Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-12-25 / 23. szám

MAGYAROK ÚTJA

5. oldal

ABC levél a sorozatos bermudai isholabetegségröl, a szaporodó skorpiókról és egy találkozóról

A A bermudai hármas találkozó tehát mégis megszületett.

Igaz, hogy a Három Nagy közül megint csak Két Nagy tudott ott lenni egészen. Mikor ezelőtt félévvel Churchill sürgetésére először tűzték ki, maga Churchill jelentett beteget. A rossznyelvek szerint az egész komoly iskolabetegség oka főleg a berlini fölkelésben keresendő. Az vitte el az öreg brit premier mondanivalóját egyidőre. Aztán Franciaország, illetve a francia politika jelentett beteget. Ez már semmiképp nem volt iskolabetegség. Minden józan francia hazafi szeretett volna egy többséget, egy valódi kormányt szülni. De a szülés sehogyse ment.

A Laniel-kormányt kizárólag ez a Bermudára készülő erőlködés hozta világra. A szégyenkezés a másik Két Nagy és a világ előtt. Csoda-e ha az önhibáján kívül miniszterelnökké lett Laniel, aki saját papírformája szerint már nem is miniszterelnök, sürgősen lefeküdt mikor Bermudára eljutott? Laniel állítólag kizárólag azért jutott kormányra, mert ő volt az a politikus, akit senki se ismert és lélekben sehova nem tartozott. Az Európa-hadsereg ratifikálásáról kezdődő parlamenti vita előtt kijelentette, ha nem kapja meg a bizalmi szavazatok abszolút többségét lemond. Nem kapta meg. 627 képviselőből csak 275 szavazott rá. Több mint százan tartózkodtak a szavazástól. A francia miniszterelnök tehát csak Bermuda számára maradt miniszterelnök. Lehet, hogy az orvosi jelentések nem túlzottak. A betegszoba mégis jelképes.

Jelképes arra, hogy a győztes nyugati hatalmak mennyire nem képesek mostanában együttesen a legnagyobb kérdésekben kemény döntő lépéseket tenni. Ha Eisenhower elnök négv órával a konferencia után nem lépett volna fel az Egyesült Nemzetek színpadán olyan elkápráztató módon, a konferencia zárójelentésére is csak az a jó magyar szó jutna az olvasó eszébe: a nyögvenyelés. Az amerikaiaknak ugyan sikerült keresztülvinni az álláspontjukat az összes főbb kérdésekben. A német fölszerelést nem fogiák leállítani. Franciaország csak egy félhomályos utalást kapott arra nézve, hogy a német erő nem lesz egészen önálló, hanem a maidan eljövendő Európai Eírvesült Államok alá tartozik. Összeállították az utolsó orosz jegvzékre adandó válasz szövegét. Franciaország megnyugtatásul megint kapott egv külön fejezetet, ahol a Három Nagy kinyilatkozza, hogy az indokínai háború közös háború, a francia érdekkörbe tartozó három sárga ország védelme a kommunista árral szemben közös nyugati érdek. Ezúttal úgylátszik Churchill csakugyan konstruktív szerepet ¡átszőtt a német kérdésben. Belátta: amit úgy se lehet megakadályozni, ott jobb protektorként jelentkezni. A kommünikében most nincs nyoma gáncsvetésnek. De valljuk meg nem cseng valami biztatóan, mikor a hosszú szöveg mindjárt az első fejezetek egvikében az őket megosztani akaró törekvések elleni résenállást hangoztatja. De strigis oue non sunt... Ha a leányzó becsületéről már beszélni kell. az sosem jó. Ha nem éreznénk, hogy Eisenhower bátor kezdeményezése mégiscsak a bermudai tárgyalásokkal kapcsolatos, nyugodtan azt mondhatnék. Bermudán megint csak összevarrogattak valamit, ami már régen össze volt varrva, de hol itt, hol ott folyton széijelfoszlik...

B

A késve ideérkező Szabad Szóból, meg a többi vasfüggöny mögötti lapból, de az északamerikai prokommunista újságokból is megállapíthatjuk, milyen eltitkolhatatlan tetszésre talált a vörös táborban Walter Lippmann-nak a New York Herald Tribune-bcn megjelent Amerika-védő elmélkedése, melyben Oppenheimer professzor két skorpióról szóló elméletéről azt mondja, tévedés, az atomháború egy olyan palack, amiben sokkal több skorpió van bezárva. Az angolok, franciák, hollandok és többi nyugati szövetségeseink érzik, —írja—-, hogy ha az atomháború kitör ők is skorpiók és ők elnusztulnak Oppenheimer palackjában a két nagy küzdőféllel. Ezért irtóznak anynyira a nagy keresztes-hadjárat „meséjétől".

A bolsi és probolsi lapok ugyan a ..Wall Street szócsövének" nevezik Lippmannt, a „kapitalista imperializmus" tollnokának. De éppen ezért, annál nagyobb aztán a váll vereget és: brávó, ő megmondta, ez így van! Lippmann mester, aki ugyan már nem beszél az oroszok és Nyugat között felállítandó cordon sanitaieról. csakugyan hü maradt önmagához. Üi tanulmányával megint csak a félelmet oltogatja bele a világba az oroszok elleni határozott fellépéssel szemben. Most változatosság kedvéért az angolok és franciák óckódását igazolja.

C

Mért beszél olyan keveset Nyugat arról a találkozásról, mely Formóza szigetén zajlott le ezekben a sorsdöntő időkben? A bolsevizmus elleni harc két legelszántabb, legtöbbet próbált öreg távolkeleti harcosa ült ott össze, hogy szent harcra

Micisapkás Magyarország

Csak néhány tucat felvételt láthat tam Illyés Gyulának a hazai bolse vita rendszer számára gyártott négyvennyolcas filmjéről. De ezek, néhány tartalmi kivonat, meg a kommunista párt hivatalos irodalmi újságjának fanyalgó kritikája elég fogalmat adnak arról, mit izzadhatott, kínlódhatott Illyés, míg a Szabadságharcot Rákosiék szájaíze szerint átírta.

Valamikor, tán még az első magyarországi kommün előtt, a Fővárosi Könyvtár egyik tisztviselője, gondolom Szabó Ervin, egyszer már revideálta negyvennyolcat marxista szemüvegen át. Végeredményében az derült ki belőle, hogy a Szabadságharc igazi hőse nem Kossuth Lajos, nem is Petőfi, hanem szegény félkótya Táncsics-Sztáncsics MiKály. Ezt a félművelt, zagyva, tudálékos figurát, ezt az álmoskönyvek színvonalán maradt első hazai szocialista Hazaffy Verái Jánost, akibe iparoslegény-vándorlásai közben esett bele a féreg Nyugaton, ezt akarta ez a bogarász könyvtári doktriner az elmúlt század nagy magyar nemzeti forradalmának apostolává tenni.

Illyés Gyula, a nagyműveltségű és vérbeli íróember nem vetemedik ilyen történelemhamisításra. De a szovjetrendszerben hivatalos helyet kapott író mégis olyan, mint az egyszer kémkedésbe keveredett ember. Olyan viszonyba kerül a bolsevista uralomnak nevezett társadalmi bűntettel, amit a magyar jog ezzel a műszóval határoz meg; „bűnsegédi bűnrészesség.“ Kiút nincs belőle a börtönig, vagv száműzetésig.

Minket ma itt nem is az érdekel, hogyan tette ő filmje hősévé a lázadó agrárproletárt, ezt a sokkal későbbi, egész új társadalompolitikai fogalmat. Azt volna érdekes inkább közelről látni, milyen jellegzetes faji vonásokat torzítottak el vagy töröltek le a „Feltámadott a tenger“ jelenetei. Milyen mértékben vesznek részt a másik nagy hamisításban? Vájjon ő is koptatott valamit azokból az örök jellegzetességekből, melyek olyan érdekes. különleges magasrendű néppé tették a testvértelen magyarságot, ahogy a borunk, barackunk, dalaink, némely hímzés-motívumunk valami nemes mellékízzel tele különlegességet jelentenek a világ szemében.

Nem tudom miért, talán nem is ezzel kapcsolatban, de napok óta egv képzet gvötör. Olyan kis látomás-féle egv hazai búcsúzkodásról. Azt se tudnám megmondani, hol is történik és mikor. Hainalban-e. vagv épp későeste. egv nyírségi szőllőskertben-e. egv még a világháború előtt eltűnt Küküllőmenti udvarház tornácán, Somogvhan. a lengyeltóti hegven. egv mindég virágos kedvű ötholdas szőllősggzdánál. valamelyik sárosi kiskastélvhan. Karasz Péter vásárhelykutasi nádfedeles pusztáién, vagy éppen a Greguss Máté bátyám baromfitenyészeténél? Csak látom, amint a vendégek menni akarnak, de a házigazda nem engedi őket Leszedi a kabátinkaf. a nuskával fenyegetőzik, kiszedett a kocsi kerekét. Cigányzenével állja útiát a szökni akarónak. Az udvaros a kaput is lezárta már. Karaeva. könyörögve, teli szívvel, egész deKrj,,m osan fogadkozik: még nem mégvtek. Nem volt elég az. amit megettek. megittak, nem elég a kiürített kamra, és a feldúlt házatái. a szívét is hoz.zá szeretné adni még e véget nem érő nagy barátsághoz és bőkezűséghez. Mindenáron, őszintén azt szeretné, ez a boldog nagv család, mely itt az ő szegény-gazdagságán úgv összeforrott, örökre együtt maradion.

Garay Ákosnak, a magyar vidéki élet. lovak és pásztorok híres rajzóakció“, nemzeti és polgári „elfogultság“ hősei után: filmben, könyvben, újságcikkben őt is odaviszik a hitófa alá. Kivégzése előtt minden díszétbüszkeségét lefosztják, meggyalázzák, megköpdösik, torzalakká változtatják.

A neobarokk ingyenélők, az áldzsentri paraziták ellen, a hamis előítéletek kitenyésztői ellen mi küzdöttünk odahaza. Most jönnek ők és kivégzik az igazi nemességet, az igazi örök magyar emberideált. A micisapkás Magyarország, a proletár-Magyarország még a történelemben sem tör meg önzetlen gavallériát. Marx rendelte, legyen osztályharc. Hát ők most a magyar történelem legszebb korszakaiba is beleteszik az osztályharc bombáját. Hadd torzítsák el örökre e szép és nemrég még oly magasrendű nép arcát a gyűlölet, a sunyi irigység vonásai, a benyomottorrú, kibillentlelkű szláv szolgák alacsonyrendűsége és a nihilizmus dultsága. Oláh György

Hűen önmagához

Igen tisztelt Szerkesztőség!

Olvasom lapjukban, hogy hogyan ír Göndör newyorki újságja az Ember elhunyt nagy papunkról, Luttor Ferenc apostoli nótáriusról. Engedjék meg, hogy figyelmükbe idézzem, hogy mennyire nem új ez a hang. Ha talán megírták volna, akkor is idéznem kell, hogyan írtak ők Mi ndszenty bíborosról miközben hősi harcát vívta a Szovjettel és börtön fenyegette már:

,,Buta vagy mint a tök, édes öcsém Mind szent y! Tanulatlan. műveletlen, hitetlen uzsorása vagy fézus Krisztus vallásának, egyszerűen népbutító bonosztevő vagy, akit az Isten bot ózna ki. nemcsak a hercegprimási székből, hanem a legparányibb falu plébániájáról is. Vonulj kolostorba Mindus!”

Nem hiszem, hogy bármelyik szovjetlap hasonló hangon merne írni a keresztény világ nagy tnár'írjairól.

Tisztelettel:

Tóth István

A TÁTRÁBAN ÉRZI MAGÁT!

Télen-nyáron szívesen látja vendégül a cordobai hegyvidék egyik legszebb pontján a

KŐSZEGFALVI - PENZIÓ

• Kényelem, nyugodt pihenés

• Magyar konyha remek ételei

• Kirándulási lehetőségek

• Rendkívül olcsó árak

• Magyaroknak kedvezmény! | Részletes információt levélben küld:

Sra. Kőszegfalvt, Villa Giardino, Est. Thea, Sierras de Córdoba

Mvia fel Ázsia néneit a vörös áradat ellen. Csantr-Kai-Sek és Svneman Rhee találkoznia lényedében azt ielenti: Ázsiában is megvan az akarat a bolsevizmus letörésére. Ott is vannak erők, föl kéne szabadítani őket. hogy ne csak a nyugati fehér ember vérezzék ottan is. Talán Nvugat nagyon is érzi. mit követett el eddig ez ellen a két bátor öreg ember ellen? Tán a trumani demokrácia hívei jobbnak látják hallgatni azokról, akikről beszélni nem kellemes? Kutass-Radics László

ÚTLEVÉL!

ÁLLAMPOLGÁRSÁG

megszerzéséhez szükséges iratok birtokába juthat dr. E. N. ALVAREZ ügyvéd segítségével. — Méltányos árak!

Érdeklődjön a Magyarok Útja kiadóhivatalában személyesen, telefonon, vidékről levélben.

(válaszbélyeg mellékelendő.)

Reconquista 558, T.E.32-3068

(«.lojanak volt-egy kis kompozíciója a vendégek érkezéséről. Nagy cserépkályha mellette éppen föláll a ház ; éltes gazdája, egyik kezében pipával széttárja karjait a betóduló vendégsereg felé, akik máris nyitják havas bundájukat cs máris künn vannak a nagy télből. Csupa öröm, ragyogás az arcuk, mint akik végre haza érkeztek. Mintha az Isten-hozta valóban annyit jelentett volna a magyar világban egykor, hogy az Isten ajándékot küldött.

Nem osztálytulajdonság, nem csupán nemesi úrhatnámság volt Magyarországon az érzelmi életnek ez a I tréfákkal, ragyogással tele fejedelmi bőkezűsége. „Osztályromantika“ írják most Illyésék, de ha a szegedi Alsóhatár legkisebb bérlőjéhez, a legszegényebb kövesdi matyóházba ismeretlenül beállítottál, kicsiben ugyanezt a megilletődött szertartást láttad, mikor a széket megtörülve leültettek és az asszony már terítette az asztalt, töltötte a bort, szegte a kenyeret: egyék lelkem! Egyet nem ismert a magyar élet: az anyagi javakért való sunyi írígységet. Ismertünk hetvenkedést, hogy ki mutathat a világnak többet. Szerettük a gőgből, rátartiságból származó ellenségeskedést. De a gyűlölet, kizárólag azért, hogy a másiknak többje van anyagiakban, egy-két vidéket kivéve, ismeretlen volt a magyar népnél. A magyar inkább titkolta szegénységét, és fejedelmet játszott, semhogy azt világgá ordítsa és követelőzzék.

A negyvennyolcas szabadságharc páratlan történelmi példa ebből a

szempontból. Köztudomású, hogy Kossuth mozgalmát a jogból kirekesztett jobbágy, a nemtelenek érdekében nem a városi polgárság, vagy a jobbágyi életformát élő bocskoros apró-nemesség tömegei tették naggvá. Azok inkább a reakció, a kormányhatalom eszközei voltak. A latinos műveltségű megyei nemesség volt Kossuth forradalmi agitációjának igazi tá. masza. Annak is éppen az a része, amelvről a gazdaságtörténeti tudománv utólag kiderítette, hagy legnagyobb szüksége lett volna a j'obbágyi munkaszolgáltatásokra. a napszámra, a robotra. Ma tudjuk csak igazán, mekkora szellemi magasrendűség és önzetlenség ieletkezett a Kölcsevek. a Bezerédijek. Vörösmartyak. Deák Ferencek osztályában, mikor minden külső kénvszer. 'őt annvi ellenséges hatalommal dacolva, a salát gazdasápí életérdekeit tagadta meg és a saját kártalanítását a ..nemzeti becsület védpajzsa alá helyezte“. A gazdaságtörténet ma már családról családra ki tudja mutatni, milyen törés és tökremenetel kezdődött el akkor épp ennél a rétegnél.

A hivatalos kommunista kritika azt állapítja meg Illyésről, hogy nem tudta kellően életre kelteni a,.nemesi vezetés korlátáit“ és gyengén ábrázolja a nemeseket. Egy olvan társadalmi réteg ellen, mely a kisparaszti származású Arany Jánost tette meg eszméi kifejezőiének, melv olvan hatalmas kultuszt csinált Petőfinek a forradalmár korcsmáros fiúnak és a színpadon is csak a nép legegyszerűhh alakjait akarta látni (hiszen lélekben tempóban, gondolatalakításban még olv közel volt hozzá!) nehéz is az osztálvgvűlölet. a reakciós zsarnokság, a néptiprás vádjait emelni

Kossuthnak az a nemessége, mely negyvennyolcat csinálta, az önzetlenség történelmi ideálja, — romantikus gavallériája: az ezeréves magyarság örök gavallériája. Társadalmi réteg szebben még nem tiltakozott az osztályönzés ellen, a materializmus parancsai ellen, tehát most az élők sorából vett mártírok, a vallásos „re-