Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-10-28 / 20. szám

8. oldal Buenos Ares, 1053. október 28. MAGYABOK ÚTJA .¿T> cr/OtvcäO HA SZAKÉRTELMEDHEZ TÁRSAT KERESEL... (Tanácsok a gyanútlan „socio industrial"-nak) • —Na megindult már a vál­lalkozás? — minden rendben van, kérlek. Már üzemben va­gyunk, de most derül ki, hogy „socio” kéne! Nem tudsz vélet­lenül egy tőkést, aki beszállana hozzánk? Kitűnő üzletet csinál. Hányszor halljuk ma baráta­inknál ezt a párbeszédet! Ter­mészetes tolyamat, hogy az ide­gen tóidon iparban, kereskede­lemben elhelyezkedő emigráns előbb-utóbb önállósítani akarja magát és önálló kis vállalkozá­sához előbb-utóbb társat keres. Ha ugyan már nem társult egy­­kétszer es nem jutott társulásá­val zátonyra (jó castellano szó­val élve: nem frakasszált.) A mozgékony, folyton üzletet kereső argentin tőke — pláne konjunktúrás időben készen is ál­lott minden sarkon értelmes, jó és gyors haszonnal kecsegtető el­helyezkedésre. A világ egy or­szágában sem ad a tőkés oda ü­­gyes ötletekre annyi kisebb pró­ba-összeget. Mikor ezelőtt több mint félévtizeddel ideérkeztünk a nagyobb szállodák előcsarno­kaiban mindenütt ott fogadták, MAGYAROK ÚTJA La Senda de los Húngaros A száműzetésben élő, antibol­­sevista magyarság politikai, társadalmi, irodalmi és művé­szeti lapja. Megjelenik havonta kétszer. Kiadja: Magyarok útja Kiadó­vállalat. — Buenos Aires. Szerkesztőség és Kiadóhivatal; iíecoiiquista 558, Buenos Aires Telefon: 32 - 31)68 interno 9. A lap készül az Artes Gráficas Pannónia műhelyében. (Nyom­da-vezetők: Kerecsenül Kiss Márton és Vörösvári István) Brazíliai kiadóhivatali vezető: Király Géza, — Caixa Postai 1928. SAO PAULO M eg bízottá in K: Európa: Hungária, München 23 Postfach 200. — Németország Chile: Szt. István Kultúregyesület SANTIAGO DE CHILE Ausztrália: Helene L i t s, 333.|a, Maroubra Road, Maroubra, SYDNEY, NSW Kanada: Harcsár Géza, 13 Oxford Str., WOODSTOCK. Venezuela: ILACO Caracas Apartado 2717, Elöfiz. 1 évre 34.- bolivár Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Előfizetési ár: egész évre 80.-, félévre 40.- argentin peso. Correo Argentino Suc.Olivos FRANQUEO PAGADO Concesión Nq 4182 TARIFA REDUCIDA Concesión Nq 4648 sejti, hogy az itteni kereskedel­mi jogszabályok szerint socio in­­dustrialt nem illeti meg geren­cia joga. Azaz az üzlet irányítá­sa, a cégjegyzés stb. nem az övé. Sőt azt a kellemetlen megle­petést is megérheti, hogy a tőkés társa egy szép nap, ha akármi­lyen kis üzlet: ötlettel fordul hozzá azt fogja felelni: Ön csak gyártson tovább! Önnek ehhez semmi köze. Az üzletet itt csak én csinálom. Önnek én nem va­gyok felelős! A fennálló kereskedelmi jog­szabályok ehhez teljes jogot ad­nak neki. • — Ha tehát társasági szerző­dést kötsz, mint „socio indust­rial”, használd ki a Kereskedel­mi Törvény 388.§-a nyújtotta lehetőséget, amely némi tőke hozzájárulása esetén egyenlő jo­gokat biztosít neked tőkés tár­saddal és lehetővé teszi számod­ra, hogy társ-üzletvezetője, sőt egyedüli üzletvezetője lehess a vállalatnak a nélkül, hogy hoz­zájárulásod aránya érintené a kitünően fésült gazdag urak is­meretlen ötlethordozókat sorban. Mint itteni szóval mondják: pes­­cáltak. Tücsköt-bogarat meghall­gattak. Ha valami megtetszett párezer pésóig könnyen be is szálltak. Szegény, a délamerikai viszo­nyultál nem ismerő, szoruitsagá­­uan illúziók után futó meneicui­­tet ez megtévesztette. A társulás problémája ezen a földrészen eppen oiyati komoly kérdés mint a világ bármely táján. Sőt bizo­nyos szempontból tán még ko­molyabb. A tartós, egészséges társulásnak itt még több teltéte­le van, mint az otthoni tőke-sze­gény világban: * —Kezdjük mindjárt azzal: miután ezen az aiuott rotdbn sokkal tobo a vallaikozasi lene­­löség, itt nem szegyen sőt nasz­­nos többször újrakezdeni, a déi­­ainerikai tor vény nozas e földré­szén, a legtöbb orszagoan egy­általán nem látta szuusegesnek a vállalkozó löké jogait megnyir­bálni, munkáját bármiben is kor­látozni. Az argentin Codigó de Comercio paragrafusai kozott is hiába keressük a társulásnál azt a széleskörű kissebbségvédelmet, ami pl. nálunk megvolt a rész­vényjogban. A részvénytársasági közgyűlésen a szükséges rész­vénymennyiséget letétbe helye­zett kisebbség érdekei védelmé­re tömörülhetett és megpeticio­­nálhatta a többség reá sérelmes határozatát. „Aki vállalkozásba betársul, a maga felelősségére teszi. Vigyáz­zon tehát magamagára” — ez az amerikai elv, melyet a legtöbb újdonsült európai ipari, vagy ke­reskedelmi vállalkozó nem tud megszokni. A délamerikai köz­­gazdasági élet harcaiban kevere­dett dipi különösen a nála leg­gyakoribb társulási formánál kö­veti el a legnagyobb hibákat és vigyázatlanságokat. A magyat kereskedelmi jog, mely a K.F.T. töl, a betéti és közkereseti társa­ságon az immár jogi személynek számító RT.-ig és szövetkezetig, annyifajta gazdasági társulási formát ismer, nem ismeri az it­teni legtipikusabb és a mi kis vállalkozásaink számára tán leg­fontosabb társulási formát, me­lyet az itteni kereskedelmi jog­ban: „Sociedad de Capital e In­dustrial” cím alatt találunk meg. Hányán mondják közülünk, akik valami szakmát kitanultak, vagy találmányukat maguk akar­ják gyártani: — Keresek egy tő­kést és én leszek a socio industri­al! A formát mindenki sejti már közülünk. Egyik fél adja a tőkét a másik —, a socio indus­trial —, tőkéje nem lévén, csak szaktudását és munkáját hozza a társulásba. Azt azonban nem nyereségben való részesedési a­­rányodat. Például, ha 1000 Pe­­sóval társulsz be egy százezer Pe­sos vállalatba még mindig lehet 50 % a haszonrészesedésed... Lá­tod ennyire megbecsülik szaktu­dásodat, ha az nem kizárólag „hajómérnöki” mivoltodra tá­maszkodik. (Hajómérnök az a valaki, aki a hajón elhatározza, Argentínában mérnök lesz.) Persze ezen egyenjogúsításod azzal a következménnyel is jár, hogy részt kell vállalnod az e­­setleges vállalati veszteségekben is,míg mint kizárólag „socio industrial” harmadik személyek­kel szemben, amolyan felelőtlen egyén szereped van. A vesztesé­gekben való hozzájárulásod ará­nyát az dönti el, hogy végered­ményben a szerződés milyen hi­vatalos formában lesz „regist­­rálva (Korlátlan, vagy korlátolt felelősségű társaság stb.) Mert ne felejtsd el kedves e­­migráns, hogy minden társasági szerződés csak akkor érvényes, Te csak akkor élvezel „teljes” jogvédelmet, ha a szerződés le­gális formák között köttetett és bejegyeztetett a „Registro Pub­lico de Comercio”-ba. Hamar jogaidnak védelmét említettük kedves Társulandó, úgy ne feledd el, hogy Argen­tínában is érvényes: Jobb egy rossz kiegyezés, mint egy meg­nyert per..., valamint hogy: száz ravasz prókátor sem tud olyan szerződést fogalmazni, ami pó­tolná a szerződő felek jóindula­tát. Ügyszintén: a jólfelfogott közös érdekek méltányos ki­egyensúlyozottsága nyújtja a leg­jobb jogvédelmet. Ezeket a szempontokat keresd és tartsd szem előtt a szerződés kötésénél és ha a társulás során mégis felmerülne nézeteltérés közted és tőkés társad között, élj azzal a jogoddal, hogy azt a ke­reskedelmi törvényben előirt Vá­lasztott Bíróság barátságos meg­egyezéssel, illetve ítéletével kü­szöbölje ki. (B—d) Következő cikkünk: Ki kivel társuljon? Egy republikánus szenátor leleplezi Titót Múlt számunkban a Titó-önéletrajzzal fog-' kai kozva adatokkal bizonyítottuk, hogy Nyu­gat nem számíthat a délszláv kommunista dik­tátorra. Adatainkat kitünően kicgész)í’ti Smyth északamerikai republikánus szenátor vallomása a washingtoni szenátus külügyi bi­zottsága előtt, amelyet az UNIÓ egyik most ideérkezett száma részletesen ismertet- Smyth az alábbiakat a Titónak nyújtandó kölcsön tár­gyalásakor mondta el. A republikánus szenátor magyar körökben igazán nem ismeretlen. Ő indítványozta a má­jus 15,.-én beterjesztett új bevándorlási törvény elfogadását. A magyar kérdéssel is foglalko­zik, hiszen 20 évig ott élt hazánk szomszédsá­gában, Belgrádban, mint mérnök és kereskedő. A délszláv viszonyoknak pedig igazán alapos ismerője. Azzal kezdte fejtegetéseit, hogy Tito céljai és eszközei teljesen azonosak Moszkváéi­val!. Leleplezi, hogy Titót Malenkov nevezte ki a párt délszláv helytartójává. (Emlékezzenek olvasóink a Tito önéletrajzáról írott cikkeink­re: Titó Malenkovot egy szóval sem bántja, csak az elhalt Sztálint ócsárolja!) A szenátor is megerősíti azt, amit egész nyugaton sejtet­tek, hogy Titó ellenfelét, a hős Drazsa Mihájlo­­vic-s ezredest Churchill ejtette el. (Ezért dicsé­ri Titó úgy Churchillt.) Nagy újdonság Smyth előadásában, hogy Titót Malenkov nagy ellenfelének, az azóta meghalt. Zsdánovnnk elnöklete alatt zárta ki a Kominform- A Malenkov-Zsdánov párharc te­hát lényeges szerepet játszott Titó és a Krem­lin összeveszésében. Titó rémuralmáról a következő adatokat ismerteti a szenátor: 1. 1944-től 1945 elejéig kb. 300.000 embert gyilkoltatott meg katonáival, csak azért, mert antibolsevisták voltak. 2- A Kocsevija erdőben, a szerb Katynban 11.500 tisztet és altisztet végeztetett ki. 9.000 szlovén domobrancot, mert katolikus vallásuk­hoz ragaszkodtak, 2.500 szerbet pedig, mert vallásos ortodoxnak merték vallani magukat. 3. Titó álparlamentje ugyan törvényt ho­zott, hogy elismeri a magántulajdont:, de a szerb parasztot azért a legbrutálisabban haj­tották be a kolhoszokba-4. Titó rendőrminisizfere, Alekszander Rankovics hivatalosan megállapította, hogy a háború befejezésétől 1950-ig több, mint ót millió embert tartóztattak le. A csecsemőket is beszámítva tehát az ország lakóinak harma­da börtönt ült. 5, Mihajlovics gyalázatos meggyilkolásán kívül megölték a szlovén nemzeti ellenállás hősét, Lav Rupnikot is, Nedics tábornok holt­testét meg egy emeleti ablakon hajították ki. 6- Stepinac bíboroson kívül börtönbe hur­colták az amerikai származású Nasztics szara­jevói ortodox szerb püspököt. 7. Titó kommunizmusa az iparba áttolha­tó rabszolgát csinált a magantulajdonára büszke, egykor oly jó kiállású szerb paraszt­ból. Titó 32 divizióból álló hadserege tehát csak papíron ér valamiti. A szerb nép nem fog Titó­­ért harcolni- A hadsereg kommunista tanfolya­mokon képzett tisztikara 40 százalékban ma is a Koimníormhoz, illetve Moszkvához húz. 40 százaiéivá közömbös opportunista, zsoldért és megélhetésért szolgái, csak 20 százalék híve Tiitónak. A szenátor szerint Titó nagy szolgálatokat tett Moszkvának szakításával. Először, mert elvonta a világ figyelmét a 450 milliós Kína boisevizáiásáról: Másodszor, mert az USA-nak a Titó-féic kommunizmus mellett való kiállása lehetővé tette az orosz propagandának, hogy elhitesse, Amerika nem a kommunizmus ellen harcol, csak az orosz imperializmus «lien. Ez az orosz tömegek amerikaehenes hangulatát lényegesen fokozta. Egy háború esetén Titó nem állhat csak a Szovjet mellé. Azt ugyanis tudja: ha az USA elveszti a háborút és ö szövetségese, akkor vele együtt pusztul el. Viszont, ha a nyugati pol­gári világ győz, akkor az nem tűr meg egy kommunista államrendet. A Szovjettel való kibékülés esetén egy lehetősége mégis van bőre megmentésére. De a legmegdöbbentőbb, amit a Titónak ed­dig nyújtott nyugati segítségről mond Smyth szenátor- Nyugatnak a fenti tényeket mind tudnia kellett. Mégis, csupán az UNRRA révén 750 millió dollárt kapot-t a kommunista Jugo­szlávia. A 750 milliónyi anyagsegély legna­gyobb részét — a szenátor szerint — a belgrádi UNRRA-megbízott, egy orosz tábornok, hajó­ra rakatta s a Dunán át Oroszországba szállít­tatta. A visszatartott részből szerelték fel Titó seregét. “Önök nagyon jól tudják, hogy Titó az ECA és a MSA révén 550 millió dollárt kapott anyagban és készpénzben. Mindezek ellenében csak annyit szegezett le, hogy az ő kommuniz­musa különbözik a Moszkváétól-”

Next

/
Oldalképek
Tartalom