Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-02-10 / 5. szám

Nem sokaság, hanem Lélek s szabad nép tess csuda dolgokat. (berzsenyi danied Año VI. Ng5. — VI. évf. 5. sz. 01 Jgnjqaj. -£g6( ‘sojiv souana MAGYAROK IITJA REDACCION V ADMINSTRACION : RECONQUISTA 558, BUENOS AIRES La Senda de los Húngaros REGISTRO DE LA PROPIEDAD INTELECTUAL Ng 392370 HOZZÁSZÓLÁSOK AZ EGYSÉG-VITÁHOZ kisbarnaki Farkas Ferenc. Máriafíi Lajos, Baross Gábor és a „Torontói Csoport" nyilatkozata Talán akadnak olyanok, akik az emigráció lel- f ki egysége, szellemi és politikai összetartozása ér- j dekében végzett felderítő munkánkat már eleve eredménytelennek tartják. Valószínű, hogy anké­tünk nyomán nem is születik meg itt az a világ­szervezet, amelyről a vitát elindító cikkünk álmo­dozott. Bizonyos azonban, hogy a különböző, egy célt szolgáló vélemények összehasonlítása csak hasznára lehet annak az egységszervezetnek, amely­nek valamilyen formában mégis meg kell valahol születnie. S hisszük, liogy meg is születik, amint | arra elérkezik az idő. S nagy könnyebbség lesz ak­kor az eljövendő rendező erőnek, hogy a ma még különböző irányokban futó fogaskerekeket össze­illesztve úgy indítsa meg a gépezetet, hogy annak minden alkatrésze hasznos munkát végezzen. Ezúttal ismét megszólaltatjuk a magyar emig­ráció számottévő gondolkodóit, hogy az emigráció összefogására vonakozó, újabb gondolatokat el­juttassuk a világ minden tájára, ahol a világese­mények egyre kedvezőbb fejleményeinek izgalmá­ban vár, és reménykedik a hazátlan magyarság. * Az emigráció egységét egy kis jóakarattal meg lehet tér emteni.. . kisbarnaki Farkas Ferenc ve­zérezredes, emigrációnk egyik katonai vezetője, a Magyar Sza­badság Mozgalom elnöke. Kéré­sünkre küldött válaszát alánt ismertetjük: Röviden csak annyit, hogy ter­mészetesen szükségesnek tarta­nám egy pártokon felülálló ma­gyar emigrációk világszervezet megteremtését, de ha ezt netán egyes személyek saját politiká­juk alátámasztásához kívánnák titokban igénybe venni, akkor ez az a gondolat már eleve megbu­kott. Nagyon szomorú, hogy ez az átfogó világszervezet eddig még nem tudott kialakulni. A cikkben jelzett módot alkalmas­nak tartom, persze emellett az összes nemzeti alapon müHödö társadalmi, kulturális szerveket és mozgalmakat fel kell szólítani, hogy csatlakozzanak a világszer­vezethez. Egy kis jóakarattal és nagyvonalúsággal ezt a sürgető nagy magyar egységet könnyen ép rövid idő alatt meg lehet ala­kítani. A központi és országos szerve­zeteket demokratikus alapon kell megválasztani. Az emigráció 9-ik évében már mindenki láthatja, hogy kik voltak/ azok a magyar férfiak és nők, akik távol min­den anyagias gondolkodástól, ön­zetlenül és szegényesen is szol­gálták az emigrációt és hazájuk érdelteit, akik mertek magyarok lenni, akiknek becsületes múlt­juk van és mertek szemben úszni az árral, akkor is, amikor ez még veszélyes volt. Hála Istennek a magyar emigráció gazdag az ilyen lelkes, öntudatos és önzet­len magyarokban. Szerény megítélésem szerint először a Világszervezet célkitű­zését kell nagy vonásokban rög­zíteni és az öszes magyar lapok­ban leközölni. Másodszor ennek szellemében minden országban álljanak ösz­­sze haladéktalanul az összes nem­zeti alapon működő magyar szervezetek, mozgalmak, egye­sületek — már megválasztott — vezetői és alkossák meg az illető ország emigrációs szervét. Harmadszor: az országos emig­rációs szervek adjanak listát azokról a magyarokról, akik az országos ill, a világszervezet köz­ponti elnökségébe megválasztha­tok. Ezeket a listákat egyesíteni kell és meg kell küldeni minden ország emigrációs szervének. Negyedszer: az országos emic­­rációs szervek válasszák meg a világszervezet 10-15 tagú köz­pontját, melynek az egyes orszá­gok emigrációs szervek elnökei hivatalból is tagjai lennének. Ha akadna magyar szervezet, vagy csoportosulás, amely ebből a nagy magyar összefogásból nem kér, vagy saját maga akar világ­­szervezet lenni, azt egyszerűen ki kell hagyni. A világszervezet scm­­miesetre sem lehet senkim- po­litikai játékszere. Az országos vezeui.u ¿et é, ön­kiin, a világszerve központi vezetőségét kétévenkint lehetne újraválasztani. A világszervezel központja legyen Európa, mert Hazánk Európában van és a fel­szabadulás is innen indul meg. Ez természetesen nem jelenti azt hogy a központi szervben más or­szágokban élő tagjai nem ¡ehet­nek. * Össze kell hívni az 1939-es Ország-gyűlést! Baross Gábor az összeomlás előtti magyar közélet egyik ki­váló képviselője. Emigrációnk­ban a Magyar Országos Bizott­ság keretélten fejt ki politikai ténykedést. Nyilatkozatéiban a következőket mondja: A magyar emigrációs világszer­vezetnek, mint magyar érdekkép­viseletnek megszervezése nyolc év óta szükséges és ma idősze­rűbb, mint valaha. A történelem itélöszéke előtt nehezen lesz véd­hető, a túlnyomó többségben a anüvelt magyar középosztály tag­jaiból álló emigrációnknak az a (mulasztása, hogy hazája érdek­­képviseleti szervét mindezideig nem volt képes létrehozni. Egyet­len enyhítő körülményre hivat­­kozhatik: az 194 6 óta a szabad országokba szivárgott magyar elemek mesterkedései megbon­tották tömegeiket és megzavar­ták lelkületét. A magyar érdekképviseleti szerv létrehozatala nyolc év óta bármely pillanatban keresztülvi­hető volt és ma is az. Ha az ősi magyar alkotmány­hoz hűek maradtunk és annak hagyományos elveihez ragaszko­dunk, s nem akarunk idegen be­folyások alatt, vagy forradalmi eszméket követve, avagy egyéni nagyravágyás rögeszméi által hajtva tévutakat keresni, — az egyetlen valóban komoly megol­dás, Kolombusz tojásaként adva van: követeljük az utolsó, ide­gen befolyás alól mentesen és al­kotmányosan megalakult 1939 évi Országgyűlésnek összehívását, és ezen az alapon egy alkotmá­nyos és felelős magyar kormány­nak kinevezését. Ez az alKotmá­­nyos, felelős magyar kormány terjesszen parlamenti formák kö­zött javaslatokat az Országgyűlés elé azokról a teendőkről, ame­lyek a fennálló körülményekre nak. Ha a magyar érdekképvise­leti szerv a fenti módon megala­kulhatna, “egység-mozgalomra” szükség nincsen, mert az Ország­­gyűlésen bizonyára egy olyan többség fog kialakulni, amely a parlamenti demokratizmus elvei szerint is az ügyek illetékes vite­lére hivatott lesz. Ha azonban az alkotmányos magyar Ország­gyűlés nem alakulhatna meg, az ..egységmozgalomra” okvetlenül szükség volna. Ez az egységmoz­galom kevésbbé a „pártokon fe­­lülállva”, mint inkább valameny­­nyi alkotásra, építésre alkalmas és hajlamos .pártot” magábafog­­lalva, nem szolgálhatja csupán a „közös magyar antibolsevista érdekeket”, hanem nemzetének és hazájának várakozásait követ- I ve. kötelessége vo'na valamennyi i ha<rminc esztendő óta felszínen lévő magyar kérdéssel foglalkoz­va. azoknak nemcsak a magyar­ság. hanem Európa népeinek ér­dekében fekvő megoldását szor­galmazni Egy ilyen célú „egység­­mozgalomnak” kezdeményezésére és sikerhez vezető irányítására egy bizottságot kell létesíteni o­iyan személyekből,' ai.lkn.-k ,a­dása és tapasztalatai, önzetlen hazafisága és áldozatkész bátor­sága 19 44 előtt otthon és 19 4 4 után az idegenben ismeretessé vált. Az eddigi tapasztaltok azt mutatják, hogy mentül kevesebb ilyen magyarból lenne a bizott­ság összeállítva, annál zavartala­nabb és eredménnyel biztatóbb volna a munkája. Nem a bizott­ság létszáma fog annak súlyt és tekintélyt adni. hanem a magyar tömegek és a magyar sajtőszer­­vek erkölcsi és (nézzünk szemé­be a valóságnak) anyagi támoga­tása, amey egyben nélkülözhetet­len függetlenségét is biztosítja. nép, nincs független ország, el­nyomva a nemzeti akarat, meg­csúfolva a nemzeit szuverénitás. Csak elrejtve az otthon szenve­dőki szivében, vagy a világban iszészórt hü magyarok ajkán él a magasztos múlt emlékeként, vagy a szebb jövő reménysége­ként a nemzeti elhivatottság meg nem fogható és mégis léte­ző valósága. • Míg a régi hazában élő milliők az aktív, vagy passzív ellenállás százféle, de mindig a nyomorú­ság, a börtön, a halál kockázatát vállaló útján egyetlen lehetséges kötelességünket, önmagunk és ez által a nemzet lelki és testi át­mentését egységesen teljesítik, addig a náluk jővai szerencsésebb körülmények között élő és a ven­déglátó országok szólás- és moz­gásszabadságát élvező emigráns magyarok a rájuk háruló nagy feladat elvégzésében nem egysé­gesek!. Pedig ez, az emigráció szá­mánál és minőségénél fogva óri­ási munkát végezhetne és talán döntő eredményeket is elérhetne a kommunizmus és Trianon ket­tős bilincsébe vert magyar nem­zet igazságának kiharcolásában. Az eredményes harc alapfelté­­tétele azonban: az egység. Az emigráns magyarok egysé­ge nem új törekvés. Az egység megvalósításának problémája egy idős emigrációnkkal. Bizottmá­nyok és bizottságok, mozgalmak és uniók, szövetségek és egyéb szervezetek igyekeztek eddig is, több-kevesebb sikerrel és többé­­kevésbbé elfogadható jogcímen az egységet létrehozni, természe­tesen eredmény nélkül. Az egy­ség továbbra Is megoldatlan kér­dés maradt. Sokan a meglévő szervezetek) feletti csúcsszervezet létesítésével, mások meg az ame­rikai pénzen felállított Nemzeti Bizottmány átalakításával, vagy kiszélesítésével gondolják ezt a célt elérni. Mivel az emigráció sajátos kö­rülményei, (nagyfokú szétszőró­­dottság, eltérő helyzeti adottsá­gok és lehetőségek, anyagi ne­hézségek stb.) folytán technikai­lag majdnem kivihetetlen a zárt területen belül alkalmazható, a­­lulról felfelé haladó, parlamenta­­risztikus processzusra építeni, vi­lágos, (s ezt a hét éves emigrá­cióban szerzett tapasztalatunk csak alátámasztja), hogy az egy­ség csakis élő tekintély alatt jö­het létre. Egyetemesen elismert vezetés nélkül nincs erős egység. Vezető kell tehát, kinek aláren­deljük magunkat, kinek utasítá­sait követjük ;és engedelmeske­dünk. igenis engedelmeskedünk és az egység megteremtődött. Az egyetlen vitathatatlan te; kintély, kinek minden magyar alattvalói hűséggel tartozik : Horthy Miklós kormányzó, mi­vel neki. és egyedül neki van a magyar nemzettől kapott és tör­vény szerint ma is érvényes man­dátuma. Mint Magyarország tör­vényes államfője ma is ő a ma­gyar nemzeti sztiverénitás élő jnegtestesítöje, az otthon szenve- I dő és az emigrációba szorult ma­­: gyarok egyedül jogos képviselő­­j je, 0 az az alkotmányunkban gyö­kerező tekintély, az a hivatott : vezető, aki alatt minden igaz ma­­! gyár tpraöriil. Hogy Horthy Mikjlós 1944. ok- 1 tóber 16-án aláírt egy bizonyos ..lemondási nyilatkozatot”, az a magyar jog és erkölcs normája , szerint gondolkozó egyetlen em- I bér számára sem lehet kiindulá- I si alap. A kormányzó lemondása érvénytelen. Érvénytelen nem I csak azért, mert ezt ü, mint a I kérdés legilletékesebb megitélője ; már az aláírás pillanatában így j jelentette ki, (hisz ez szubjektív (szempontnak is tekinthető), ha­­! nem érvénytelen a tiszta igazság ! szempontjából, mert a ..lemondá­­! sí nyilatkozat” aláírása a magyar j szuverénitásnak egy idegen ha­talom részéről történt brutális i megsértésével, erőszakos beavat­­! kozásával, lelki és testi kényszer I alkalmazásával jött létre. Csak I súlyosbította ezt a bűnös aktust : az aláírás által elsősorban .érin­tett magyar nemzet és hadserege félrevezetésére irányuló hazug ! jelentések kibocsátása, (v.ö. Ér­­adonyi: HADAK UTJÁN, IV. évf. 42 sz. 18-19). „Vissza kell állítani az erköl­­í esi értékrendet”. — hangzott el nem régen a magyar emigráció : egyik kiemelkedő alakjának ai­­- káról az intelem. Ez az általános i érvényű elv magyar vonatkozás­ban az ősi alkotmányhoz való ra­gaszkodást jelenti. Alkotmányos ¡ gondolkodásunk volt mindig el- I ismert államalkotó képességünk legfőbb alapja. Rendét kell haza­vinnünk, ha a felszabaduláskor megtakarított filléreinken kívül egyáltalán valamit hazavihetünk. Uj rendet, új alkotmányt az e­­migrációban nem szerezhetünk. Egyetlen megoldás, hogy a régit fogadjuk el. Ez a régi Horthy Miklós kormányzósága, ö jelen­ti történelmünkben karunk al­kotmányos alapon nyugvó ' ma­gyar rendjét; v__ ha ugyan vala­ki az utána következő élet és vagyonrabló, nemzetpusztító kor­mányzatokat' rendnek nem ha­­zudja. A Gondviselés megtartotta ne­künk) Horthy Miklóst lelki fris­sességben, testi épségben. Le­gyünk hálásak érte. Nem a 84 éves kormányzónak van szüksé­ge ránk- de nekünk van égetően szükségünk egy pártokon és moz­galmakon felülálló főre, a rab­ságban sínylődő és a világban szétszórt magyarok hívatott kép­viselőjére, Horthy Miklósra, Ma­­(folyt, a köv. odalon) Az egységet csak élő tekintély hozhatja létre Ankéuntk során közöljük az a-'t lábbi megszólalást, amely a ka­nadai magyarság egyik népes csoportjának, a.z úgynevezett .torontói mozgalom’ elindítójá­nak véleményét fejezi ki. „Minden igaz magyar embernek otthon és az I emigrációban egységre kell törekednie.” (Hor­thy Miklós 1952. októ­berben kelt üzenetéből) A 4 4-es tragikus összeomlás­nak száz és százezer magyar e­­sett áldozatul, de lelki és testi pusztulás fenyegeti azokat is, ki­lóét a sors látszólag eddig meg- j kímélt. A fogságban, deportáció- ( ban, koncentrációs és internáló | táborokban elpusztult százezrek mellett, tíz és tízezer magyar me- i nekült ki az országból gerinces j meggyőződéstől, családja menté­sétől, a megtorlás, a felelösség­­revonás félelmétől, vagy a gerinc­telen kollaborálás fiaskójának felismerésétől űzetve. A nemzet zöme számára pedig otthon a ■minden idők legnagyobb zsar­noksága fokozatosan adagolja a lelki és testi halál lassan, de biz­tosan ölő mérgét. Nincs szabad

Next

/
Oldalképek
Tartalom