Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-07-30 / 13-14. szám

8 Buenos Aires, 1953. Július 30. MAGYAROK ÚTJA — éj van trónörökösük? ' — Hogyne volna. Madridban él az utolsó Bagrationi. A spa­nyol volt uralkodóházból nősült. Elgondolkozik. — Mi is olyan társtalan, ro­kontalan nép vagyunk, mint ma­guk, magyarok. Nyelvünket nem ►ismerik. Angol tudós, Say sze rint a georgiai nyelv a sumiro kig vezethető vissza. — Hogy mondta kérem? Hi­szen akkor rokonok vagyunk. Az utóbbi idők kutatásai szerint a magyar nyelv is rokon a sumi­­rokkal. A 'georgiai betű magyar hőse *— Erre sose gondoltam vol-j na. A magyarokat sajnos nem nagyon ismerem. Egy magyarról tudok, aki az első, a legszebb georgiai betűket metszette ne­künk. Hosszú neve van, nem tu­dom kimondani. — Misztótjalúsi Kis Miklós? csillog jel a szemünk. ■j— Ügy van, — mondja dr. Nosadre és ä szakmájába kerül­ve belemelegedett lélekkel me­sélni kezd. —ü Artsil, a nagy tudós volt akkor Georgia uralkodója. Azt akarta, hogy országa necsak a világ legszebb asszonyairól le­gyen híres, hanem magas szín­vonalú kultúrájáról is. Nyugati tnintára ő is nyomdát állított fel. 1686-ban követeket küldött A clevelandi irodalmi ünnepség Gábriel Asztrik üdvözölte a jubileumi pályázat nyerteseit Georgiái nép tánc, a Mthiuluri. Ezt is és valamennyi táncukat ketten táncolják), mint nálunk ¡* csárdást Amsterdam polgármesteréhez s a szükséges fölszerelést megvá­sárolták. A polgármester az ak­kori kornak legkiválóbb betű­metszőjét, ezt a hosszú nevű magyart, —mondja csak hogy is hívják?— őt ajánlotta. Artsil király nagyon megörült a betűk­nek, ezzel nyomatta ki elsőizben Rustaveli époszát, a Párducbő­­röslovagot. Ezzel a betűvel in­dult a georgiai könyvnyomtatás. Ezért mindig hálásan gondol­tunk a magyarokra, fin még ta­nultam az iskolában, hogy a ki­rály milyen szép levélben kö­szönte meg a magyar mester pá­ratlan alkotását. — Most, hogy nyomdász let­tem, bizony, én is sokszor gon­dolok a nagy magyar elődre. Mert, úgy nézzen rám, hogy az egész nyugati világban én őr­zöm az eredeti, pótolhatatlan ge­orgiai írás matricáit. A Mergen­­thaler-gyárat, ahol a mi nyel­vünk betűinek a negatív) ait is őrizték, a háború során lebom­bázták. Enyém az egyetlen kész­let, amit még 1923-ban vásárol­tam Leipzigben. Nyugaton ez az ezerötszáz matrica jelenítheti meg csupán a georgiai nyelvet. Nagymultú betűk ezek, uram! A második világháborúban is ezzel szedtem azokat a kiáltvá­nyokat, amelyeket repülőgépről szórtunk le Tiflisz fölött. Bízom benne, hogy ezt az értékes betű­készletet hamarosan újra átvi­szem az óceánon... Vörösvári István Az emigrációs irodalom benn­­sőséges találkozója volt az az ün­nepség, amelynek keretében Cle­­velandban kiosztották az Ame­rikai Magyarok Vasárnapja iro­dalmi pályázatának díjait, öt­száz dollárt tűzött ki a nagy ka­tolikus orgánum erre a pályá­zatra, hogy hatvanéves fennállá­sának évfordulóját hivatásához méltón ünnepelhesse. A pályá­zat egyes tételeit a Magyarok Vasárnapja nagy alapítóiról, és küzdelmének tollforgató hősei­ről nevezték el, így áldozva Mons. Bőhm Károly, F. Bíró Lőrinc, F. Kukla Tarzicius, F. Bíró Benedek és F. Kovács A- tanáz emlékének. Az irodalmi pályázatra több mint kétszáz pályamű érkezett s a beküldött anyag olyan nívót képviselt, hogy a jutalmazásra szánt 500 dollár nem lett volna elegendő. A magyar közü­­letek és irodalombarátok a pá­lyadíjat megkétszerezték s így az írók közt 1050 dollárt osztottak •szét. A pályázat elbírálására a Va­sárnap a Dunai Intézet tagjait kérte fel. A díjkiosztó ülést F. Kafka Szergiusz nyitotta meg. Majd Gábriel Asztrik, a Pázmány Tu­dományegyetem tanára, a Notre Dame egyetem tudós professzo­ra, a Medieval Institut igazga­tója szólította fel az egyes pályá­zati tételek külön bizottságait, hogy számoljanak be a pálya­munkákról. A nyertesek boríték­ba zárt nevét a jeligés pályáza­tok eredményeinek kihirdetése után Gábriel Asztrik olvasta föl. A félezernyi közönség meleg ünneplésben részesítette a pályá­zat nyerteseit, akik között a ma­gyar irodalom sok új tehetsége bukkant fel, a régi ismerős nagy neveken kívül, akik — mint Szitnyai Zoltán — szintén ott szerepeltek a nyertesek közt. Az irodalmi pályázathoz mél­tó esemény volt Gábriel Asztrik­­nak, a magyar kultúra nagykö­vetének beszéde. Idézzük befe­jező szavait: — A nyugati, vándorló, de szabadon élő magyar írónak sok A meztelen lélek botránya Weckerle Péter angol úri és női szabó Olivos Luis Monteverde 3839 Es a címe Vassary János új vígjá­tékinak, amely a spanyolországi szín pádon hallatlanul nagy sikert aratott. A világhírű emigráns szerző az em­beri lélek legelrejtettebb zugaiba vi­lágít be humorával. Az általános tár­sadalmi keretben játszódó színmű ar­ra a groteszk lehetőségre épül, hogy mi lenne, ha legtitkosabb gondolata­ink is szabadon kószálnának? Mi tör­ténik az emberi lélek mélyén, ha e­­zek a gátlásnélküli gondolatok áttö­rik a társadalmi élet felületi rétegét és a maguk valójában megmutatkoz­nak? Három felvonáson át a legmulat­ságosabb analízisnek lehet szemtanú­ja a néző, aki a pszihikai élve-bonco­­lás minden részletét végignézheti, a nélkül, hogy ez az élmény fájdalmat okozna, hiszen csak játékról van szó és a lélek azért mégsem marad egé­szen meztelen, amint a cím ígéri, csu­pán a lengébb ruhadarabokig vetkő­zik le a kacagtató jelenetek során, a­­mikor példái a transzba esett szoba­lány elfecsegi az előkelő vendégek­nek, hogy mit gondolnak róluk a há­ziak és viszont. Az új Vaszary-darabot a Magyar Színjátszó Társaság is műsorára tűz­te, az ezüstlakodalmas házaspárt Pá­­ger Antal és Vaszary Piroska játsza, Szilassynak, a város polgármesteré­nek Eszenyi Olga lesz a felesége. Ro­már Júlia olyan alakot formál, ami­lyen még alig volt színpadjainkon. Cselle a város leggazdagabb polgárát személyesíti meg, Váry Zoltán pedig Prágáig. S a második világhá­ború után Magyarország leti­­portsága idején a cseh és szlo­vák polgári pártok a kommunis­tákon túllevő lelkesedéssel ra­gadták meg a moszkvai segéd­kezet a felvidéki magyarság ki­irtásához, akik közül akkor még csak szürke kommunista párt­tag sem lehetett senki sem. Hu­­sák, Novomesky és Okaly áldo­zatai nem fájnak Mikusnak, Pa­­uconak és Böhmnek, mert a ma­gyarokkal szemben maguk is csendes társaik voltak a kommu­nista pánszláv gonosztevőknek. Nem ajánljuk Paucoéknak, •minden szomorúsága, nehézsége sőt nyomorúsága is van, azon­ban legyen hálás és büszke arra, hogy a z emigrációk életében szinte példátlan, az ilyen szép, megértő és vele együttérző kö­zönség. Nehéz napjainkban, a nyugaton élő magyarság pedig látja, milyen nagy szükség van a hagyományainkhoz, keresztény erkölcsi alapokhoz hű, magyar irodalomra, amely a szellem vi­lágosságával mutatja meg a ma­gyarság igazi történetét, igazi életét, amikor nemcsak más, ha­nem magyar nyelven is divat a magyar mull és történelmünk el­len gyűlölködést kelteni. Mi pe­dig —fejezte be beszédét Gáb­riel Asztrik— akik az írónak tisztelegve ma este Clevelandban összejöttünk, hogy ezt az estél boldogan végigéljük, elmond­hatjuk a magyar irodalmi élet reformátorával, Kazinczy­­v a l, hogy lelkünk felsikong örömében, amikor látja a ma­gyar erő irodalmi virágbaszök­­kenését. Az irodalmi ünnepséget F. Galambos József és F. Takács Gábor beszéde fejezte be. Nem volna teljes ez a lapzárta utáni beszámoló, ha meg nem emlé­keznénk Eszterhás Istvánról, aki ugyan nem pályázott, de az iro­dalmi pályázat gondolata tőle származik s így dollárok nélkül is ő nyerte el a legszebb jutal­mat. MAGYAROK ÚTJA La Senda de los Húngaros A száműzetésben élő, antibol­­sevista magyarság politikai, társadalmi, irodalmi és művé­szeti lapja. Megjelenik havonta kétszer. Kiadja: Magyarok útja Kiadó­vállalat. — Buenos Aires. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Reconquista 558, Buenos Aires Telefon: 32 - 3068 interno 9. A lap készül az Artes Gráficas Pannónia műhelyében. (Nyom­da-vezetők: Kerecsendi Kiss Márton és Vörösvári István) Brazillal kladóhlvatall vezeti: Király Géza, — Calxa Postai 1928 SAO PAULO MEGBIZOTTAINKl Európa i Hungária, München S3 Postfach 200. — Németország Chile: 8zt. István KultúregyesQlet 8ANTIAGO DE CHILE Ausztrália: Helene Lite, 333.la, Maroubra Road, Maroubra SYDNEY, NSW Kanada: Harcsár Géza, 13 Oxford Sir., WOODSTOCK. Venezuela: ILACO Caracas Apartado 2717,' EIBflZ. 1 évre 34.- bollvár Kéziratot nem őrzűnk meg ée nem küldünk vissza! Előfizetési ár: egész évre 80.-, félévre 40.- argentin peso. FRANQUEO PAGADO Concesión No 4182 TARIFA REDUCIDA Concesión No 4*4* 4? >o c -i o O (Q !l s S3 < f S Q ° A sajtót képviseli. A történet valahol egy spanyol városban játszódik. És hogy el ne felejtsük, a bemuta­tó augusztus 1-én lesz. Az új dara­bot Páger Antal rendezi. Tekintettel a lélek meztelenségére az előadást csak felnőttek nézhetik még. OLVASÁSI, HELYESÍRÁSI ÉS ELŐADÁSI VERSENY RIO DE JANEIR0BAN A Rio de Janejróban létesült Bra­zil Magyar Kultúregyesület az au­gusztusi Szent István-ünnepekhez kap­csolódva példamutató kezdeményezést indított el. Az egyesület helyesírási és előadói versenyt rendez az ott élő magyar gyermekek és ifjak között. Mindkét korcsoport tagjai egy-egy meghatározott és egy szabadon vá­lasztott magyar költemény elmondá­sával kelnek nemes versenyre. Utána tollba mondott magyar szöveget kell ¡rmok és kijelölt magyar szöveget fel­­olvasniok. A versenyzők tudását pedagógusok­ból álló öttagú bizottság bírálja fölül. A szavalóverseny nyilvános lesz, a helyesírási versenyen — természetes illő távolságból! — csak a kisérő szü­lők vehetnek részt. A verseny ered­ményét szeptember 18-án ünnepélyes keretek közt hirdetik ki s itt kapják meg a győztesek a jutalmakat is. Bizonyos, hogy a riodejaneirói kis­­létszámú magyar kolónia kulturális vállalkozását az egész nemzeti emig­ráció elismeréssel fogadja. A Bzlorák-clkk folyt. ft a. old. [• hogy a csehszlovák propaganda útjaira lépjenek, mert mint min­den hamisság, ingoványos talaj, minduntalan saját lábukban botlanak meg s a végén elbuk­nak. A magunk részéről csak saj­nálni tudjuk, hogy a súlyos be­teg Sidor kezéből a független­ségi szlovák emigráns politika irányítása egészen a Böhm-Mi­­kus-Pauco hármas kezébe csú­szik át, akiknek múltja és ma­gyarellenes magatartása nem sok reményt ígér a magyar-szlo­vák viszony őszintén barátságos és egészséges kifejlődéséhez!

Next

/
Oldalképek
Tartalom