Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-05-01 / 5. szám
8. oldal Magyar Végvár 1955 május nem kaptak Halálos ítéletet. Ha ezek mártiromságára gondolunk és arra a sok egyéb neves és kevésbbé ismert mártírra, akik otthon és Szibériában elpusztultak, ha arra a sok szenvedésre, nélkülözéskönnyre gondolunk, ami otthon mindennapi, akkor helyes utat választjuk, azt nem tévesszük el s akkor a magyarság 1945-ben bekövetkezett keresztre feszítéséből a feltámadás nem várathat még további tiz esztendőt magára. Ennek a magyar feltámadásnak az előkészítése, módja, a magyar kérdés helyes színben való feltüntetése és megértetése az emigráció, a mi feladatunk! + Msgr. Eordeogh Elemér pápai prelátus, toledoi plébános, az amerikai magyar katolikus klérus kiváló tagja eltávozott az élők sorából. Vele együtt sírba szállott az amerikai magyarság egyik legrégibb harcosa, aki a hazájából ideszakadt magyarságnak hosszú évtizedeken volt harcos lelki vezetője, munkása. Valóban régi amerikás volt, aki ott állott az amerikai magyarság bölcsőjénél s azt szeretettel kisérte, tanította, védelmezte egy hosszú és áldásos életen keresztül. Az utóbbi évek alatt inkább csak aggódó szeretettel kisérte a magyarság életét, gyengélkedése megakadályozta aktívabb munka kifejtésében. Toledo különösen gyászolja Eordeogh prelátus távozását, hiszen ott töltötte életének felét, ott dolgozott, fáradozott. Amerika egész magyarsága gyászolja Msgr. Eordeoghöt. +özv.ERDÉLYI ISTVÁNNÉ szül. zetelaki és átányi Molnár Aranka 70 éves korában hosszas szenvedés és a szentségek felvétele után márc. 6-án Esztergomban visszaadta lelkét Teremtőjénr k. Gyászolják: az emigrációban fia: Erdélyi István százados és családja, otthon leánya: Balogh Dénesné és családja, rokonsága. MIT TETTÉL EDDIG A MAGYAR NAPILAP ÉRDEKÉBEN ? ___________VETTÉL-E RÉSZVÉNYT?_________________ A SOUTH BENDI MAGYARSÁG ÜNNEPE A Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének south-bendi csoportja március 13-án tartotta márciusi ünnepségét egybekapcsolva Vörösmarty emlékünneppel. Az ünnepély a régi és ujamerikás magyarok testvéri találkozója volt. Nagyon szépszámú közönség töltötte meg a Magyarok Nagyasszonya egyházközség termét, amely végig élvezettel figyelte a magas színvonalon mozgó műsort. Az amerikai himnusz vezette be a műsort, amelyet Raymond Katica énekelt', majd a magyar himnuszt énekelteférfikar a közönséggel egyetemben. Majd Stern Béláné adta elő művészi hozzáértéssel ‘Ha égből földre néz szemed’ és ‘Ne sirj, ne sírj Kossuth Lajos’ dalokat. Farkas József szavalta el meleg átérzéssel a Nemzeti Dalt, majd Wukovich Margie énekelte ‘Imádkozzunk a hazáért’, a férfikar pedig ‘Bus magyarok imádkoznak gyönyörű irredente dalokat. Bikkfalvy András kitünően felépített beszédben vázolta 1848 jelentőségét és mutatott a jelen feladataira. Majd egy kitünően összeállított élőkép következett, amelyhez dr. Vincze Tibor művészi háttér diszlete szolgáltatta a megfelelő keretet. Raymond Katica és Lukács Vendel duettje aratott nagy sikert. A műsor második része megemlékezés volt Vörösmarty Mihályról. A bájos Pethő Márta szavalta Vörösmarty ‘Pétiké’ c. tréfás versét, id. Jámbor András énekelte a ‘Bordal’-t, v. Sallay János mondotta az emlékbeszédet. A rendkívüli olvasottságra valló beszéd óriási hatást váltott ki a hallgatóságban. Piacsek István szavalta a Véncigányt, majd a férfikar a Szózattal zárta be a mindvégig lenyűgöző, sikerekben gazdag műsort. A rendezés Farkas József és Wukovich Mihály éirdeme. Az énekszámokat dr. Fiedler kisérte zongorán, illetve Papp Jenő hegedűn. Ez az ünnepély élő bizonyitéka annak, hogy a régi és uj amerikú kás magyarság szépen egymásra talál, — ha békében hagyják és uszítják egymás ellen zavarosban halászó egyének. VÁLASZ Lugossy Béla volt honvéd haditudósító nyílttéri levelére, Bálint Kálmánhoz a ‘Riadó a Kárpátokon* cimü filmről. A választ adja: Reviczky Kálmán, a volt m. kir. Honvéd Vezérkar Főnöke 6. osztály filmosztályának h. vezetője, filmszaki százados. Hazájától immár 11 éve elszakadt emigráció kis része a hétköznapok nehéz munkája után, hazulról magával hozott szakképzettségét és tehetségét nem az egyetemes magyar célok továbbvitelére használja, hanem Írónak vagy politikusnak felcsapva, hazafias túlbuzgóságtól füstölgő fejjel handabandáz, kritizál, rágalmaz abban a hitben, hogy eme ‘nemzetmentő’ munkájáért otthon már az államtitkári bársonyszéket takarítják számára. Valahogy Így vagyunk Lugossy Béla, az oshawai magyar kulturklub titkári székében trónoló volt haditudósítóval is, aki Bálint Kálmánhoz intézett minősíthetetlen hangú rágalmazó levelében Füry Lajos köztiszteletben álló katonairónk ‘Riadó a Kárpátokon’ filmjét egyszerűen ‘nemzetgyalázó piszkos műnek’ nevezi a Kanadai Magyarság cimü újságban. Kedves Lugossy Uram! Önnek, mint volt haditudósítónak tudnia kell, hogy a haditudósító osztály kötelékébr beosztott filmtudósitó és tábori mozgó egységek a Honvéd Vezérkar Főnöke 6. filmosztályának voltak alárendelve, filmtudósitásaikat osztályom dolgozta fel, értékelte ki. majd osztotta széjjel a honvédség, majd a hazai /:Magyar Film Iroda:/ és külföldi filmhíradók részére. Haditudósítóhoz nem méltó, szégyenteljes levelének ismeretében örömmel állapítottam meg osztályom okmánytárából, hogy ön soha filmtudósitó nem volt a ht. osztály kötelékében és felelőtlenül valótlant állít, amikor kijelenti, hogy ‘ennek a szennyes céllal készült celuloid filmszalagnak egyetlen kockáját sem készítették haditudósítók.' Tiltakozom a szovjet fronton és Budapest hós védelmiben elesett és éló filmtudósitók nevében az On állítása ellen! En, aki tudósítóink filmanyagának minden méterét ismerem, kijelentem, hogy a dunai hajóút kivételével,/:osztrák filmanyag:/ a békebeli felvételeket a Magyar Film Iroda operatőrei, /:magyar hiradó anyag:/ a magyar vonatkozású harctéri felvételeket magyar, mig a németeket - német filmtudósitók készítették. Budapest ostromának filmfelvételeit Bánáss őrnagy irányította és ott halt hősi halált a barrikádokon Pálházi István kezében az Arriftex-el. Az ostrom filmanyagának egy része itt van a USA-ban. A ‘Riadó a Kárpátokon’ cimü film anyagát a washingtoni Filmlibraryben tárolt több millió méter zsákmányolt dokumentáris filmanyagból időt és fáradtságot nem kiméivé több éven át Fury Lajos iró válogatta össze. Csendes és névtelen munkája példa lehetne a népszerűségre törekvő politikai körlotyogók számára, hogyan kell az üres szavak helyett tettekkel szolgálni a magyar törekvéseket. Tény. hogy a ‘Riadó a Kárpátokon’ nem üti meg a hollywood-i mértéket, /:ha megütné, akkor giccs lenne:/ szakszempontból kívánnivalókat hagy maga után, mindez azonban elenyésző a film dokumentáris értéke mellett, melyet a felvételek eredetisége igazol tekintet nélkül arra, hogy azt magyar vagy német tudósitó Ha, Lugossy Béla szerint, Magyarország antibolsevista harcának eredeti felvételei összeségükben nemzetgyalázás, akkor ma egy pillanatig sem kétséges, hogy Lugossy Béla melyik hadoszlopnál tudósított vagy tudósit. Legkevésbbé van joga annak a haditudósító osztálynak nevében nyilatkozni, mely becsülettel állta meg helyét az utolsó magyar falu elestéig. Tény, hogy a filmen német harcegységek is szerepelnek, viszont az is tény, hogy ha a nyugati világ 17 évvel ezelőtt ébredt volna fel Magyarország által is hirdetett bolsevista világveszedelemre, akkor ma a filmen amerikai harcegységek szerepelnének.
