Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-02-25 / 4. szám

4. oldal. (Buenos Aires, 1953.. február 25. Pontos hirdetés <í> • Intellektuel biztos jövedelmű,1^ j megértő élettársat keres közép­korú hölgy. Jő háziaszony, köz- Angóranyulakat kaphat, angő. \ Pőnti lakással, üzleti lehetőség fifty-fifty. Föpősta restante C. I. 40428:93. • Bármit akar venni, vagy elad­ni — hirdessen a Pontos hirde­tésben. Soronként egy. peso. ragyapjút eladhat, vagy angóra készárut rendelhet: Angóra Farm Villa Grál. Belgrano (Calamuchi­­ta). Ugyanott angóra és házinyűi tenyésztési tanfolyamot tartunk. • Necchi villany-varrógép —alig használt— eladó. Érdeklődni le­het: 72—7882 számú telefonon. • Eladó Belgrano C. állomástól két kváderre egyemeletes ház. Az emelet üres. A földszint foglalt. Személyes megbeszélés a tulajdo­nossal: 11 de Septiembre 232 8.. Megérkezett Wass Albert új könyve: ELVÉÍS35 A NYOM. . . Kapható: kiadóhivatalunkban. Felhívjuk kedves előfizetőink szíves figyelmét, hogy előfizeté­süket ezentúl a Magyar Házban i§ rendezhetik. Az igazi „Eső ”, kígyó-kaland és Pin diétája Vörös Vihar! Vörös Vihar! ’ Vörös Vihar! • • • • VÖRÖS VIHAR! az emigráció nagy könyvsikere! ára esak 19 pesó! WECKER LE SIMON liisöo. ztályú úri szabómester vállal hozott anyagból is, a legkényesebb ízlést is kielégí­tően férfiraha varr ást. TACUARI 462 CAPITAL MOTORCEA MOTORES ELECTRICOS Compañía de Construcciones Electromecánicas Sac. de Resp. Ltda. — Capital $ 500.000 i Luis María Campos 70-84 Buenos Aires SZEMORVOS Dll. ARISTIDES ZANELLI Hendel: hétfőn, szerdán, pénteken 10-10 óra között Medico oculista de los hospitales Español y Pinero Kérjen órát! MARMOL 248 T.E.: 88-3563 (Rivadavia 43 00 magasság!) Mokrány flambfériájáhau mindig friss árut kaphat! Lavalle 370 Benn vagyunk nyakig a színi ? évadban. Minden héten pirosra tapsoljuk a tenyerünket a Cae­­tano de Camposban és a régi pes­ti színházi esték különös varázsa simogat meg bennünket. Ezek azok az ünnepélyes percek, ami­kor díszmagyart vesz magára a lelkünk. De a napos oldal elkisér bennünket a próbákra, elkisér a kis bár asztalokhoz, ahol brazil kávé mellett idézgetjük a múl­tat, hazacsöppenünk egy-egv mú­ló pillanatra, vagy — keressük a jövö álmait. Sok Izgalmas kigyótörténetet olvastam Braziliáról. Hallibur­­tontól May Károlyig és Richard Katztól Molnár Gáborig. Beval­lom azonban, hogy eleven kígyót csak Butanntanban láttam eddig __ három és félév alatt. Vannak szerencsésebb embe­kannával öntözni müvészeink»t. Na igen, “a Piri”. Mert Vasza­­ry Piroskát nem hívják már máskép Sao Padlóban, csak “a Piri”. Megérkezése örömteli per­ceiben megtudtuk már, hogy a háromnapos hajóút alatt — Bu­enos Aires és Sáo Pauló között — még véletlenül se talált be a kabinjába. Mindig máshova nyi­tott be. Egyes „rosszmájú” kol­légák szerint nem is véletlen volt ez. Sao Pauló magyar népe az el­ső találkozás után megállapítot­ta, hogy ,,a Pirinek” hízni kell. Piri azonban diétázik. Ezt úgy kell érteni, hogy bármivel meg­kínálják, kijelenti: ezt nem sza­bad enni, mert Art. Azután jó­ízűen megeszi. (Szódabikarbónát kilószám vásáról. Egy szemtanú szerint.) Tehát Sao Pauló magyari né­pe a diéta szigorú szemm,eltartá­sa mellett hizlaló kúrára fogta „a Pirit”. Megnyugtathatok a­­zonban mindenlöt, Vaszary Pi­roska nem fog meghízni. Mert e­­leget téve a meghívásoknak, e­­gész nap rohan, egyik vendéglá­tótól, a másikig. (Ha meghízni nem is fog, távgyaloglásban ko­moly esélyei lesznek.) A Vaszary-darab bemutatója nagy élmény volt. Amikor Páger Antal — akarom mondani, az öreg Ernesto lábvizet vett a szín­padon, olyan tapsot kapott, hogy nem hiszem — tapsoltak-e vala­ha ennyit egy lábvlznek? De en­nek a legendás lábvíznek folyta­tása is volt. A napokban Págerék látogatóban voltak valahol. A házigazda nagy szeretettel fogad­ta a művészeket. Páger Antal e­­gész délután kiállítását rendez­te s első kérése volt: lehet-e ke­zet mosni. A házigazda előzé­keny volt. Arca felragyogott és kész volt a válasszal: — Hogy­ne! Ha parancsolsz, lábvizet is vehetsz! — S a gazda büszkesé­gével cipelt elő egy hatalmas la­vórt. Azt viszont egyik bencés atya mondta nemrég, amikor az űr katonáinak előadásáról volt szó: — Nem tudom, hogy megyünk el az előadásra. Minden reveren­dánk forgalomba lesz. . . Kutasi Kovács Lajos CORVINA Az emigráció szellemi életének ünnepi eseménye a CORVINA megjelenése. A nagymultú olasz­­nyelvű magyar folyóiratot az új­jáalakult Corvin Mátyás Társaság adta ki Firenzében, hogy a vas­függöny mögé taszított magyar­ság keresztény-latin kultúrájának ébresztője, Itáliávai való hagyo­mányos baráti kapcsolatunk hir­detője legyen. A kilencvenhat oldalas évkönyv a firenzei Valmartina kiadásában, Fulvio Marói védnökségével, Pá­linkás László szerkesztésében je­lent meg. Fulvio Marói költői szépségű bevezetőben mondja el a Corvina jelentőségét. Amedeo Giannini az 1947-es tpárisi béke­tárgyalás magyar vonatkozásairól Irt tanulmányt, kijelentve, hogy ez a “béke” már születése pilla­natában halott volt. Mirella Nic­­colai a török elleni küzdelmünk olasz vonatkozásairól irt tanul­mányt. Rendkívül érdekes régé­szeti értekezésben számol he Oberschall Magda a hires feldeb­­röi templomról Alföldi András tanulmányán kivfil közöl az új­jászületett Corvina egy 161 ösz­­szeálitott. Kossuth-breviáriumot, Márai Sándor elbeszélését (Levél Ittakéból) és Wass Albert hires könyvének bevezető fejezetét: “Ridatemi i miéi montü”. Meg­ható olvasmány számunkra az olaszok előtt eddig sem ismeret­len Kosztolányi Dezső néhány gyönyörű verse, a Kisgyermek panaszából. Maria Vittoria Setti átköltésében, jól összeválogatott kis gyűjtemény összefüggő képet ad Kosztolányiról. A szépen muzsikáló olasz sorokban jól esik olvasni uj költészetünk legnép­szerűbb strófáit, arról, hogy ‘‘Ma szines tintákról álmodom...” vagy arról, hogy "La mia sorella col dolore é fidanzatta”. . . A nyugaton élő magyar tudó­sok bibliográfiája egészíti ki az első firenzei Corvinát, melynek támogatásából reméühetőüeg az amerikai emigráció is kiveszi részét; nincs ma fontosabb fe­ladatunk, mint szellemiségünk megszólaltatása idegen kultúrák vendéglátó köreiben. A Corvina megrendelhető Pá­linkás professzornál, Firenze, Piazza San Marco 4. Italia. rek. Mint Páger Antalék is. ők<? karácsony táján lenn nyaraltak ’ Santos mellett. Guaruján. A ten­gerparton. A hírek ellenére Pá­ger Téni nem horgászott egész idő alatt, sőt az „Elcserélt em­ber” próbál miatt még egy re­mek tengeri kirándulást is elmu­lasztott. Komár Júliának nagyon melege volt- csípték a szúnyogok. ; A melegről úgy beszélt, mintha Buenos Airesben térdig érő hó­ban járkálnának. Págerék két hét után visszajöttek, a Páger­­gyerekek azonban lent maradtak. És most jön a kigyó-történet. Egyik este, amikor a háziasszony a ,,sublótot” kinyitotta, egy kí­gyó dugta ki sziszegve fejét. Ki­derült, hogy a nagy meleg miatt az erdőből bemásztak a kígyók a villákba. Ettől kezdve minden este kirázták a gyerekek ágyát, paplanját, nehogy — kigyóra fe­küdjenek. Komár Júlia most utólag ijedt meg. Kiderült, hogy míg lent nyaraltak, esténként nyugodtan sétálgatott az erdőben, ahonnan a — kígyók jöttek. . . Csoda, ha ezek után irigylem a Páger - gyermekeket. Hiszen nekem egy jó novella-téma lett volna az egész kigyóhistória. Ma­gamfajta öreg „bennszülött” hiá­ba hajszolja a kigyókalandokat, ezeknek az argentin „gringók­­nak” meg egyenesen az ölükbe hullanak a kígyók. Hol itt az igazság? Az elcserélt ember előadása forró siker volt. Nemcsak színé­szeink remek játéka miatt. A természet erői is közreműköd­tek. Negyvenfokos meleg volt. szerencse, hogy — zsúfolt volt a nézőtér. Ezzel szemben a Vén gazember előadásán zuhogott az eső. Ez még nem lett volna baj. A Cae­­tano de Camtposban azonban a színpadot a férfi öltözőknek ki­nevezett tantermektől egy hatal­mas nyitott udvar választja el. így mire művészeink az öltöző­ből a színpadig jutottak alapo­san megáztak, úgy látszik vala­mi hiba csúszott a rendezésbe, mert le merném fogadni, hogy amikor az „Eső” kerül színre és mindenkinek csuromvizesen kell a színpadra lépnie, nem győzzük ÚTLEVÉL! ÁLLAMPOLGÁRSÁG megszerzéséhez szükséges ira­tok birtokába juthat dr. E. N. ALVAREZ ügyvéd segítségé­vel. — Méltányos árak! Érdeklődjön a Magyarok Ltja k iailöhivatal ában s zemélyese n, telefonon, vidékről levélben, (válaszbélyeg mellékelendő.) Reconquista 558, T.E.82-3068 EL ABRAZO DE DOS PUEBLOS El pueblo de Chile recibió en triunfal apoteosis, al general Juan Perón, ‘y vivó su nombre, unido a] del general Tbáñez del Campo, en un acto sin preceden­tes en la historia de la nación trasandina. Signó así el entusias­mo popular un ¿acontecimiento histórico que queda incorporado con caracteres indelebles a la his­toria de América, en la cual se encuentran fraternales antece­dentes de Chile y la Argntina, que regaron con la sangre de sus hijos los campos de batalla, en donde la inspiración de San Mar­tín y su genio conquistaron la li­bertad de medio continente en fraterna camaradería con O'Hig­­gins. No es una visita protocolar más: es una refirmación de prin­cipios que encuentra a dos pue­blos unidos en pensamientos y emociones, en esperanzas y en realizaciones. Tendida una línea de 'sentimientos fraternos, la mis­ma ha de servir para dar un cla­ro y alto ejemplo al mundo en­tero. Es por ello que la comunidad de húngaros libres en la Argenti­na ve con muy buenos ojos este trascedental acontecimiento, pues cuando dos pueblos se encuentran en la marcha pacífica y creadora, aunadas voluntades para llevar a cabo una gran obra, los frutos han de ser magníficos y servirán también para que la buena semi­lla fructifique en otros surcos. Significado histórico, profundidad de sentimientos, todo une a la Argentina y Chile, que se encuen­tran en estos momentos difíciles del mundo, y que, en su íntimo contacto, dan nacimiento a una nueva esperanza para ambos pue­blos y para todos los pueblos del mundo, que ven en su ejemplo la posibilidad de abrir nna nue­va ruta que no aniquile al indi­viduo, que tenga cristianos prin­cipios y, como meta, la felicidad de todos. Uj akció az MHBK ellen A Magyar Harcosok Bajtár­si Közössége ellen utszéli tá­madást kísérelt meg egy ho­mályba húzódó baloldali cso­port, különféle rágalmakkal illetve a Közösség vezetőségét. A Bajtársi Közösség argen­tínai főcsoportja legutóbbi összejövetelén foglalkozott a nagyon is átlátszó támadással s mint az emigráció békéjének megzavarására alkalmas akci­ót elítélte azt, odasorolva a leplezett kommunista-barátok egyéb, széthúzást szitó kezde­ményezéséhez. Az argentínai főcsoport bizalmáról biztosí­totta a MHBK vezetőjét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom