Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-10-28 / 20. szám

MAGYAROK ÚTJA Buenos Ares, 1953. október 28. 3. oldal Egy új világbotrány körvonalai Hogy jutott orosz kézre a H.-bomba? - Mac Lean-né szökése és a marxista íertőzetü diplomácia csődje Megint egy világbotrány kör­vonalai jelentkeznek Nyugaton. A sajtó egyrésze főleg Angliában változatlanul félrebeszél ugyan, a hírügynökségek is tartózkodók és savanyúak. De a rejtélyek ka­puján már nyílik a zár. Az összes eddigi feltevések halomra dűl­tek. Melinda Mac Lean, a két év­vel ezelőtt eltűnt angol külügy­­minisztériumi osztályvezető fele­sége két hónapja szintén nyom­talanul eltűnt három gyermeké­vel. Hiába keresi fél-Európa ren­dőrsége, A sexuális eltévelyedés, öngyilkosság vagy elrablás meséi hitelüket vesztették. Ma,rád az atom-kérdési hipotézis. Az egyet­len logikus és világos feltevés. Különösen mióta Donald Mac Le­an diákkorát, párisi tanulmánya­it. a Quartier Latineben viselt ifjúkori dolgait is ismerni kezd­jük. Az előzmények túlontúl ismer­tek. Illetve részleteit százszor is közzétették, csak éppen a lénye­det igyekeztek tussolni. 1951 má­jus 29.-én eltűnt Párizsból két fiatal angol diplomata, két jó­barát: Donald Mac Lean és Guy Burgess. Mindkettő gyönyörű u­­te.t futott be az angol Foreign O- ffice- ben. Mac Lean előbb éve­kig volt első titkára a washing­toni angol nagykövetnek, majd a külügyminisztérium legfonto­sabb osztályának, az amerikai osztálynak lett vezetője, ami egy negyvenen aluli külügyi tisztvi­selőnél igen nagy kitüntetés az angoloknál. Guy Burgess pedig sokáig magának a kiilügyminisz­­ternek volt személyi titkára. „Közbecsülésben álló, komoly fiatal külügyi tisztviselők” — írták a nyugati lapok. Csak azt felejtették el hozzátenni, hogy a munkáspárti marxista küliigy karrierjei. És azt felejtették ki­hangsúlyozni, hogy Burgess bol­­dogu't Bevinnek, a marxista, kül­ügyminiszternek volt a személyi titkára. Egy diplomata-feleség a divatos fürdőhelyeken A két fiatal diplomata eltűné­se pontosan egybeesett azokkal a hetekkel, mikor Pontecorvot, az angol szolgálatban álló atom­tudóst kereste a világ, aki Finn­országon keresztül lépett át csa­ládjával az oroszokhoz. Termé­szetes, hogy egyes szemfülesek a­­zonnal fölvetették a kérdést, ta­lán egy új Pontecorvo-ügy lesz ez is? De mindjárt jött a meg­nyugtatás: 1. Pont-ecorvo lám magával vitte családját. Ma« Lean fele­sége és gyermekei Itt vannak. Ha szökni akart volna, nem en­gedte volna, hogy családja hát­ra maradjon. Igazán több mód­ja lett volna rá, hogy családját magával vigye, mint az atom­­professzornak. 2. Mae Leannét kihallgatták, semmiről nem tud. Ha nem el­rablásról és nem szerencsétlen­ségről van sző. akkor csak va­lami olyasmiről, amit a nő e­­lőtt, titkolni akart a két férfi. <3. Angol kiilt by 1 szolgálat­ban kémkedés, hűtlenség nem fordulhat elő. Különösen ilyen kitünően minősített, magasran­gú tisztviselőknél. Maca a Foreign Office igyeke­zett, hogy pontot tegyen a kel­lemetlen és reputációját egyálta­lán nem szolgáló ügyre. Jellem­ző a gyanútlanságra, hanyagság­ra és eltussolási szándékra: Mac Lean-né, aki éppen férje eltűné­se utáni hetekben adott életet a harmadik gyermeküknek, a kis Rosenak, mikor a szanatórium­ból kijött, nyugodtan fölvette az eltűnt tira fizetését. Nyugodtan kocsikázott. Chevroletjén ide-oda Fúróra divatos fürdőhelyein és Párizsban, majd Genfben, Útleve­lét, nem vonták be, a rendőrség úgy látszik, nem figyeltette to­vább, kihallgatásokkal nem zak­latták. Senklsem őrizte, kikkel tart fenn összeköttetést. Diplo­­matn.körökben részvéttel és ba­rátsággal vették körül „az érde­kes és szép diplomiatánét”, ki­nek férje oly botrányos szeren­csétlenség áldozata lett. . . Csak í g y történhetett meg, hogy szeptember 12.-én magának "nr Lean anyósának. Mrs. Dnn­­tvi rnatk köti ott a rendőrségen jelentenie, hogy Melinda lánya, s vermekéivel, négy nappal eze­lőtt nvnrntalanul eltűnt a genfi szálasáról Reggel azzal szállt be kocsitába. hosrv Montreauxha ’megy, találkozni fog néhány ré­gi barátjával, kiket még kairói állomáshelyükről ismer. Köztük ya¡n egy bizonyos Robin Muir ne­vű úr is, kit sokszor hallottak a családban emlegetni. Mikor már a rendőrség is észbekap Most kapott csak észbe a nyn-g gáti világ kémelhárító rendörsé- : ge. Az első feltevés persze a ré- ! ,\i receptnek megfelelően megint az volt, itt rablás történt! Me­linda asszonyt elcsalták, akár­csak az urát. De gyerekekkel? Kicsodák? A montreauxi nyomo­zás holtpontra jutott. Robin Mu­­írt és társait sehol se találták. Megállapították, — Melinda asz­­szcny eltűnése előtt 700 svájci frankot vett fel a bankból, abból kétszázat anyjána.k küldött. Ez mind nem mond semmit. Kide­rült, hogy a fiatal asszony összes tartozásait rendezte. Rablás te­hát nem történhetett, legfeljebb elcsalás. Ekkor jelentkezett egy állo­másfőnök, a Buchs felé, tehát Ausztriába vezető vonalról, aki utasokkal és jegyekkel igazolta, hogy Melinda asszony gyermeke­ivel e vonal utasa volt a kérdé­ses napon, és az út egy darabját vonattal tette meg Ausztriáig. montreauxi program, Robin Miur, a Chevroletbe-szállás mind tudatos félrevezetés ! Melinda asszony azzal indult el 11.-én reggel Géniből, hogy vég­leg elhagyja Svájcot keleti irány­ba és lehetőleg nyomot se hagy maga után. Nyoma veszett a ko­csinak is, de arra sincs nyom hogyan folytatta útját. A jelek s az asszony utolsó napjainak a hangulatáról elhangzott vallo­mások, az a tény. hogy Melinda anyja semmi gyanús változást se észlelt, mind azt a feltevést e­­rősítik meg. hogy az asszony szö­kési szándékkal jött Svájcba. Amit eddig úgy lepleztek, tit­koltak, most egyszerre válaszér, piegoldásért ordít. Mikor a Mac Carthy által ve­zetett szenátusi bizottságban cél­zás hangzott el, hogy az angol diplomácia életébe is beleszövö­­dött már az orosz atomkémkedés hálózata, az angolok visítva u­­tasitották el: fantazmagória! S Mac Carthyra jellemző angol-fa- 1 ás! Most egyszerre itt a rejt­vény: Mac Lean és társa ponto­san akkor tűntek el, miután az oroszok Pontecorvo tanárt, a H- bomba egyik felfedezőjét angol ^szolgálatból elszippantották. Mac Lean családja pontosan azután tűnik el, mikor az oroszok beje­lentik: kész az első hidrogén­bombájuk és a nyugati világ el­hárító szervei megint idegesen I kezdenek érdeklődni, hogyan is volt az a Pontecorvo- ügy? Mi­ként is került orosz kézre a H- bomba titka? Akta született... Megáll az eszünk, mikor most egyszerre azt olvassuk, Mac Lean nem sokkal ezelőtt vette át az angol külügyminisztérium ame­rikai osztályának vezetését, mi­kor befutott Pontecorvo tanár kérőimé, hogy bár ő már ame­rikai állampolgár, át akar lép­ni amerikai szolgálatból az angol atomkutatás szolgálatába. Ez az átlépési kérelem — Bacchusra, micsoda véletlen I — épren egy­beesett azzal a kellemetlen kor­szakkal. mikor Amerikában elő­ször szellőztették a Rosenberg- Gold-Fuchs atomkémkedésl bot­rányt. . . .Arra ninnsen adat. hogy Wassingtonban, titkár korában találkozott vo'na Pontecorvo és a fiatn' marxista dinlomata. De hogy átkéredzkedési kérelmét ö lát tóm ózta. az bizonyos, és az is bizonyos, hogy az akta feltűnő gyorsan, simán, akn.dály nélkül intéztetett el, ott ahol úgy meg­rágnak minden aktát és minden döntést. Isn>erfe-e Mac Lean Pontecorvot? Az ember csak áruul, amikor most egyszerre azt fejtegetik a nvu"ati lapok és nyomozók, hogy Mac Lean volt az egyetlen, a mi­­j nlszter és a. miniszterelnök, tn- I Váhbá az illetékes vezérkariak mellett, aki az atlanti nnktum I közös titkos védelmi aktáiba, az atom’itkok kicserélésére kötött amprlkni - angol szerződés nvo­­mán érkező össze*. ielentésbe. összes nöttelentésbe. függelékbe, ú íHonsá g-’ef rá sba, belenézhetett sör látnia is kellett. Haza is vi- I iiofto szokat, a lakására.. Ha a­­karta mikro - fotográfiát la k ?­­szít.bpto*t mindegvikröl. Ponto­san tudhatta tehát, hogv Pon­­terorro mit boz, mit csinál. Hát ezt eddig nem sejtették a nvueati nyomozók? Fz két év­­vni ezelőtt nem volt ugyanilyen világos? A ipgdöbbonetesebb azonban, amiről igazán csak most kezde­nek először dadogni. Amiről va­lóban ogvet'en nvuent.i friság se mukkant eddig értelmesen: Mac Lea.nnak diákkorától ismernie kellett Pontecorvot. a hidrogén­­bombákat evártó amerikai s an­gol laboratóriumok titkának lev­­fől’l. tndólá't. Mert Mac Lenn ii<rvnonzok­­!>co »z években végzett Párizs­im«, mint Pnnteeorvn. Mert épu azokon a helyeken étkeztek, ugyanazokban az in­tézetekben kutattak. 'Mert ugyanazoknak a neo­­marxista, trockijisltn forradal­már köröknek voltak tagjai, s ugyanazokért a borzas ifiú«áH forradalmi figurákért lelkesed­tek. Levelezési címünk: Magyarok Űtja Casilla Correo 16 OLIVOS F. G. B. M. Buenos Aires Mert a két, életkorban is a­­'«>1108 fiatal marxista, rendőr­ségi megállapítások szerint, kö­vetkezetesen ugyanazokon a he­lyeken bukkant fel később is.. Az egykori párizsi marxista­kor tagjainak jórésze azóta fel­szívódott, eltűnt, Moszkvába ju­tott, különböző nemzetközi for­radalmakban vett részt, kommu­nista pártok tagja lett. Vagy azér nem lehetne ma egy szót se ki­venni belőle,, ha akarna is emlé­­j kezni, mert szégyeli múltját. De a Karinthy detektívregény - pa­­' ;ródiák ütődött detekltív-alakjai jutnak eszünkbe, ha arra gondo­lunk, hogy ennyi, régen tudott, egybehangzó adat után sem a­­kartak rájönni Nyugaton a do­log lényegére. Igaz, hogy ez a lények nagyon kellemetlen, mert kétszóval űgv hívják: marxista világösszeeskü­t>vés. És amíg az angol politiká­ban akkora szavuk van Attleeék­­nek, amíg Franciaországban és Olaszországban az u. n. mérsé­kelt marxista pártok akkora té­nyezők, addig muszáj elhazudni, vagy legalább is ködbe burkol­ni ezt a megállapítást. A Rosenbergék érdekében fel­zúgó kegyelmi tüntetést ugyan­az a félvörös vagy egész vörös kórus biztatja, amelyik szeret­né, ha végleg elhallgatnának a Foreign Office két vörös diplo­matájának szökési botrányával. De az antibolsevista nyugat már -mindent felír. A világ egyszer majd pontosan fogja tudni, kik •azok. akik a keresztény nyugat védelmére szolgáló hadititkokat a keleti pogányságnak, a nyugati civilizáció elpusztítására készü­lő ázsiai ördögnek bagóért ki­szolgáltatták. Gyertyák a newyorki tortán Heteken át hirdették a jubileumot az összes harsoná­tok. a Népszava, az Ember, a Szabadság, versenyiv kelve (•"ymással a nagv Férfiú dicsőítésében... Nem is tagadták, hogy a pazar, ötvenéves jubileumi vacsora cgv hatalmas politikai kibontakozás színhelye lesz. Ki tehet róla. hogy csak alig százan jöttek cd n vilá" minden tájáról, hogy a fényűzően megterített asztaloknál pcv kézszorítással. vagy egy távirattal megünnepeljék a/ ötvenéves Nagy Ferencet, aki elé a figyelmes newyorki sponzorok ez alkalommal nagy tortát tettek, öt égő gyer­tyával. akaratlanul is kifejezve az ünnepelt politikai kis­korúságát. Rgv csipkés partedl' hiányzott, pennán a deli parnsztvezér álla alól. ezz^l a felírással: ..Göndörék ked­vence!” Mert rajtuk kivíil igazán kex'esen voltak még n notórius npgyvenütösök közűt is. E,Tv-két megfigyelő, né­hány sarokbnszorított. mint Varga Réka. nl-nnek meg kel­­’r»<4 VJennie. — ha nem is szívesen időzik ú w hhnn Piskv'­­Sehmidt. nénügyesz. és Gábor Róhert ÍVo-s alhadnagy tár­saságában. Nem h:ánv70tt a diszkrét Kovács Tmre se akit mint .ióétvágyú. őszinte ünneplőt és meghízható barátot nem írí"vli senki Nagy Ferenctől. Az öreg-nmerikások is e'maradt.ak. közölök is csupán néhány volt-ungvsá" ’em me", volt-titkár, volt-e'nök. volt-szerkesztő, mint Déri Tmre. az Amerika Han^iától most menesztett tarantos fi­­erra hozzá hasonló niros. vagv rózsaszínű alakok, rossz­kedvű sápadt roosevelti koszto”ok. \ Rizn4|*»uány részéből csak Barankovies. Gr. Révay. Sz Szabó. Saláta és Model Tstván ielent meg. szemmel láthatóan nem naivon őrülve •’ kitűnő alkalomnak. Snlvok "sak táviratozott TTnl+o«m.l. TTám Tiborral Vatev T ászlóval p"vütt. ArorgriHnábél Anti fídön táviratozott. V* övénél csak a salzburgi emh«r-kn­­r>ep Hinder tqv’<raX.-, aratnt+ n-sovohh Volt ehn. nirvrR« folt távira? is. a Gzikann-Zichy Móricé. . . Fz már Göndöröknek i<- sok volt! Nem Nagxr Ferenc. Márk Béla volt az, est közénnontm hangoskodva irányította a inhilenmi nnnensé<»pt « íno-u-l AT- rkáns ..ne«+i” hnmorávail igvpkeze*t távoRartavi az «­­nalmat a vpndén.pk s a borút Na"v F^rpue feie főtől TTL vntalosap amerikai részrő' ugvan:" "pm voR ott «««ki A rendezők psak e^vetlen bennszülött "mprikait tudtak o. dacitálni. Valami TTenrv Kirsch nevű nmt akiről n^k az dprnllti ki. hogy kommunista X’olt 'V> csalódott. Terv jól bp­­todlctt a társaságba. TTgvanígV tá.volmara.d + ak a korszak, alkotó inhilenmi vacsoráról a szotnszéd-cmi<r«áeiók kikül­döttei akikor mnvit hivatkozik az iinnenelt. Ezek óérv ffi pik óvatosabbak és nem akarnak mnunpséfr Göndör társa­ságában tüntetni. A távirat veszélytelenebb... Ennek pile nerc elmaradtak a fávir11 ok ia Mi ez® — harapdálta szá_ ja szél ét Nagre Ferenc, mikor hozzá - ezpitték azt a két töl­tésén ísmptvaflo-n Ipttp-vpi szoedemet. í-ítolz Tjpót os Beer plv­­társat. Deák Zoltán "áb'izta fel” őket az utolsó uillanat­­hari hogv a Dunavölgv kén viselt*4 ét biztosítsa. Sikerült i Varga Béla korán el'táx’ozntt. Márk mester a maga i­­gen közvefWi modorában utána is kiáltott: .Na mi az. a r apok megpneolnak ?” Fedi" volt még egy reformá+us lel­kész Rékv Zol'tán. aki tovább bírta. Tgaz viszont, hogv ő maid bárom évtizede él Amerikában s nvugodtan lelkesed­het a .felszabadításért”; nem látta az akasztásokat. Sviri­dov lakomáit, nem tudja, mért pusztult el Kovács Bél'a és félszázezernvi mártír. Bármi tanulságos volna, nincs bel vünk a szónoklatok ismmertetésére. A lénveget Göndör fejezte ki: Ferikém, te vagy a emokrácia bástyája, benned van minden remé­nyünk. .. Ezt a reményt nem sajnáljuk még Göndörtől sem. Ha eddig nem tudta volna, most meg kellett látni Nagy Ferencnek, hogy mit tett, hová jutott. Láthatólag meg is könnyebbült. mikor megengedték neki, hogy elfújhassa •maga előtt az öt szál gyertyát. Ki tudja, mi mindent lát­hatott abban az öt kicsi lángban...

Next

/
Oldalképek
Tartalom