Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-06-01 / 6. szám
1955 junius 17. oldal Magyar Végvár 'FOGADJA NAGYMÉLTÓSÁGOD MÉLY TISZTELETEM NYILVÁNÍTÁSÁT...’ Irta: B.F.. Mikor Kállay Miklós nyílt levelében elmélyedtem, az az érzésem támadt, hogy rókalyukba tévedtem, képzelőtehetségem eléggé kifejlett és igy a rókalyukhoz a pézsmaszag már magától jött. Az sincs azonban kizárva, hogy a ravasz sorok okozta lelkesedés csapódott csak ki belőlem. Valamikor ennek a lapnak a hasábjain meghajtottam elismerésem zászlóját Kállay Miklós előtt. Az újonnan érkezett honfitárs iránti melegség, a volt miniszterelnököt megillető tisztelet sugalmazták soraimat. Úgy hittem Kállay elismerése magyar kötelesség. Oh, mily ártatlan és tiszta szivü voltam én még abban az időben!!! Elképzeltem egy embert, aki a magyar sors érdekében dolgozik majd. Elképzeltem ezzel szemben saját igénytelenségemet is. Ezt a két elképzelést összekevertem és lassú tűzön pirítani kezdtem. Hogy valami ize is legyen a főztömnek, minden lehető fűszert beleszórtam a lábasba. Zöld petrezselymet - a remény érdekében -, borsot, hogy azért csípjen is egy keveset. Paprikát, hogy magyaros legyen,- foghagymát, hogy liberális legyen. A keverék akkor szépen megpirult. En csak később pirultam el, mikor rájöttem az izére. Csak hónapok múlva. Őszintén sajnálom az ártatlanságomat,Az ártatlanság, rende s körülmények között, nem szégyelni való tulajdonság /állapot/, de ebben az esetben az. A báránynak nem lett volna joga bízni a rókában. A magyar bárány azonban azt hitte, hogy egy magyar rókával áll szemben. Ilyen róka mégis csak más, mint a többi. Nos, - a róka egyszerűen csak róka volt. A róka mégcsak különösebb okosságot sem mutatott. Hossz—hosszú évekkel ezelőtt Kállay Miklóst bölcs embernek tartottam. Ez azért történhetett, mert Magyarország miniszterelnöke volt. Minden nyilvános gesztusát hivatali gépezet dolgozta ki. Bárcziházi Bárczy beosztottaival megállapitóttá az adott esetre való tapintatos viselkedést. Dolgozószobájában álló üvegszekrényében a magyar kitüntetések gyűjteménye csillogott. Bárczy állatfogó elmerengéssel szemlélte ezen kitüntetéseket. Megállapította, hogy adott esetben a miniszterelnök milyen ruhát és kitüntetéseket viseljen. /Az alsóruha úgy tudom nem tartozott a minisztérium ügykörébe./ Az ilyként előkészített iratokat továbbították a személyi titkárokhoz. A személyi titkárok az adott esetre szellemes társalgást, esetleg mélyen szántó beszédeket fogalmaztak. Előírták a miniszterelnökhöz intézendő kérdéseket és az azokra ddott i ‘rögtömzött’ válaszokat is, Imrédynek, Bárdossynak, Bethlennek, Gömbösnek, Telekynek nem volt szükségük ilyen előkészítésre, Kállaynak, — a magyarsághoz intézett nyílt levele szrint, - igen. Aki igy ir, annak bölcsességhez minisztériumra van szüksége. Nem is egyre. Elismerem, hogy Kállay bölcsességében kétkedni nem ildomos dolog. Az ildomosság alól azonban feloldott a magyarsághoz intézett kétszínű levele. Bárcziházi Bárczy közreműködése hijján, e levél egyébként is erősen tapintatlan. Kállay Miklós hosszú Írást fogalmazott, Írás közben azonban elvesztette a fonalat. Önigazolása egy aktiv kormányfő ellentmondást nem tűrő fölényébe torkollott. Ezt a fölényt néhai, csődöt mondott hintapolitikája, emigrált létének üres lapja groteszkké teszik. Úgy nézett ki, mint a ‘vén huszár’ a városligeti színkörben. Az egyenruha hiába volt a huszáré, kopott jelmeznek látszott az a legjavából. Kállay egyébként sem volt politikus, aki történelmi távlatból utalhat régi rangjára. \ történelem közel sem olyan hálás személye iránt, mint ő maga. Régi rangját és tekintélyét inkább külföld felé hangsúlyozta volna ki.Ezzel használhatott volna a magyar ügynek. Erre azonban sor nem került, - vagy ha mégis, / csak a levelében említett ‘hivatalos titkok’ arénájában. Nincs szomorúbb, mint amikor egy öreg színésznő ragaszkodik a kamaszleany szerepekhez. Kállf^ ‘szépsége’ is múló. Politikai törtetés és^ ravasz kodás helyett inkább az apa-szerepek feküdnének neki. 0 mégis a liberális politikai bálrendezónek a habáraira áhítozik. Ha az emigrált magyarság látnád hogy a liberalizmus a szenvedő ország érdekében előnyős,, liberálissá válna. Ha a felszabadítás feltételének tűnne ez,, fejest ugranánk ebbe a zavaros, iszapos folyadékba. Hogymaa magyarság vezet a külföldi ellenségekben, a liberalizmusnak köszönhetjük. Nincs még egy fajta a világon, melynek annyi rosszakarója lenne, mint nekünk. Meghamisítják történelmünket, a rágalom magaráját zúdítják ránk, az ártás minden fegyverét felhasználják ellenünk. Ezekben bízzunk talánM Ezekhez láncoljuk sorsunkat? Mert Kállay Miklós igy kivánja! Azért és kizárólag azért, hogy egy légüres térben imbolygó politikai semmit a magyar tömegek vérrel és élettel töltsenek meg, Hogy tapssal legalizálják a bolsevizmus volt kiszolgálóit, az álcázott marxista elemeket. Ezért nem bölcs Kállay vagy ha mégis az lenne, másutt kell nála a hibát keresnünk. Nagynénikém mikor megtudta, hogy közírói ambíciók fütenek, a következőket jegyezte meg: Ennél már nagyobb bajás történt fiam, - de tartózkodj a sajtóperre alkalmat adó kitételektől. Kállay Miklósnak, tudom, nincs ideje az érzelgősségre, a ‘titkos tárgyalások’ reggeltől estig ágyhoz kötik. Mégis, ha úgy adódna, nagyon kérném, mondjon el egy Miatyánkot szegény elhalt nagynénikém lelkiüdvéért. Sokat köszönhet neki. Nyílt levele elején Kállay lelkesítő szólamok kíséretében megállapítja, hogy ő milyen nagy magyar. Nincs kizárva, hogy amikor irta, még meg is könnyezte. Erre azonban bizonyítékaink nincsenek. Vállalta az amerikai jólétet, az újabb politikai karriért, a haza felszabadítása érdekében — áldozatból. Idézünk: ‘Oda megyek, ahol a rabnépek felszabadítása hivatalos programmá tétetik. Emelett eltörpül minden más szempont. Aki ellenszegül ennek az adottságnak, aki nem ragadja meg o világ első hatalmának feléje nyújtott kezét, az nem szolgálja hazája ügyét.’ Olcsó hatásvadászat-e ez vagy gúny?! Esetleg a nyilvános szavakat megfogalmazó személyi titkárok hiánya? Bár az sincs kizárva, hogy a Róma, esetleg Róma környéki elkésett paradicsomot siratja. Ez esetben őszintén csatlakozunk exkluzív fájdalmához. E fájdalom határozottan előnyös egy uj politikai pályafutás megkezdéséhez. A fentebb idézett sorok után áttér a Free Europe dicsőítésére. Mikor a Magyar Nemzet, a miniszterelnök ur hazája, a bolsevizmus elleni küzdelmet, a maradék nélküli áldozatvállalást, határozta el, — ellenállt. Igy tartotta helyesnek! A FE-al szemben ilyen e llenállásra képtelen. Az ellenállás tartályai kiürültek. A FE erényeit vitatni nem lehet. Magyar szempontból azonban ezen erényeket agyonbunkózzák a roosevelti relikviákat körmenetben hordozó, fajtánkat gyűlölő elemek. A MNB és VB-nek nem az a feladata, hogy a FE urai előtt hasraessenek. Harcolniok kellene a helyesnek elkönyvelt ma-
