Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1955-08-01 / 8-9. szám

1955 aug. - szeptember Magyar Végvár 9..Ql4aL EMIGRÁCIÓS B. PISTA F. ÉS A A magyar emigráció névtelen POLITIKUSOK ‘Pistáinak’ AFABN CLEVELANDI MAGYAR OSZTÁLYA A magas vasút a lakás közelében rohan. A vasállvány ? felerőrisiti a a robajt felerősíti a robajt, aztán szétpofozza a környékre. A kör­nyék ilyenkor felriad, - megrázkódik. Mintha valaki hátul­­jól megbillentette volna., A házak ablakai csörömpölve szisszennek fel. Bent a szobában egy férfi ül.-Kezében töltő tollal hajol papir fölé. írni akar, de nagyon fáradt. Elszunyókál. A magasvasut őt is felriasztotta. A toll ismét fekete barázdákat szánt a papirra. Ebben a pillanatban a szom­szédok kinyitják a televiziót. Bárhölgyek vonitanak vala­mi engesztelhetetlenül szomorú szerelmi iparcikket. Ez­zel a ‘muzsikával’ indulnak majd a teen-age banditák a sötétség beálltával rabló és gyilkosság-körutjukra. A papir fölé hajló idegei megrebbentek.Egyik keze görcsösen markol reá a levélnehezékre. Milyen nagyszerű is lenne a súlyos tárgyat belevágni a gúnyosan fénylő ablaküvegek közé! Emigráns Pista egész nap szorgalmasan dolgozott. A- kárcsak egy állat. A gyárban a súlyos, forró gumilapokat emelgette és rakta a présbe. Ezt teszi már négy év óta. A Népszava-Szabadság ‘közvélemény’ diktátorai sokat firkáltak az efajta munkák nemesitó voltáról. A ‘szocia­lizmus’ érdekében teszik ezek ezt, de csak úgy a távol­ból. Nagyon távolról. A szocializmust úgy árusítják, mint a sarki rőfös a műanyagból készült vörös pántlikát. Min­dég és kizárólag az eladónak van haszna belőle. ‘Testvér, te csak robotolj, - a munka nem szégyen, a munka nemessé tesz!!!’ ‘Mi majd addig párnázott ajtók mögött, párnázott szé­keken, here élettől párnázott kezekkel gondot viselünk a pénztárcátokra.’ Emigráns Pista már négy év óta emeli présbe a forró gumilapokat, de akárhol is vakarja meg önmagát, a nemes­ség csak nem akar kibuggyanni. Ettől függetlenül mindig ‘csodálja’ azokat a baloldali szocialistákat, akik a felfe­lé való törekvés helyett a nehéz testi munkába való bele­­ragadást propagálják. Rákosiék is igy ‘szocializáltak’ otthon, hogy a töme­gek verítékéből aranyrudakat gyúrhassanak. Emigráns Pista fáradtságát nem a nehéz fizikai munka okozza. Erős és izmos teste sok mindent kibír. Fáradtsá­­az állandóan fészkelődé agya idézi elő. Ezt az agyat még nem itatta át a forró gumi penetráns szaga, nem tom­pította el a gépek zakatolása. Erre nincs is sok kilátás, A fészkelődé agy állandóan gondolatokat lövel kifelé.E- migráns Pista ugyanis a világ összes gumigyárai ellenére is szellemi ember. A kilövelt gondolatok azonban mindig megtorpannak, széjjelhullanak. A környezet mechanizmusa tenyerei rájuk, megfojtja azokat! Az agy azonban csökö­nyös öszvérként tovább erőszakoskodik. Egy-egy munkanap száz értékes gondolatot tapos agyon. Ez okozza az esti fáradtságot. Emigráns Pista tehát papir előtt ül és ir. Visszaidézi a nap folyamán kinőtt, de eltaposott gondolatokat. Hátha akad néhány közülük, melyet még el lehet kapni, - tovább lapdázni velük. Emigráns Pista nem politikus, csak egyszerűen magyar ember. Meleg szeretettel és alázattal akarna segíteni, e­­zért ir, ezért látható ott minden emigráns szervezetben. HITES KRISTÓF A CsMNB ÉLÉN Dr. Szilassy Béla a Csehszlovákiai Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke hivatkozva a Magyar Felszabadító Bizottságban vállalt uj, felelő ;} 6;;; uj, feleló'sségteljes munkájára, amely mellett a két elnökségi feladatkört együttesen ellátni nem tud, felkérte Hites Kristóf alenököt a CsMNB elnöki munkakörben való helyettesítésére, a­­mig az uj tisztséggel kapcsolatos lekötöttsége tart. Az elnökség Szilassy Béla dr. elhatározását megértéssel vette tudomásul és Hites Kristófot ügyvezetői tisztségébe beiktatta. A CSIZMA AZ ASZTALON avagy a SZABADSÁG és az ARISZ­­TOKRATAK A SZabadsóg jul. 20-i száma ‘Intimitások* rovatában áradozóan Írja le a Vanderbilt család newporti kastélyában lezajlott es­télyt, ahol 1100 vendég jelent meg. Tudvalévőén az egyik Van­derbilt lány Széchényi László gróf felesége. Ugyanez aSzabadság a márc. 14-i számbanUr (?) Józseftől ‘Egy járomszög története’ c. alatt egy cikket hoz, amely az arisztok­rácia elleni izgatás minden ismérvét kimeriti. Vájjon mikor be­szélt ‘szive’ szerint? Akkor-e - március 14 - amikor a magyar arisztokráciába a marxista lelke szerint belerúgott vagy most, - julius 20 - amikor elragadtatástól fetrengve áradozik róluk és csuszkái hason előttük szolgai módon? Ha már tényleg le akart bcrulni a magyar arisztokrácia előtt, ha annyira szükségét érezte a gerinctelen hajlongásnak, akkor akkor már ugyan nem lett volna nehéz magyarabb magyart találni, mint Széchényi László. Azonban gondosan —gombosán? - kikerekiti ‘magyar’ jellegét az estnek mondván:‘Némi magyar jelleget adott a bálnak, hogy suj­­tásos, paszomántos magyar viseletben sürögtek-forogtak a Szé­chényi ház ALKALMAZOTTAI, köztük nemkevés huszárjelme­zes levente is.’ Mielőtt megmondanám, hogy mit gondolok, szeretném tudni, hogy kik, mikor és hol voltak ’ huszárjelmezes levente' magyarok. Ez nekem újság s a Szabadsághoz kellett menekülnöm,hogy megtud­jam az újfajta magyar csodát. Szóval az ‘alkalmazottak’ hu­szárjelmeze magyar jelleget adott az egésznek! A Szabadságét! Ama bizonyos Ur József járomszöge és a Szabadság émelygése tényleg szöget ütött a fejembe. Ur József Székváry kegyelmese és Gombos Széchényije...node hagyjuk,.. Mit is akartam mondani? Nem merem kimondani, mert tényleg csúnya...Gombos,Széchényi,- Ur Ss Székváry! Birr... julius 9-én tartotta havi értekezletét szépszámú megjelentek előtt. Az értekezlet az egyesufí.M. ügyek iTritézéV.: után un >■> - előtt. Az értekezlet az egyesületi ügyek elintézése után a mun­kabizottság vezetőjének előadását hallgatta meg, aki ’Nemzet­­politika* cimen tartotta azt meg. A mindvégig lebilincselő elő­adás ahallgatóság nagy tetszését érdemelte ki. Előadásában az emigrációval foglalkozott, annak feladataira mutatott rá, azokra a kötelességekre, amelyek az emigráns élettel járnak. Sajná­lattal állapította meg a magyar emigráció szétesését s azt a kárt, amely ebből a lelki meghasonulásból nemcsak az emigráció tagjaira, de az egész magyarságra hárul. A rendkívül érdekes és tartalmas előadást mindvégig helyesléssel követték a megjelen­tek. Mr. Nicholas Roosevelt bizonyára azt érezte, hogy min­den úgy is van, mint ahogy azt megírta. E tekintetben a­­zonban melegen ajánljuk nagynevű rokonának, Theodore Rooseveltnek a következő mondását. Teddy Roosevelt vá­laszoljon helyettünk: ‘Az egész civilizált világ adása Magyarországnak az ő múltjáért! Amikor Amerika még Europa méhében volt, Ma­gyarország volt az a tényező, amely meggátolta a barba­rizmus terjedését és amely a civilizált világ biztonságát őrizte...Nincs fényesebb történelem, mint a magyar törté­nelem!’

Next

/
Oldalképek
Tartalom