mazochizmussal úgy vélte, hogy nem gyűlöli eléggé ezt az embert. Félt a saját jóságától, ezért fokozni kívánta szenvedéseit. Vissza Budapestre! — Miért szöktél meg, te reakciós kutya? — kérdezte Kovács Pál, miközben belerúgott a lábszárába. — Én magam sem értem. —■ felelte Teke Dénes. — Ha jól megvizsgálom a cselekedetemet, én nem is vagyok reakciós. A-zok a reakciósok, akik otthon maradnak, mert azok bíznak abban, hogy a kommunizmus nem tarthat soká. Én elszöktem, mert azt hittem, hogy örökké fog tartani. A főhadnagy szorított egyet a kötélen. — Hogy elmenjen a jó kedved. A kikötések után huszonnégy órán keresztül folyt a kihallgatása. Ezt is négy órás turnusokban, de megszakítás nélkül végezték. Amikor az egyik ávós kifáradt, folytatta a másik. 0 — Hol keltél át a magyar határon? — Hidasnémetinél? — Ki volt a csempészed? — Nem kellett csempész. Ott születtem, életem legnagyobb részét ott éltem le, gyakran jártam át régebben határátlépési engedéllyel is, jól ismertem tehát a járást. — Melyik határőrt vesztegetted meg? — Nem kellett megvesztegetnem. Pénz nélkül is át tudtam menni. Ezek voltak a leggyakrabban előforduló kérdések és feleletek. Többet nem tudhattak meg tőle, mert ezúttal nem volt céljukban, hogy ártatlanokat belekevertessenek s a feleletek teljesen megegyeztek az igazsággal. Kovács Pál főhadnagy azonban nem hitte ezt. Többet akart tudni. Kényszeritette tehát, hogy ruháit levesse és egy másik zárkába vitte be őt. Ez egy cementcella volt, egy méter-négyzet alapterületű és 150 centiméter magas. Fázott, sem leülni, sem állni nem tudott, valahányszor le akart guggolni, az őr a kémlelőlyukon át bekiabált. Másnap sürgönyértesités jött Budapestről, hogy azonnal .szállítsák fel a fővárosba. Éppen oly nagyon meggyűlök kinzója, Kovács Pál, szállt fel vele a budapesti vonatba, melyet Budapesten bécsi gyorsnak neveznek. Karjai élettelenül csüngtek le oldala mellett, ő maga is, atléta természete dacára, már alig birt felvánszorogni a kocsiba, a három napos kínzás annyira kikészítette Teke Dénest. — Te ugyan nem fogsz ezzel a karral bokszolni többet. — Mondotta őre, mikor élettelenül lelógó karját s őt magát is vánszorogni látta. Én persze egy pillanatig sem hiszem, hogy élve szabadulsz, de nem is tellne nagy örömed benne. Mit is tudnál kezdeni ilyen nyomorék karokkal. Teke Dénes nem felelt. Nem akart, de nem is volt képes feleselni vagy vitatkozni, annyira zsibbadt volt a teste is meg a lelke is. — Azt hiszem, hogy valami nagy pecsenyét akarnak belőled csinálni. — Csevegett vele Kovács Pál. — Különben nem adtak volna ilyen sürgős távirati utasítást. Még lehet, hogy valami politikai érdekességet fogtam benned és jelen lehetek az akasztásodnál. Folytatás kÖT. számunkban: “Az AVH-s egyedül ér Pestre"' HÍREINK Kutasi Kovács Lajosnak, a Brazíliában élő tehetséges és igen termékeny Írónak új műve jelent meg. A „Megvirradt” című kisregényének címlapját és illusztrációit Juharos István festőművész, a newarki akadémia professzora rajzolta. Kutasi Kovács Lajos most egy művészeti lexikonon dolgozik. A Satiago de Chile-i Szent István Kulturális és Segítő Egyesület elnöksége, választmánya és tagjai fájdalommal jelentik, hogy Simon István az egyesület társelnöke, alapító és választmányi tagja elhunyt. Töretlen magyarsága 25 évi külföldi tartózkodása <? alatt világító fáklyaként mubíitot utat Chile régi és új magyarjainak. • Az argentin főváros szívében, a Florida tucumáni szakaszán gépipari kiállítás nyílt meg, amelyen felvonult az argentin ipar büszkesége, a belföldi motorgyártás. Külön büszkeség számunkra, hogy a kiállítás főhelyén láthatjuk a kiváló magyar mérnök, Bartha Szabolcs gyönyörű kis-motor konstrukcióját. Ä legjobb eredményekkel kipróbált, eredeti újításokkal épített motorok tömeggyártását már megkezdte Bartha Szabolcs, cégtársával, Jorge Delgui-vel, aki egyébként régi barátja kolóniánknak és felesége is magyar. • A legutóbbi számunkban a platanosi magyar intézetről közölt fényképeket Horváth János és a Trebol-fotó készítették. Chacabuco 863 szám alatt, a Casal Catalunya-ban 1953. auusztus 1-én, este fél 8 órakor, bemutatja VASZARY JÁNOS: A meztelen lélek botránya Történik egy spanyol városban. Rendező: PAGER ANTAL Csak felnőtteknek! EUROPA Ékszer- és éraszaküzlet VÁNDOR és PÉTER Grl. JUAN D. PERON (ex Munro) Mokrány fiainbrériájában mindig friss árut kaphat! Lavalle 370 T. E. 31 — 3673 Márkás óra, ékszer! nagy választékban Ékszer- és érajavltás, készítés és átalakítás! Kovács Cyula VILLA MARTELLI, Laprida 3707 Vonattal: Presidente Peróntól Padilláig, vagy J. B. Justolg. Kollektivó: 19, 267, 203, 114.
