Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-02-10 / 5. szám
Nem sokaság, hanem Lélek s szabad nép tess csuda dolgokat. (berzsenyi danied Año VI. Ng5. — VI. évf. 5. sz. 01 Jgnjqaj. -£g6( ‘sojiv souana MAGYAROK IITJA REDACCION V ADMINSTRACION : RECONQUISTA 558, BUENOS AIRES La Senda de los Húngaros REGISTRO DE LA PROPIEDAD INTELECTUAL Ng 392370 HOZZÁSZÓLÁSOK AZ EGYSÉG-VITÁHOZ kisbarnaki Farkas Ferenc. Máriafíi Lajos, Baross Gábor és a „Torontói Csoport" nyilatkozata Talán akadnak olyanok, akik az emigráció lel- f ki egysége, szellemi és politikai összetartozása ér- j dekében végzett felderítő munkánkat már eleve eredménytelennek tartják. Valószínű, hogy ankétünk nyomán nem is születik meg itt az a világszervezet, amelyről a vitát elindító cikkünk álmodozott. Bizonyos azonban, hogy a különböző, egy célt szolgáló vélemények összehasonlítása csak hasznára lehet annak az egységszervezetnek, amelynek valamilyen formában mégis meg kell valahol születnie. S hisszük, liogy meg is születik, amint | arra elérkezik az idő. S nagy könnyebbség lesz akkor az eljövendő rendező erőnek, hogy a ma még különböző irányokban futó fogaskerekeket összeillesztve úgy indítsa meg a gépezetet, hogy annak minden alkatrésze hasznos munkát végezzen. Ezúttal ismét megszólaltatjuk a magyar emigráció számottévő gondolkodóit, hogy az emigráció összefogására vonakozó, újabb gondolatokat eljuttassuk a világ minden tájára, ahol a világesemények egyre kedvezőbb fejleményeinek izgalmában vár, és reménykedik a hazátlan magyarság. * Az emigráció egységét egy kis jóakarattal meg lehet tér emteni.. . kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes, emigrációnk egyik katonai vezetője, a Magyar Szabadság Mozgalom elnöke. Kérésünkre küldött válaszát alánt ismertetjük: Röviden csak annyit, hogy természetesen szükségesnek tartanám egy pártokon felülálló magyar emigrációk világszervezet megteremtését, de ha ezt netán egyes személyek saját politikájuk alátámasztásához kívánnák titokban igénybe venni, akkor ez az a gondolat már eleve megbukott. Nagyon szomorú, hogy ez az átfogó világszervezet eddig még nem tudott kialakulni. A cikkben jelzett módot alkalmasnak tartom, persze emellett az összes nemzeti alapon müHödö társadalmi, kulturális szerveket és mozgalmakat fel kell szólítani, hogy csatlakozzanak a világszervezethez. Egy kis jóakarattal és nagyvonalúsággal ezt a sürgető nagy magyar egységet könnyen ép rövid idő alatt meg lehet alakítani. A központi és országos szervezeteket demokratikus alapon kell megválasztani. Az emigráció 9-ik évében már mindenki láthatja, hogy kik voltak/ azok a magyar férfiak és nők, akik távol minden anyagias gondolkodástól, önzetlenül és szegényesen is szolgálták az emigrációt és hazájuk érdelteit, akik mertek magyarok lenni, akiknek becsületes múltjuk van és mertek szemben úszni az árral, akkor is, amikor ez még veszélyes volt. Hála Istennek a magyar emigráció gazdag az ilyen lelkes, öntudatos és önzetlen magyarokban. Szerény megítélésem szerint először a Világszervezet célkitűzését kell nagy vonásokban rögzíteni és az öszes magyar lapokban leközölni. Másodszor ennek szellemében minden országban álljanak öszsze haladéktalanul az összes nemzeti alapon működő magyar szervezetek, mozgalmak, egyesületek — már megválasztott — vezetői és alkossák meg az illető ország emigrációs szervét. Harmadszor: az országos emigrációs szervek adjanak listát azokról a magyarokról, akik az országos ill, a világszervezet központi elnökségébe megválaszthatok. Ezeket a listákat egyesíteni kell és meg kell küldeni minden ország emigrációs szervének. Negyedszer: az országos emicrációs szervek válasszák meg a világszervezet 10-15 tagú központját, melynek az egyes országok emigrációs szervek elnökei hivatalból is tagjai lennének. Ha akadna magyar szervezet, vagy csoportosulás, amely ebből a nagy magyar összefogásból nem kér, vagy saját maga akar világszervezet lenni, azt egyszerűen ki kell hagyni. A világszervezet scmmiesetre sem lehet senkim- politikai játékszere. Az országos vezeui.u ¿et é, önkiin, a világszerve központi vezetőségét kétévenkint lehetne újraválasztani. A világszervezel központja legyen Európa, mert Hazánk Európában van és a felszabadulás is innen indul meg. Ez természetesen nem jelenti azt hogy a központi szervben más országokban élő tagjai nem ¡ehetnek. * Össze kell hívni az 1939-es Ország-gyűlést! Baross Gábor az összeomlás előtti magyar közélet egyik kiváló képviselője. Emigrációnkban a Magyar Országos Bizottság keretélten fejt ki politikai ténykedést. Nyilatkozatéiban a következőket mondja: A magyar emigrációs világszervezetnek, mint magyar érdekképviseletnek megszervezése nyolc év óta szükséges és ma időszerűbb, mint valaha. A történelem itélöszéke előtt nehezen lesz védhető, a túlnyomó többségben a anüvelt magyar középosztály tagjaiból álló emigrációnknak az a (mulasztása, hogy hazája érdekképviseleti szervét mindezideig nem volt képes létrehozni. Egyetlen enyhítő körülményre hivatkozhatik: az 194 6 óta a szabad országokba szivárgott magyar elemek mesterkedései megbontották tömegeiket és megzavarták lelkületét. A magyar érdekképviseleti szerv létrehozatala nyolc év óta bármely pillanatban keresztülvihető volt és ma is az. Ha az ősi magyar alkotmányhoz hűek maradtunk és annak hagyományos elveihez ragaszkodunk, s nem akarunk idegen befolyások alatt, vagy forradalmi eszméket követve, avagy egyéni nagyravágyás rögeszméi által hajtva tévutakat keresni, — az egyetlen valóban komoly megoldás, Kolombusz tojásaként adva van: követeljük az utolsó, idegen befolyás alól mentesen és alkotmányosan megalakult 1939 évi Országgyűlésnek összehívását, és ezen az alapon egy alkotmányos és felelős magyar kormánynak kinevezését. Ez az alKotmányos, felelős magyar kormány terjesszen parlamenti formák között javaslatokat az Országgyűlés elé azokról a teendőkről, amelyek a fennálló körülményekre nak. Ha a magyar érdekképviseleti szerv a fenti módon megalakulhatna, “egység-mozgalomra” szükség nincsen, mert az Országgyűlésen bizonyára egy olyan többség fog kialakulni, amely a parlamenti demokratizmus elvei szerint is az ügyek illetékes vitelére hivatott lesz. Ha azonban az alkotmányos magyar Országgyűlés nem alakulhatna meg, az ..egységmozgalomra” okvetlenül szükség volna. Ez az egységmozgalom kevésbbé a „pártokon felülállva”, mint inkább valamenynyi alkotásra, építésre alkalmas és hajlamos .pártot” magábafoglalva, nem szolgálhatja csupán a „közös magyar antibolsevista érdekeket”, hanem nemzetének és hazájának várakozásait követ- I ve. kötelessége vo'na valamennyi i ha<rminc esztendő óta felszínen lévő magyar kérdéssel foglalkozva. azoknak nemcsak a magyarság. hanem Európa népeinek érdekében fekvő megoldását szorgalmazni Egy ilyen célú „egységmozgalomnak” kezdeményezésére és sikerhez vezető irányítására egy bizottságot kell létesíteni oiyan személyekből,' ai.lkn.-k ,adása és tapasztalatai, önzetlen hazafisága és áldozatkész bátorsága 19 44 előtt otthon és 19 4 4 után az idegenben ismeretessé vált. Az eddigi tapasztaltok azt mutatják, hogy mentül kevesebb ilyen magyarból lenne a bizottság összeállítva, annál zavartalanabb és eredménnyel biztatóbb volna a munkája. Nem a bizottság létszáma fog annak súlyt és tekintélyt adni. hanem a magyar tömegek és a magyar sajtőszervek erkölcsi és (nézzünk szemébe a valóságnak) anyagi támogatása, amey egyben nélkülözhetetlen függetlenségét is biztosítja. nép, nincs független ország, elnyomva a nemzeti akarat, megcsúfolva a nemzeit szuverénitás. Csak elrejtve az otthon szenvedőki szivében, vagy a világban iszészórt hü magyarok ajkán él a magasztos múlt emlékeként, vagy a szebb jövő reménységeként a nemzeti elhivatottság meg nem fogható és mégis létező valósága. • Míg a régi hazában élő milliők az aktív, vagy passzív ellenállás százféle, de mindig a nyomorúság, a börtön, a halál kockázatát vállaló útján egyetlen lehetséges kötelességünket, önmagunk és ez által a nemzet lelki és testi átmentését egységesen teljesítik, addig a náluk jővai szerencsésebb körülmények között élő és a vendéglátó országok szólás- és mozgásszabadságát élvező emigráns magyarok a rájuk háruló nagy feladat elvégzésében nem egységesek!. Pedig ez, az emigráció számánál és minőségénél fogva óriási munkát végezhetne és talán döntő eredményeket is elérhetne a kommunizmus és Trianon kettős bilincsébe vert magyar nemzet igazságának kiharcolásában. Az eredményes harc alapfeltététele azonban: az egység. Az emigráns magyarok egysége nem új törekvés. Az egység megvalósításának problémája egy idős emigrációnkkal. Bizottmányok és bizottságok, mozgalmak és uniók, szövetségek és egyéb szervezetek igyekeztek eddig is, több-kevesebb sikerrel és többékevésbbé elfogadható jogcímen az egységet létrehozni, természetesen eredmény nélkül. Az egység továbbra Is megoldatlan kérdés maradt. Sokan a meglévő szervezetek) feletti csúcsszervezet létesítésével, mások meg az amerikai pénzen felállított Nemzeti Bizottmány átalakításával, vagy kiszélesítésével gondolják ezt a célt elérni. Mivel az emigráció sajátos körülményei, (nagyfokú szétszőródottság, eltérő helyzeti adottságok és lehetőségek, anyagi nehézségek stb.) folytán technikailag majdnem kivihetetlen a zárt területen belül alkalmazható, alulról felfelé haladó, parlamentarisztikus processzusra építeni, világos, (s ezt a hét éves emigrációban szerzett tapasztalatunk csak alátámasztja), hogy az egység csakis élő tekintély alatt jöhet létre. Egyetemesen elismert vezetés nélkül nincs erős egység. Vezető kell tehát, kinek alárendeljük magunkat, kinek utasításait követjük ;és engedelmeskedünk. igenis engedelmeskedünk és az egység megteremtődött. Az egyetlen vitathatatlan te; kintély, kinek minden magyar alattvalói hűséggel tartozik : Horthy Miklós kormányzó, mivel neki. és egyedül neki van a magyar nemzettől kapott és törvény szerint ma is érvényes mandátuma. Mint Magyarország törvényes államfője ma is ő a magyar nemzeti sztiverénitás élő jnegtestesítöje, az otthon szenve- I dő és az emigrációba szorult ma: gyarok egyedül jogos képviselőj je, 0 az az alkotmányunkban gyökerező tekintély, az a hivatott : vezető, aki alatt minden igaz ma! gyár tpraöriil. Hogy Horthy Mikjlós 1944. ok- 1 tóber 16-án aláírt egy bizonyos ..lemondási nyilatkozatot”, az a magyar jog és erkölcs normája , szerint gondolkozó egyetlen em- I bér számára sem lehet kiindulá- I si alap. A kormányzó lemondása érvénytelen. Érvénytelen nem I csak azért, mert ezt ü, mint a I kérdés legilletékesebb megitélője ; már az aláírás pillanatában így j jelentette ki, (hisz ez szubjektív (szempontnak is tekinthető), ha! nem érvénytelen a tiszta igazság ! szempontjából, mert a ..lemondá! sí nyilatkozat” aláírása a magyar j szuverénitásnak egy idegen hatalom részéről történt brutális i megsértésével, erőszakos beavat! kozásával, lelki és testi kényszer I alkalmazásával jött létre. Csak I súlyosbította ezt a bűnös aktust : az aláírás által elsősorban .érintett magyar nemzet és hadserege félrevezetésére irányuló hazug ! jelentések kibocsátása, (v.ö. Éradonyi: HADAK UTJÁN, IV. évf. 42 sz. 18-19). „Vissza kell állítani az erkölí esi értékrendet”. — hangzott el nem régen a magyar emigráció : egyik kiemelkedő alakjának ai- káról az intelem. Ez az általános i érvényű elv magyar vonatkozásban az ősi alkotmányhoz való ragaszkodást jelenti. Alkotmányos ¡ gondolkodásunk volt mindig el- I ismert államalkotó képességünk legfőbb alapja. Rendét kell hazavinnünk, ha a felszabaduláskor megtakarított filléreinken kívül egyáltalán valamit hazavihetünk. Uj rendet, új alkotmányt az emigrációban nem szerezhetünk. Egyetlen megoldás, hogy a régit fogadjuk el. Ez a régi Horthy Miklós kormányzósága, ö jelenti történelmünkben karunk alkotmányos alapon nyugvó ' magyar rendjét; v__ ha ugyan valaki az utána következő élet és vagyonrabló, nemzetpusztító kormányzatokat' rendnek nem hazudja. A Gondviselés megtartotta nekünk) Horthy Miklóst lelki frissességben, testi épségben. Legyünk hálásak érte. Nem a 84 éves kormányzónak van szüksége ránk- de nekünk van égetően szükségünk egy pártokon és mozgalmakon felülálló főre, a rabságban sínylődő és a világban szétszórt magyarok hívatott képviselőjére, Horthy Miklósra, Ma(folyt, a köv. odalon) Az egységet csak élő tekintély hozhatja létre Ankéuntk során közöljük az a-'t lábbi megszólalást, amely a kanadai magyarság egyik népes csoportjának, a.z úgynevezett .torontói mozgalom’ elindítójának véleményét fejezi ki. „Minden igaz magyar embernek otthon és az I emigrációban egységre kell törekednie.” (Horthy Miklós 1952. októberben kelt üzenetéből) A 4 4-es tragikus összeomlásnak száz és százezer magyar esett áldozatul, de lelki és testi pusztulás fenyegeti azokat is, kilóét a sors látszólag eddig meg- j kímélt. A fogságban, deportáció- ( ban, koncentrációs és internáló | táborokban elpusztult százezrek mellett, tíz és tízezer magyar me- i nekült ki az országból gerinces j meggyőződéstől, családja mentésétől, a megtorlás, a felelösségrevonás félelmétől, vagy a gerinctelen kollaborálás fiaskójának felismerésétől űzetve. A nemzet zöme számára pedig otthon a ■minden idők legnagyobb zsarnoksága fokozatosan adagolja a lelki és testi halál lassan, de biztosan ölő mérgét. Nincs szabad
