Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-10-28 / 20. szám
8. oldal Buenos Ares, 1053. október 28. MAGYABOK ÚTJA .¿T> cr/OtvcäO HA SZAKÉRTELMEDHEZ TÁRSAT KERESEL... (Tanácsok a gyanútlan „socio industrial"-nak) • —Na megindult már a vállalkozás? — minden rendben van, kérlek. Már üzemben vagyunk, de most derül ki, hogy „socio” kéne! Nem tudsz véletlenül egy tőkést, aki beszállana hozzánk? Kitűnő üzletet csinál. Hányszor halljuk ma barátainknál ezt a párbeszédet! Természetes tolyamat, hogy az idegen tóidon iparban, kereskedelemben elhelyezkedő emigráns előbb-utóbb önállósítani akarja magát és önálló kis vállalkozásához előbb-utóbb társat keres. Ha ugyan már nem társult egykétszer es nem jutott társulásával zátonyra (jó castellano szóval élve: nem frakasszált.) A mozgékony, folyton üzletet kereső argentin tőke — pláne konjunktúrás időben készen is állott minden sarkon értelmes, jó és gyors haszonnal kecsegtető elhelyezkedésre. A világ egy országában sem ad a tőkés oda ügyes ötletekre annyi kisebb próba-összeget. Mikor ezelőtt több mint félévtizeddel ideérkeztünk a nagyobb szállodák előcsarnokaiban mindenütt ott fogadták, MAGYAROK ÚTJA La Senda de los Húngaros A száműzetésben élő, antibolsevista magyarság politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti lapja. Megjelenik havonta kétszer. Kiadja: Magyarok útja Kiadóvállalat. — Buenos Aires. Szerkesztőség és Kiadóhivatal; iíecoiiquista 558, Buenos Aires Telefon: 32 - 31)68 interno 9. A lap készül az Artes Gráficas Pannónia műhelyében. (Nyomda-vezetők: Kerecsenül Kiss Márton és Vörösvári István) Brazíliai kiadóhivatali vezető: Király Géza, — Caixa Postai 1928. SAO PAULO M eg bízottá in K: Európa: Hungária, München 23 Postfach 200. — Németország Chile: Szt. István Kultúregyesület SANTIAGO DE CHILE Ausztrália: Helene L i t s, 333.|a, Maroubra Road, Maroubra, SYDNEY, NSW Kanada: Harcsár Géza, 13 Oxford Str., WOODSTOCK. Venezuela: ILACO Caracas Apartado 2717, Elöfiz. 1 évre 34.- bolivár Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Előfizetési ár: egész évre 80.-, félévre 40.- argentin peso. Correo Argentino Suc.Olivos FRANQUEO PAGADO Concesión Nq 4182 TARIFA REDUCIDA Concesión Nq 4648 sejti, hogy az itteni kereskedelmi jogszabályok szerint socio industrialt nem illeti meg gerencia joga. Azaz az üzlet irányítása, a cégjegyzés stb. nem az övé. Sőt azt a kellemetlen meglepetést is megérheti, hogy a tőkés társa egy szép nap, ha akármilyen kis üzlet: ötlettel fordul hozzá azt fogja felelni: Ön csak gyártson tovább! Önnek ehhez semmi köze. Az üzletet itt csak én csinálom. Önnek én nem vagyok felelős! A fennálló kereskedelmi jogszabályok ehhez teljes jogot adnak neki. • — Ha tehát társasági szerződést kötsz, mint „socio industrial”, használd ki a Kereskedelmi Törvény 388.§-a nyújtotta lehetőséget, amely némi tőke hozzájárulása esetén egyenlő jogokat biztosít neked tőkés társaddal és lehetővé teszi számodra, hogy társ-üzletvezetője, sőt egyedüli üzletvezetője lehess a vállalatnak a nélkül, hogy hozzájárulásod aránya érintené a kitünően fésült gazdag urak ismeretlen ötlethordozókat sorban. Mint itteni szóval mondják: pescáltak. Tücsköt-bogarat meghallgattak. Ha valami megtetszett párezer pésóig könnyen be is szálltak. Szegény, a délamerikai viszonyultál nem ismerő, szoruitsagáuan illúziók után futó meneicuitet ez megtévesztette. A társulás problémája ezen a földrészen eppen oiyati komoly kérdés mint a világ bármely táján. Sőt bizonyos szempontból tán még komolyabb. A tartós, egészséges társulásnak itt még több teltétele van, mint az otthoni tőke-szegény világban: * —Kezdjük mindjárt azzal: miután ezen az aiuott rotdbn sokkal tobo a vallaikozasi lenelöség, itt nem szegyen sőt nasznos többször újrakezdeni, a déiainerikai tor vény nozas e földrészén, a legtöbb orszagoan egyáltalán nem látta szuusegesnek a vállalkozó löké jogait megnyirbálni, munkáját bármiben is korlátozni. Az argentin Codigó de Comercio paragrafusai kozott is hiába keressük a társulásnál azt a széleskörű kissebbségvédelmet, ami pl. nálunk megvolt a részvényjogban. A részvénytársasági közgyűlésen a szükséges részvénymennyiséget letétbe helyezett kisebbség érdekei védelmére tömörülhetett és megpeticionálhatta a többség reá sérelmes határozatát. „Aki vállalkozásba betársul, a maga felelősségére teszi. Vigyázzon tehát magamagára” — ez az amerikai elv, melyet a legtöbb újdonsült európai ipari, vagy kereskedelmi vállalkozó nem tud megszokni. A délamerikai közgazdasági élet harcaiban keveredett dipi különösen a nála leggyakoribb társulási formánál követi el a legnagyobb hibákat és vigyázatlanságokat. A magyat kereskedelmi jog, mely a K.F.T. töl, a betéti és közkereseti társaságon az immár jogi személynek számító RT.-ig és szövetkezetig, annyifajta gazdasági társulási formát ismer, nem ismeri az itteni legtipikusabb és a mi kis vállalkozásaink számára tán legfontosabb társulási formát, melyet az itteni kereskedelmi jogban: „Sociedad de Capital e Industrial” cím alatt találunk meg. Hányán mondják közülünk, akik valami szakmát kitanultak, vagy találmányukat maguk akarják gyártani: — Keresek egy tőkést és én leszek a socio industrial! A formát mindenki sejti már közülünk. Egyik fél adja a tőkét a másik —, a socio industrial —, tőkéje nem lévén, csak szaktudását és munkáját hozza a társulásba. Azt azonban nem nyereségben való részesedési arányodat. Például, ha 1000 Pesóval társulsz be egy százezer Pesos vállalatba még mindig lehet 50 % a haszonrészesedésed... Látod ennyire megbecsülik szaktudásodat, ha az nem kizárólag „hajómérnöki” mivoltodra támaszkodik. (Hajómérnök az a valaki, aki a hajón elhatározza, Argentínában mérnök lesz.) Persze ezen egyenjogúsításod azzal a következménnyel is jár, hogy részt kell vállalnod az esetleges vállalati veszteségekben is,míg mint kizárólag „socio industrial” harmadik személyekkel szemben, amolyan felelőtlen egyén szereped van. A veszteségekben való hozzájárulásod arányát az dönti el, hogy végeredményben a szerződés milyen hivatalos formában lesz „registrálva (Korlátlan, vagy korlátolt felelősségű társaság stb.) Mert ne felejtsd el kedves emigráns, hogy minden társasági szerződés csak akkor érvényes, Te csak akkor élvezel „teljes” jogvédelmet, ha a szerződés legális formák között köttetett és bejegyeztetett a „Registro Publico de Comercio”-ba. Hamar jogaidnak védelmét említettük kedves Társulandó, úgy ne feledd el, hogy Argentínában is érvényes: Jobb egy rossz kiegyezés, mint egy megnyert per..., valamint hogy: száz ravasz prókátor sem tud olyan szerződést fogalmazni, ami pótolná a szerződő felek jóindulatát. Ügyszintén: a jólfelfogott közös érdekek méltányos kiegyensúlyozottsága nyújtja a legjobb jogvédelmet. Ezeket a szempontokat keresd és tartsd szem előtt a szerződés kötésénél és ha a társulás során mégis felmerülne nézeteltérés közted és tőkés társad között, élj azzal a jogoddal, hogy azt a kereskedelmi törvényben előirt Választott Bíróság barátságos megegyezéssel, illetve ítéletével küszöbölje ki. (B—d) Következő cikkünk: Ki kivel társuljon? Egy republikánus szenátor leleplezi Titót Múlt számunkban a Titó-önéletrajzzal fog-' kai kozva adatokkal bizonyítottuk, hogy Nyugat nem számíthat a délszláv kommunista diktátorra. Adatainkat kitünően kicgész)í’ti Smyth északamerikai republikánus szenátor vallomása a washingtoni szenátus külügyi bizottsága előtt, amelyet az UNIÓ egyik most ideérkezett száma részletesen ismertet- Smyth az alábbiakat a Titónak nyújtandó kölcsön tárgyalásakor mondta el. A republikánus szenátor magyar körökben igazán nem ismeretlen. Ő indítványozta a május 15,.-én beterjesztett új bevándorlási törvény elfogadását. A magyar kérdéssel is foglalkozik, hiszen 20 évig ott élt hazánk szomszédságában, Belgrádban, mint mérnök és kereskedő. A délszláv viszonyoknak pedig igazán alapos ismerője. Azzal kezdte fejtegetéseit, hogy Tito céljai és eszközei teljesen azonosak Moszkváéival!. Leleplezi, hogy Titót Malenkov nevezte ki a párt délszláv helytartójává. (Emlékezzenek olvasóink a Tito önéletrajzáról írott cikkeinkre: Titó Malenkovot egy szóval sem bántja, csak az elhalt Sztálint ócsárolja!) A szenátor is megerősíti azt, amit egész nyugaton sejtettek, hogy Titó ellenfelét, a hős Drazsa Mihájlovic-s ezredest Churchill ejtette el. (Ezért dicséri Titó úgy Churchillt.) Nagy újdonság Smyth előadásában, hogy Titót Malenkov nagy ellenfelének, az azóta meghalt. Zsdánovnnk elnöklete alatt zárta ki a Kominform- A Malenkov-Zsdánov párharc tehát lényeges szerepet játszott Titó és a Kremlin összeveszésében. Titó rémuralmáról a következő adatokat ismerteti a szenátor: 1. 1944-től 1945 elejéig kb. 300.000 embert gyilkoltatott meg katonáival, csak azért, mert antibolsevisták voltak. 2- A Kocsevija erdőben, a szerb Katynban 11.500 tisztet és altisztet végeztetett ki. 9.000 szlovén domobrancot, mert katolikus vallásukhoz ragaszkodtak, 2.500 szerbet pedig, mert vallásos ortodoxnak merték vallani magukat. 3. Titó álparlamentje ugyan törvényt hozott, hogy elismeri a magántulajdont:, de a szerb parasztot azért a legbrutálisabban hajtották be a kolhoszokba-4. Titó rendőrminisizfere, Alekszander Rankovics hivatalosan megállapította, hogy a háború befejezésétől 1950-ig több, mint ót millió embert tartóztattak le. A csecsemőket is beszámítva tehát az ország lakóinak harmada börtönt ült. 5, Mihajlovics gyalázatos meggyilkolásán kívül megölték a szlovén nemzeti ellenállás hősét, Lav Rupnikot is, Nedics tábornok holttestét meg egy emeleti ablakon hajították ki. 6- Stepinac bíboroson kívül börtönbe hurcolták az amerikai származású Nasztics szarajevói ortodox szerb püspököt. 7. Titó kommunizmusa az iparba áttolható rabszolgát csinált a magantulajdonára büszke, egykor oly jó kiállású szerb parasztból. Titó 32 divizióból álló hadserege tehát csak papíron ér valamiti. A szerb nép nem fog Titóért harcolni- A hadsereg kommunista tanfolyamokon képzett tisztikara 40 százalékban ma is a Koimníormhoz, illetve Moszkvához húz. 40 százaiéivá közömbös opportunista, zsoldért és megélhetésért szolgái, csak 20 százalék híve Tiitónak. A szenátor szerint Titó nagy szolgálatokat tett Moszkvának szakításával. Először, mert elvonta a világ figyelmét a 450 milliós Kína boisevizáiásáról: Másodszor, mert az USA-nak a Titó-féic kommunizmus mellett való kiállása lehetővé tette az orosz propagandának, hogy elhitesse, Amerika nem a kommunizmus ellen harcol, csak az orosz imperializmus «lien. Ez az orosz tömegek amerikaehenes hangulatát lényegesen fokozta. Egy háború esetén Titó nem állhat csak a Szovjet mellé. Azt ugyanis tudja: ha az USA elveszti a háborút és ö szövetségese, akkor vele együtt pusztul el. Viszont, ha a nyugati polgári világ győz, akkor az nem tűr meg egy kommunista államrendet. A Szovjettel való kibékülés esetén egy lehetősége mégis van bőre megmentésére. De a legmegdöbbentőbb, amit a Titónak eddig nyújtott nyugati segítségről mond Smyth szenátor- Nyugatnak a fenti tényeket mind tudnia kellett. Mégis, csupán az UNRRA révén 750 millió dollárt kapot-t a kommunista Jugoszlávia. A 750 milliónyi anyagsegély legnagyobb részét — a szenátor szerint — a belgrádi UNRRA-megbízott, egy orosz tábornok, hajóra rakatta s a Dunán át Oroszországba szállíttatta. A visszatartott részből szerelték fel Titó seregét. “Önök nagyon jól tudják, hogy Titó az ECA és a MSA révén 550 millió dollárt kapott anyagban és készpénzben. Mindezek ellenében csak annyit szegezett le, hogy az ő kommunizmusa különbözik a Moszkváétól-”
